2021. május. 14., péntek - Bonifác.

MOK realitás-projekt: ezúttal az egészségügyiek oltásáról

Az oltási kampány egyelőre ellentmondásosnak tűnik, derül ki a Magyar Orvosi Kamara relitás-projektjének újabb fejezetéből.

hirdetés

Magyarországra az EU által lekötött mennyiségből első lépésben nagyjából 9000, majd a következőben újabb 70000 adag oltóanyag érkezett. Ez a mennyiség elvileg közel 80 000 ember beoltását tenné lehetővé a napokban. Első lépésben mintegy 4500, majd most nagyjából 35 000 embert oltanak be, a rendelkezésre álló anyag felét a második oltásra tartalékolják.

Racionális a biztonságra törekvés, de szomorúan vesszük tudomásul, hogy a tervezés és szervezés biztonsága és megbízhatósága most csak ezt teszi lehetővé: cirka 40 000 oltás 140 000 egészségügyi dolgozóra és 10 millió lakosra. 

(...)

A helyzetet nagyban nehezíti, hogy még az egészségügyben, főként a szakdolgozók körében is aggasztóan nagy az oltást elutasítók aránya, illetve az átvezénylések és átszervezések is nehezen követhető helyzetet teremtenek, de a védekezés irányítóinak éppen ezen helyzet átlátása és kezelése lenne a feladata.

Decemberben első lépésben országszerte bekérték az egészségügyi munkahelyekről azon dolgozók listáját, akik az oltást NEM kérik. Hogy ezen listáknak mi lett vagy lesz a további sorsa, egyelőre ismeretlen. (Hírek szerint a SE-n személyes elbeszélgetésre/rábeszélésre számíthat minden, az oltást elutasító dolgozó.)

Ezt követően aztán közvetlenül karácsony után megkezdődött az oltások beadása. A hozzánk eljutó hírek és egyebek között a megváltoztatott, oltottságot hírdető facebook profilok alapján az első napokban kapott oltást csecsemővel otthon tartózkodó kismama, a járvány kezdete óta az ellátásban nem résztvevő, nyugdíjas professzor, valamint számos adminisztratív munkatárs.

Mindez azonban semmiképpen sem az oltásért jelentkezők és azt megkapók hibája, mert a hiba a rendszerben van.

Az elsőként kiépült oltóhelyek az oltást saját dolgozóikkal kezdték, megint csak nem elítélhető módon, bár az összes jelentkező  irodai dolgozó átoltása itt is megkérdőjelezhető.

Elsőre úgy tűnt, a fővároson kívül nagyobb rend van: a megyei jogú kórházakban kijelölt oltópontok megszerveződtek és felkészültek, a dolgozók beoltására pontos menetrendek készültek, az oltás ennek megfelelően megkezdődött. A problémák itt is a külső, kisebb ellátóhelyek dolgozóit és az alapellátókat sújtják: elvileg őket is ezen, illetve az azóta folyamatosan kialakított újabb oltópontokon oltják, de ismert beosztás nincs, jelentkezniük nekik kell. Az oltóhelyek honlapján az online időpontkérés helyenként működik, másutt nem, de a működők is gyorsan betelnek. A megadott telefonszámok egy része elérhetetlen, egy kisebb része hibásnak bizonyult - leginkább pedig foglalt, túlterhelt. A sokadik hívásra elért, hajszolt ügyintéző aztán vagy tud időpontot és információt adni, vagy nem, gyakran türelmet kér vagy az online felületre próbálja visszaterelni az egyre frusztráltabb próbálkozókat. 

Budapesten a helyzet, ha lehet kissé ennél is kaotikusabb, az illetékességek még nehezebben átláthatóak, emellett sűrűn, az újabb oltóhelyek megjelenésével változnak is.

(...)

Több kórház és a Semmelweis Egyetem klinikái központilag szervezték dolgozóik beoltását, ám ebben sem volt sok köszönet. A minap az egyik klinika gyakorlatilag teljes orvosi kara és szakdolgozóinak mintegy fele volt hivatalos az Ortopéd Klinikán üzemelő oltópontra, előre meghatározott sorrendben, 3 percenként behívva. Ismeretlen okokból azonban ugyanezen napra, ugyanide az egyetem meghirdette minden dolgozójának a szabad személyes bejelentkezést. Így az előre meghatározott sorrend rögtön felborult, a behívás láthatólag random történt. Az átlagos várakozási idő fél-egy óra volt az első vizsgálatra, ugyanennyi az oltásra, majd még egyszer ennyi a lepecsételt papírokra, az előírt megfigyelési időt többszörösen meghaladva. Végeredményben száznál több egészségügyi dolgozó töltött másfél-három órát egy nem nagy területű alagsori helységben összezsúfolódva. Ugyanezen klinika a járvány kezdete óta a vírushelyzetre tekintettel nem tartott orvosgyűlést, elmaradtak a nagyobb létszámú referálók. Most bepótolták. Végül is a cél az érintettek immunrendszerének stimulálása volt, de azért nem lenne mindegy, hogyan!

(...)

Az oltóponttal eddig nem rendelkező budapesti kórházak dolgozói, miután neveiket, elérhetőségeiket akár többször is begyűjtötték tőlük, szintén központi irányításra számítottak. Ehhez képest január 4-én, a szakrendelők dolgozóihoz és alapellátókhoz hasonlóan sokukat arról tájékoztatták, hogy központi szervezés nem lesz, egyénileg kell jelentkezésüket intézni az oltópontokon. Akik pedig ezt rögtön meg is próbálták, fenti módon szembesültek az oltópontok elérhetetlenségével, telítettségével vagy bizonytalan válaszaival. A Szent Imre és Szent János kórház oltópontjai egyelőre csak saját dolgozót oltanak, nem tudják, mikortól nyitnak a "külvilág" felé. Egy NEAK finanszírozott, azaz közellátást is végző fogorvos kolléga nagy türelemmel végigtelefonálta és végül elérte Budapest valamennyi, már üzemelő oltópontját. Semelyik nem érezte magát oltásában illetékesnek. 

Egy nagy budapesti kórházban délelőtt a dolgozók arról kaptak körlevelet, hogy fentieknek megfelelően önálló ügyintézésre ítéltettek, majd délután már arról, mégis saját oltópont nyílik a kórház területén másnap, ott oltják majd őket. 

De a nagy többség sorsa és oltása nem rendeződött még hasonlóan.

További részletek a kamara portálján.

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!