Sikertörténetek és fiaskók: hogyan alakul az idei év mérlege?

Bár az intézmények teljesítménye idén sem érte el a 2019-es bázisévét, 150 milliárd forintos, finanszírozásba épülő többlettel gazdálkodhattak, amit a konferencia előadói pozitívan értékeltek, különösen a jövőre hasonló módon várható 80 milliárd forintos plusz pénzzel együtt. Míg év elején 80, az év végéhez közeledve már 96 milliárdban határozták meg az intézmények tolerálható adósságszintjét, de Ivády Vilmos közgazdász, az Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának mesteroktatója szerint 10-15 milliárd forintos konszolidációra még így is szükség lesz. Az infláció miatt 2025-ben 6,8 százalékos drágulással lehet számolni, amit viszont nem kezeltek.

Komolyan vették a menedzsmentek, így tartani tudta az elvárt adósságszintet 36, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) fenntartásában lévő intézmény. Az éves keret többszörösét lépte túl 5 kórház, és valamivel jobb helyzetben van 23 az októberi adatok szerint. Az irányító kórházak közül 10 már a tolerálható adósságszint felett, míg 6 még alatta jár. Az egyetemi klinikákat külön klaszteren kezelik, de mind a négy eladósodott.

A különbségek az egyes intézmények üzemméretéből és szolgáltatási portfoliójából adódnak, ugyanakkor a közgazdász szerint szükség lenne egy olyan támogató program létrehozására, amelynek keretében szakemberek segítenék a tolerálható adósságszintet túllépő kórházak menedzsmentjeinek a pénzügyi problémák kezelésében.

Kicsit flottabbul ment ez az év, mint az előző, a kevesebb volt a probléma, annak ellenére, hogy állandósulni látszanak a felfüggesztett rendelések, megszűnő osztályok okozta ellátási zavarok – fogalmazott előadásában Őri Károly, az ILEX Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezetője, aki szerint a finanszírozásba beépülő többlet teljesítmény finanszírozás megújításának is nevezhető.

Nincs az a pénz, amihez ne lehetne még egy kicsit hozzátenni – mondta a gazdálkodási kerekasztal beszélgetés során Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke, miután megtapsoltatta a közönséggel a mellette ülő Lengyel László egészségügy finanszírozásáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkárt, amiért sikeresen magyarázta el a gazdasági tárca hivatalnokainak, hogy több forrásra van szüksége az ágazatnak. Míg az elnök szerint az intézmények pénzügyi helyzetét a manuális szakmák finanszírozásának jelentős emelésével lehetne stabilizálni, Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja arról beszélt, a klinikai központ számára 9 milliárd forintos pluszt jelent a szakmai szorzó- és a súlyszám emelés.

A radiológusok most azért kapnak több pénzt, hogy munkaidőben dolgozzanak – mondta a kancellár arra utalva, hogy az UH-vizsgálatokért járó többletfinanszírozás 60 százalékának a dolgozónál kell „landolnia”.  – A finanszírozás megváltoztatásával ösztönözhető a többletmunka, csak helyesen kell azt meghatározni – szögezte le, megjegyezve azt is, erősíteni kellene a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) biztosítói szerepét.

Hogyan vált be a centralizálás?

Egységben az erő csapatban a haladás – ezzel a felütéssel kezdte előadását a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet főigazgatója. Stankovics Éva a szerint az új intézményi struktúra az együttműködés széles palettáját kínálja, de az irányító kórháznak felelősséggel kell lennie a városi kórházak és ellátásszervezés iránt is. A sikeres integráció érdekében tavaly januárban projekt teameket alakítottak ki számos területen, köztük négy stratégiai fontosságú: a labordiagnosztika, a radiológia, a gyógyszerészet és a kommunikáció.  

Az egri kórház közreműködői szerződéssel látja el a labordiagnosztikai feladatokat a városi kórházakban, a centralizációs folyamat szeptemberre lezajlott, aminek nyomán rendezettebb laborinfrastruktúra jött létre.

