Napfényre kerülhetnek a gyógyszergyári ajándékok
A francia kormány végre megalkotta azt a régen várt törvényt, mely kötelezi a gyógyszeripari cégeket arra, hogy nyilvánosságra hozzák az egészségügyi dolgozóknak adott ajándékok adatait.
- A gyógyszergyárak valamiért szeretnek orvosokat megajándékozni
- Jogszabály értelmező az etikus gyógyszerpiaci magatartásért – kérdések
- Az amerikai pszichiáterek továbbképzéseikhez nem kérnek a gyógyszergyári támogatásokból
- Gyógyszerpiac: semmi sem marad titokban!
- Egymásra vigyáznak a gyógyszercégek
- Válaszút előtt a gyógyszerpromóció: sűrűsödő fellegek – itthon és a nagyvilágban
Marisol Touraine egészségügyért és szociális ügyekért felelős miniszter úgy fogalmazott, hogy az új törvény célja, hogy megteremtse a morális alapját „a gyógyszeripar és az egészségügy közötti kapcsolatoknak”.
A Franciaországban most elfogadott törvény megfelelője az Egyesült Államokban is érvényben van Sunshine Act („Napsugár Törvény”) néven, ahol a gyógyszerek és egészségügyi berendezések gyártóinak szinte minden, az orvosokkal fenntartott anyagi érdekeltségről számot kell adniuk ez évtől – és ez alól nem kivétel a kutatási támogatás, konzultációs és előadói tiszteletdíj, sőt az ebéd- vagy vacsorameghívás sem.
A franciaországi törvény előkészítését kilenc hónapos konzultáció előzte meg, ennek ellenére a kritikusok úgy látják, hogy az máris úgy felhígult, hogy messze nem remélhető tőle a helyzet teljes átláthatósága. Szerintük a törvény sokkal inkább a gyógyszeripar, mintsem a betegek érdekeit szolgálja.
De mit is mond a most elfogadott törvény? A kozmetikumok, gyógyszerek és orvosi berendezések gyártóit arra kötelezi, hogy a jövőben egy erre szolgáló honlapon tegyenek közzé minden, 10 eurót meghaladó értékű ajándékozást, az ellenőrzésért felelős hatóságot azonban egyelőre még nem határozták meg. Ezzel egyidejűleg a cég honlapján, valamint annak a szakmai szervezetnek a honlapján is nyilvánosságra kell hozni az ajándék kedvezményezettjének személyét, a pénzösszeg nagyságát, valamint az ajándék jellegét, melyhez a megajándékozott tartozik. A törvény azonban csak az egészségügyi dolgozóknak adott ajándékok (ezen belül az étkezések és szabadidős programok) átláthatóvá tételét írja elő, nem vonatkozik ugyanakkor a valamilyen munka ellentételezéseként kifizetett pénzdíjakra.
A franciaországi törvények már most is megkövetelik, hogy az országos egészségügyi szakmai szervezetek is kapjanak tájékoztatást a gyógyszercégek és egészségügyi dolgozók közötti szerződésekről, e tájékoztatási kötelezettség ugyanakkor nem terjed ki a szerződés kapcsán gazdát cserélő pénzösszegekre. Éppen erre az ellentmondásra hívják fel a figyelmet a kritikus hangok, miszerint visszás helyzetet teremt, ha egy mégoly egyszerű céges ebéd költségeit nyilvánosságra kell hozniuk a feleknek, miközben akár hatalmas pénzmozgások is rejtve maradhatnak, ha a legcsekélyebb munkát fel lehet mutatni a kifizetés alapjaként. A franciaországi orvosi kamara állásfoglalása egyenesen úgy fogalmaz, hogy a törvény nem alkalmas arra, amire megalkották. „Úgy döntöttünk, hogy megfellebbezzük a törvényt, és szakértőink azon dolgoznak, hogy megtalálják a legjobb módját a törvény módosításának” – mondja a kamara szóvivője a British Medical Journal című lapban.
Az Európai Gyógyszerfórum – melynek célkitűzése, hogy az európai gyógyszerpolitika a betegek érdekeit szolgálja – szerint a törvény nem átláthatóságot hoz, hanem „elfogadhatatlan ködösítést”.
