Oltásokról, jogviszonyról az Országgyűlésben
Számos, az egészségügyet érintő kérdésről esett szó az Országgyűlés hétfői ülésén, az új jogviszony és az oltások is napirendre kerültek.
LMP: a legnagyobb járvány közepette van itt az ideje a változtatásnak az egészségügyben?
Hohn Krisztina (LMP) arról beszélt: hétfőn éjfélkor lép életbe az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, ugyanakkor az egészségügyi dolgozók közül sokan az utolsó pillanatig nem tudták megismerni az új munkaszerződésüket, gondolkodási időt sem hagytak az aláírásra. Azt kérdezte: hogyan gondolja a kormány, hogy sikeresen védekezhetünk a járvány ellen megtört, bizonytalanságban élő, csökkentett számú, alulmotivált egészségügyi személyzettel.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában fontos lépésnek nevezte a radikális orvosi béremelést és azt is, hogy 70 év után kivezethetik a rendszerből a hálapénzt. Hangsúlyozta: az ápolók bére 4 év alatt 72 százalékkal emelkedik, az orvosoknál pedig várhatóan több mint 100 százalékos lesz a béremelés, ami "nem az alulmotiváltság irányába mutat". Jelezte: februárban az országos kórház-főigazgató egy hosszú tájékoztató levelet is kiküldött a kórházaknak, amelyből tájékoztathatták a munkavállókat a szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos részletkérdésekről.
Jobbik: adják vissza a marcali kórház önállóságát!
Steinmetz Ádám (Jobbik) marcali kórház önállóságának visszaadását, a várólisták csökkentését, a kormány által megszüntetett szülészet-nőgyógyászat és a gyermekosztály újraindítását és a hét éve megígért CT-berendezés beszerzését követelte. Azt kérdezte: az ígértekkel ellentétben, miért nem lett önálló a marcali kórház november elsején, és az azóta eltelt négy hónapban sem.
Rétvári Bence, államtitkár azt válaszában kifejtette: az egészségügyi rendszerben a járványhelyzet alatt változás állt be, így a megyei kórházaknak nagyobb szerepe van a városi kórházak szakmai koordinálásával kapcsolatban. Ugyanakkor hozzátette: a marcali kórház olyan önállósággal rendelkezik, mint bármilyen másik városi kórház. Kiemelte: a marcali kórház az elmúlt években 453 millió forintos támogatást nyert el pályázatokon, a költségvetésből pedig 220 millió forintos forrást kapott, ez pedig egyáltalán nem az elsorvasztás jele.
Jobbik: a kormánynak más a hozzáállása a keleti és a nyugati vakcinához
Lukács László György (Jobbik) kiemelte: a kormánynak más a hozzáállása a keleti és a nyugati vakcinákhoz, pedig mindkettőnek ugyanaz a hatása és a célja, a kormány mégis félretette a nyugati oltóanyagot. Ez kettős mérce. Úgy vélte, a kormány lemondott a nyugati oltóanyagról, és ezzel már nem is számol. Az emberek az európai jóváhagyással rendelkező vakcinákban bíznak, ezeket kellene előnyben részesíteni. Megjegyezte: Kína nem adja be engedélyeztetésre az oltóanyagát Európában.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára úgy válaszolt, ha az ellenzék senkinek nem hisz Magyarországon, akkor érdemes figyelembe venni, hogy az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy az EU késlekedett, túl optimista volt a vakcinabeszerzést illetően, sőt a testület előző elnöke, Jean-Claude Juncker is éles kritikával illette a bizottságot. Hangsúlyozta: nem jött időben vakcina Nyugatról, ezért volt szükséges máshonnan is beszerezni oltóanyagot, és ma már oltanak is ezekkel.
MSZP: mi lesz a külföldön dolgozókkal, tanulókkal?
Harangozó Tamás (MSZP) arról kérdezett, hogy mi lesz azokkal a magyarokkal, akik külföldön dolgoznak, tanulnak, külföldre ingáznak. A lengyel kormány ugyanis bejelentette, hogy csak olyanokat enged be korlátozás nélkül a területére, akiket európai jóváhagyással rendelkező vakcinával oltottak be. Hozzátette: ha más országok is hasonlóan döntenek, az sokaknak jelenthet majd problémát.
Varga Mihály pénzügyminiszter válaszában kifejtette: korai még erről beszélni, mert a legtöbb európai országban határzár van, és több ország is bejelentkezett már keleti vakcináért, így például Ausztria. Lehet, hogy egy-két ország próbálkozik korlátozásokkal, de a beszerzett oltóanyagok hatékonyak és alkalmasak arra, hogy megvédjék az életet, és egyelőre ez a legfontosabb.
DK: a kormány nem rendel eleget nyugati vakcinából
Bősz Anett (DK) arról beszélt, hogy Magyarország a rendelkezésére álló Moderna vakcinamennyiségnek csak egy részét rendelte meg, és az árra hivatkozott. Ugyanakkor a lényegesen drágább kínai oltóanyagból rendelt, aminek európai engedélye sincs, szemben a Modernával. Közölte: ha a kormány nem rendel eleget nyugati vakcinából, nyilván nem is kap eleget. Azt kérdezte, milyen érdek fűződik ahhoz, hogy a kormány a biztonságos nyugati helyett a drágább keleti vakcinát szerzi be.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kijelentette: a baloldal hergel, miközben az embereknek most azonnal van szükségük segítségre, és ez a legfontosabb. Kifejtette: a baloldal szerint minél rosszabb az embereknek, ők annál hamarabb kerülhetnek kormányra. A baloldal oltásellenes, kockáztatja az emberi életeket, folyamatosan hergel orvosok, kutatók és mindenki ellen, aki ért ehhez a szakterülethez.
Párbeszéd: előrébb veszi-e a kormány az oltási tervben a pedagógusokat?
Burány Sándor (Párbeszéd) felidézte, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter néhány hete azt mondta, a kormány dolgozik azon, hogy egyszerűbbé váljon a pedagógusok esetében a százszázalékos táppénz igénylése. Ez szerinte jelenleg egy lehetetlen bürokratikus harcot jelent. Azt is kérdezte, hajlandó-e a kormány az oltási tervben előrébb venni a pedagógusokat.
Varga Mihály pénzügyminiszter közölte, továbbra is vizsgálják annak lehetőségét, hogy egy akadálymentesítettebb, bürokráciával kevésbé terhelt eljárásrendben kifizetni ezeket a támogatásokat. A pedagógusok oltásáról azt mondta, a kormány minden egyes felvetést megvizsgál, ami elősegíti a járvány elleni védekezés hatékonyságát.
Jobbik a kannabisz gyógyászati felhasználhatósága mellett
Rig Lajos (Jobbik) a kannabisz gyógyászati felhasználhatósága mellett érvelt, és azt tette szóvá, hogy Magyarország a vonatkozó javaslat ellen szavazott, mire az unió kötelezettségszegési eljárást is indított az ország ellen. Nem fontos a daganatos betegek fájdalmának enyhítése?.
Rétvári Bence azt mondta: minden ország a fájdalomcsillapítás újabb és újabb módjainak megtalálására törekszik, de olyanokra van szükség, amelyek nem járnak nagy kockázattal. A szer ilyen jellegű vizsgálata kis esetszámú mintán történt, nem kellően megalapozott, nem lehet ezáltal átfogó döntést alátámasztani.