A gyógyszerellátási projekt teamet vezető klinikai főgyógyszerész rövid idő alatt fogta össze a városi és vármegyei intézményekben a gyógyszerészeti feladatokat, egy egységes intézményi patikai szoftverrel komoly gyógyszerészi tevékenységet tudnak működtetni rentábilis módon.

Egy Fejér megyei kulcs igaz története

Fél évünk egyetlen kulcsról szólt, ami mögött egy CT és egy MRI készülék áll – indított Bakos Gábor főigazgató, aki arról mesélt miként zajlott le a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban CT/MR magánszolgáltató kiváltása, amely 1999 óta látta el a képalkotó diagnosztikai feladatokat az intézményben. Modern készülékekkel, rövid szervizidővel biztosítottak magas színvonalú szolgáltatást, azonban a kórház számára kimutatható veszteséget okozott, hogy a kórháznak teljesítés hiányában is ki kellett fizetnie a 20-40 százalékos nyereséget, ami a covid idején fájt a leginkább. Bár a menedzsment korábban is próbálkozott, végül az utolsó, 2011-ben 20 évre kötött szerződést 2023-ban a jogszabály erejénél fogva sikerült felbontani. Az átadás-átvétel időpontját azonban többször halasztották, ami végül azt eredményezte, hogy a szakdolgozók az átállás előtt egy hónappal sem akarták aláírni a munkaszerződéseket, mert a korábbi késlekedés miatt már bizalmatlanná váltak. A projekt keretében egyébként összesen 11 CT és 8 MRI készüléket  vettek át 11 helyszínen.

Májusban az OKFŐ-től feladatlistát kaptak, amelynek nyomán 116 pontos intézkehdési tervet készítettek. A kórház feladata volt a munkaerő átvétele, az ellátás megszervezése, az elszámolás és az engedélyek beszerzése is, amelyek között volt olyan, ami október 31-én futott be. A dolgozókkal egyenként folyt az alkudozás, az egész piac felbolydult, mindenki helyezkedni kezdett, kereste a legjobb lehetőségeket, az OKFŐ által szabott rigid határidő volt, de végül HR-veszteség nélkül zárták a projektet – számolt be az igazgató, aki tanulságként kiemelte, hogy a végdátum meghatározásának tétje a legnagyobb, mert a halogatás nehezíti a végrehajtást.

E-MedSol: nem sikertörténet az átállás

„Három hét múlva megszűnik a kórházi informatikai piac Magyarországon, a szoftverbeszállítók a hospice-ból átlépnek a siralomházba.” Ezzel az erős mondattal nyitotta előadását Király Gyula, a Hospitality Kft. stratégiai igazgatója, aki emlékeztetett: 2022-ben jelent meg az a rendelet, amely a kórházi informatikai rendszerek (HIS) egységesítéséről szólt, végrehajtásának határideje az idei év utolsó napja.

Lehetetlen elvégezni a feladatot, a neheze még hátravan – mondta, és az adatokat sorolva arról beszélt, a 97 intézményben most még 8 informatikai beszállító rendszerével dolgoznak, a monopolhelyzetbe hozott állami szoftverre, az e-MedSol-ra az OKFŐ fenntartású szolgáltatók alig fele állt át. Negyvenen még hátravannak: 6 megyei, 4 országos, 7 budapesti és 23 városi kórház.

Az átállásért felelős Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK) túlterhelt, hiszen az EESZT karban tarása és a hozzá kapcsolódó fejlesztések is rengeteg feladatot ró az ott dolgozó informatikusokra. Míg a HIS szállítók az eltelt három évben elvesztették a létszámuk jelentős részét – egy vállalkozást fel is számoltak –, az ESZFK gárdája ugyan bővült, de átfedések nélkül.

Sehogy nem állunk, és egyelőre azt sem tudjuk, sikerül-e megőrizni a szolgáltatások színvonalát – jelentette ki Király Gyula, aki szerint, ha egy évvel meghosszabbítanák a határidőt, az sem lenne elég az elvégzendő feladatokra, és az e-MedSol hiányzó moduljainak pótlására. – Ennek az eredménytelen projektnek csak vesztesei lehetnek – zárta előadását.