Mire jó a szűrés?
A szűrések hasznának egyik mutatója a részvételi arány, mert annak folyamatos magas szintje esetén várható a halálozás csökkenése. Ez alapján azonban egyik program sem hatékony, (...) egyik program sem fogja teljesíteni az "Egészség Évtizede" program céljait. A kitűzött célok érdekében a tárca nem tette meg a szükséges intézkedéseket, ezért a szűrésekre fordított költségvetési források nem hasznosultak megfelelően - egyebek között így összegez a számvevőszék a hazai szűrővizsgálatokról. A számvevők bírálják a 2001-ben elkezdett népegészségügyi programot is. Az éves rendszeres beszámolók a vizsgálat értékelése szerint szubjektívek, az azokban szereplő adatok nem hasonlíthatók össze (lásd jobb oldali linkjeinket).
A szervezett szűrések információs rendszerének kialakítására az ÁNTSZ 2002-ben 78 millió forintos beruházást hajtott végre. A rendszer azonban kivitelezési hiányosságok és adatvédelmi, adatkezelési akadályok miatt csak részlegesen működik - írja a Népszabadság. Az országos adatbázisok széttagoltak, a betegségek, az ellátások és a finanszírozás adatai nem futnak össze.
A szervezett emlőszűrési program hetvenszázalékos részvétel mellett a halálozás harmincszázalékos csökkenését tervezte, de a célcsoportnak mindössze 40 százalékát érte el. Nem sikeres a méhnyakrákprogram sem: a hetvenszázalékos tervezett részvételi arány helyett a szűrni remélteknek csak 4-6,5 százalékát vizsgálták meg - igaz, nem tudják, mennyien vettek részt magánorvosnál szűréseken. A mintákat fogadó laborok rendszeres minőségi, szakmai kontrollját az ÁNTSZ nem végezte el, pedig több nem felelt meg a követelményeknek. Ennél már csak az ugyancsak évek óta várt vastag- és végbéldaganat-szűrések elindítása botrányosabb: a szintén 2001-ben beharangozott program, ami 2012-ig a halálozások 20 százalékos csökkentését ígérte, 2006. januárban már csupán kísérleti programként szerepelt, idén pedig az egészségügyi tárca már egyáltalán nem fizeti a szűréseket, a programot pedig szakmai vitákra hivatkozva felfüggesztette. A vita lényege, hogy a lakosságot endoszkópos módszerrel kell-e szűrni, avagy a székletminták elemzésével, amelyekből kimutatható az esetleges vér, így további vizsgálatokkal megállapítható a betegség.
A Népszabadság szerint az Állami Számvevőszék a kormányrendelet módosítását kéri, hogy megszűnhessen a szűréseket követő kezelések finanszírozási korlátja. Az ÁSZ javasolja, hogy a minisztérium hozza létre az onkológiai szűrés és a betegkövetés megfelelően működő információs rendszerét, és kezdeményezze a szükséges adatkezelési jogszabályok módosítását. Szervezze újra a méhnyak, és a vastagbélszűrés rendszerét; a méhnyakszűrés módszertanát igazítsa a nemzetközi gyakorlathoz, s ha szükséges, kezdeményezze a felesleges kapacitás felszámolását.
Népszabadság; Medical Online
