Miért pont most vezetik be az új jogviszonyt az ágazatban?
Sokan úgy érzik, hogy a kormány ellenük használta a járványt azzal, hogy pont most ver keresztül ilyen változásokat, írja a 444.hu.
Március elsején éjfélkor hatályba lépett az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, eddig kellett volna minden, az állami egészségügyben dolgozó orvosnak és ápolónak aláírni az új szerződését a hatályát vesztő eddig szerződések helyett. Az egészségügyi dolgozók közül sokan március elsején inkább úgy, ahogy van, kiléptek az egészségügyből. Arról, hogy mennyien is hagyták el így az egészségügyi rendszert, nyilván lesz majd némi számháború a kormány és az ellenzék között, hivatalosan 5 százalék hagyta el a rendszert akkor, amikor a járvány harmadik hulláma miatt óriási nyomás van a rendszeren.
Az biztos, hogy nagyon sokan, orvosok és ápolók is elégedetlenek azzal a törvénnyel, amit rájuk erőltetett a kormány, ahogy azzal is, ahogy a járvány alatt kezelték őket és az egész magyar egészségügyet. De mi az orvosok és ápolók baja a törvénnyel?
Hogy megértsük, mi is a helyzet, két szakszervezeti vezetővel, Szabad Zoltánnal, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnökével, és Soós Adriannával, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnökével beszélgetett a 444.hu.
Kezdjük azzal, ami miatt kezdetben mindenki örült annak, hogy a kormány végre érdemben foglalkozik az egészségüggyel: a béremeléssel. El kell ismerni, hogy az az emelés, amit az orvosok már januártól megkapnak, elég nagy, három év alatt 300-350 százalékos, ami dr. Szabad Zoltán szerint is jóval közelebb viszi az orvosok bérét a nyugati szinthez, ha nem is éri el azt. A béremelés bevezetésénél viszont a kormány nagyon sok olyan tényezőt nem vett figyelembe, ami miatt most haragosak az orvosok. A bére minden orvosnak ugyanakkorát emelkedik, szakvizsgától és a munkában eltöltött időtől függően, amiért cserébe a rendszerben megszűnik a hálapénz és rendezni kell a másodállások helyzetét.
Viszont mindez nem veszi figyelembe azt, hogy mekkora különbségek vannak orvos és orvos fizetése között. Így van, akinek ez az egységes emelés nagyon sokat jelent, van, akinek csak úgy 10 ezer forintot, és van olyan is, aki a másodállások esetleges felszámolásával és egyebekkel együtt akár kevesebbet is kereshet az új bértábla szerint, mint eddig keresett.
Egyes hiányszakmás területeken – jellemzően ott, ahol nem nagyon volt lehetőség hálapénzre -az orvosok magasabb pótlékokat/órabéreket tudtak kiharcolni maguknak, ezek az új törvény értelmében megszűnnek. A rendszer azt se veszi figyelembe, hogy egyes területeken hosszabb ideig tart megszerezni a szakvizsgát, mint máshol. Ezeket Soós Adrianna szerint bele lehetett volna építeni a rendszerbe, de a kormány teljesen kihagyta az érdekvédő szakszervezetekkel való egyeztetést. Sőt ismereteink szerint klasszikus tárgyalás, ahol a felet leülnek egy asztal köré, napirendi pontokkal, és közösen kihirdetett megegyezéssel, még a Magyar Orvosi Kamarával sem volt.
A béremelés ráadásul óriásira növeli az orvosok és szakápolók fizetése közötti különbségeket. A szakápolóknak ugyanúgy alá kellett írni az új szolgálati jogviszonyt, ezért viszont ők, az orvosokkal szemben semmit nem kaptak.
Sokan úgy érzik, hogy a kormány ellenük használta a járványt azzal, hogy pont akkor ver keresztül erőszakkal az életükre óriási hatással lévő változásokat, amikor a járvány miatt nem tudnak ez ellen tiltakozni.
