Megugró egészségügyi kiadások

Míg 2012 és 2016 között évente átlagosan 1,3 százalékkal nőttek az egészségügyi kiadások, addig a 2017 és 2021 közötti időszakban ez az érték már 4,1 százalék lesz, amelynek hátterében az elöregedő és növekvő létszámú társadalom, a kezelések fejlődése, a feltörekvő gazdaságok teljesítménye, valamint a dráguló munkaerő áll – derül ki a Deloitte egészségügyi szektorra vonatkozó elemzéséből. A jelentés azonban hangsúlyozza, hogy a költés szintjének emelkedése nem feltétlenül jelent jobb egészségügyi eredményeket. Ezt jól mutatja az is, hogy a GDP-hez mérten az Egyesült Államokban a legmagasabb az egészségügyi költések aránya az OECD országok között – 2016-os adatok szerint 16,9 százalék –, azonban a várható élettartam vonatkozásában csak a lista második felében található. Magyarország ebben a mutatóban 7 százalékkal a vizsgált 33 OECD ország közül a 29-30. helyen áll, Szlovákiához hasonlóan.

„Az emelkedő költségek és a csökkenő nyereség mellett az egészségügyi szektor innovatív és költséghatékony módokat keres az ellátottak által igényelt minőség, eredmények és érték biztosítására. A betegközpontú, technológia alapú okos egészségügy a szolgáltatás minőségének növelése mellett az ellátásban dolgozók munkáját is megkönnyíti, azonban az innováció és a magas minőségű ellátás érdekében a jövőben a szabályzatok, folyamatok és meglévő képességek megújítására lesz szükség” – mutatott rá dr. Márkus Csaba, a Deloitte adó- és jogi osztályának partnere.

A Deloitte tanulmánya szerint az egészségügyi szereplőknek 2018-ban a következő kihívásokkal kell szembenézniük a technológiai szempontból fejlettebb, okosabb egészségügyi szolgáltató szektor tervezése során:

• Csökkenő nyereség a bizonytalan és változó egészségiparban: Az egészségügyi szolgáltatóknak valószínűleg továbbra is csökkenő nyereséggel és növekvő költségekkel kell számolniuk. 2020-ra a világ legnagyobb régióinak összesített egészségügyi költése várhatóan eléri a 8,7 billió USD-t a 2015. évi 7 billió USD-hez képest. A csökkenő nyereség ellentételezésére számos egészségügyi szervezet új költségcsökkentési intézkedéseket vezet be és új bevételi források után néz.
• Stratégiai elmozdulás a mennyiségtől a minőség felé: Az egészségügy folytatja az elmozdulást a szolgáltatásért fizetett díj (FFS) szerinti díjazástól az eredmény- és értékalapú fizetési modellek felé. A fejlett egészségügyi rendszerekben a szektor szereplői a kezelés helyett a megelőzést hangsúlyozzák, amelynek eredményeképpen az egyszerű „betegek” helyett megszületnek a szolgáltatásokról jól tájékozott „egészségügyi fogyasztók”.

„Ahhoz, hogy sikeres legyen az átmenet az értékalapú ellátás felé, az is szükséges, hogy a szereplők – beleértve a fogyasztókat is – az egészségügyi ellátás helyett az egészséget, a kezelés helyett a megelőzést és jóllétet, az egyén helyett pedig a közösség egészségét lássák” – tette hozzá dr. Márkus Csaba.

• Reakció az egészségpolitikára és a komplex szabályozásra: Az utóbbi idők kibertámadásai nyomán nagyobb hangsúly került az adatok védelmére és biztonságára. A digitális egészségügy kihívást jelent a kormányzatok, egészségügyi rendszerek, és biztosítók számára, hiszen egyre több adatot kell összegyűjteniük, elemezniük és tárolniuk, miközben ügyelniük kell a jogszabályi megfelelésre, etikára és kockázatokra is.

• Exponenciális technológiák felfedezése a költségek csökkentése, a hozzáférés növelése és az ellátás javítása érdekében: Az exponenciális technológiák segítségével az ellátás kevésbé költségessé, hatékonyabbá, és globális szinten jobban hozzáférhetővé válik. A demográfiai és gazdasági tendenciák a fejlett technológiával ötvözve máris előrejelzik, hogyan fog működni a jövő kórháza munkaerő, méret és tervezés tekintetében. Éppen ezért a szereplőknek a digitális technológiák figyelembevételével kell tervezniük stratégiai befektetéseiket az emberi erőforrás, folyamatok és infrastruktúra terén.

• Fókusz az ügyfeleken és a betegek tapasztalatainak javításán: A személyes szolgáltatások elsődleges fontosságúvá váltak a fogyasztók számára, és a technológia azt is lehetővé teszi, hogy ők is aktívabbak legyenek a döntéshozatal során. A szolgáltatóknak és kifizetőknek érdemes kihasználniuk a digitális trendeket, hogy személyesebb ellátást nyújtsanak, javuljon a kommunikáció, és javítsák a betegek tapasztalatait  és a technológiát bevonják a kutatás, diagnózis, kezelés és utógondozás területére is.
  

• A jövő munkaerejének alakítása: A negyedik ipari forradalom nyomán a digitális technológia, robotika és egyéb automatizált eszközök rengeteg lehetőséget kínálnak az egészségügy jelenlegi és jövőbeli munkaerőproblémáira – amennyiben a szektor szereplői nyitottak lesznek erre.

„A növekvő kiadások, a fejlődő technológia, és az átalakuló egészségügy következtében az iparágat jelentős M&A aktivitás is jellemezte az elmúlt 12 hónapban, amiben a Deloitte is jelentős szerepet töltött be, ugyanis globálisan 39 sikeres tranzakcióban nyújtott tranzakciós tanácsadási szolgáltatást. Az összesen 1,8 milliárd EUR értékű felvásárlások mögött 10 esetben magántőke befektető, 29 esetben stratégiai befektető állt” – mondta el Kovalóczy Áron, a Deloitte regionális egészségipari M&A csapatának igazgatója.

A Deloitte Globális egészségügyi szektor kilátásai 2018-ban című tanulmánya ezen az oldalon érhető el.