A népegészségügytől a digitalizációig
Az ágazat legfontosabb eredményeit igyekezett igen széles palettán összefogni a Nézőpont Intézet Gyógyuló Egészségügy 2017 című konferenciája, így a szakállamtitkári összefoglaló mellett szó esett a népegészségügy helyzetéről és jövőjéről, valamint a digitális egészségügy lehetőségeiről is.
Jövőre 238 milliárd forinttal több forrás jut az egészségügynek, ami azt mutatja, hogy az egészségügy kiemelt terület a kormány számára – mondta a konferencián Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, aki azt is hangsúlyozta, nem az egészségügy GDP arányos részesedésének, hanem az egy főre eső egészségügyi költések növekedésében kell mérni az ágazat javuló teljesítményét. Márpedig nálunk ez a szám – a javuló gazdasági mutatók és a csökkenő államháztartási hiány mellett – magasabb lett a 2005-09-ben mérthez, miközben Európa más országaiban az utóbbi években csökkenés volt tapasztalható.
A közszférán belül az egészségügyiek könyvelhették el a legnagyobb arányú béremelést, ami költségvetés számára 200 milliárd forint fölötti kiadást jelent 2018-ig – folytatta a szakpolitikus, aki szerint ennek döntő szerepe van a migráció mérséklődésében, bár azt is hangsúlyozta: a balti államokból érdemben több orvos és egészségügyi szakdolgozó ment Nyugat-Európába, mint hazánkból. A fizetések emelkedését és a migrációs kedv mérséklődését hangsúlyozta az eredmények között Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár is, aki azt mondta, 2019-re a bérek bőven megduplázódnak a 2009-es adatokhoz mérten, miközben 2010-hez képest – első sorban az ösztöndíjrendszereknek köszönhetően – felére csökkent a jó hírnév igazolást igénylő orvosok száma.
Az alapellátás eredményei egyelőre csak pénzügyi szempontból értelmezhetőek – állapította meg Ónodi-Szűcs Zoltán, ez utóbbit részletezve Banai Péter Benő azt mondta, a háziorvosok 2018-ban már 77 százalékkal több bevételt könyvelhetnek el, mint 2010-ben a védőnőknél ez az arány eléri az 50 százalékot, az otthonápolási szolgálatoknál pedig meg is haladja azt.
Arról, hogy a finanszírozással nem a teljesítményt, hanem az eredményességet díjaznák a jövőben, egy nappal korábban már szólt az államtitkár, a Nézőpont Intézet konferenciáján azt is kifejtette, 2020-ra az egészségügyre jutó pénz 12,4 százalékát eredmény alapján osztanák ki a jelenlegi 0,9 százalékos aránnyal szemben. Míg most a finanszírozás 79 százaléka teljesítményalapú, ez három év múlva 67 százalékra csökkenne, ezzel szemben viszont egy százalékra bővítenék a minőségi indikátor alapú finanszírozás részarányát, ami jelenleg 0,3 százalék. Fix díjakra – ahogyan most is – 19 százalék jutna.
Népegészségügyi útkeresés
Az elveszített életévek száma 75 százalékban a lakosság viselkedésével van összefüggésben – emelte ki Ónodi-Szűcs Zoltán, és a konferencián úgy tűnt, van remény azok visszaszerzésére. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára ugyanis arról beszélt, hogy az Európai Unión belül a magyar gyerekek mozognak a legtöbbet, 200 ezerrel kevesebb felnőtt dohányzik Magyarországon, ahol kevesebb cukros üdítőt isznak, a népegészségügyi termékadónak köszönhetően átalakult a termékek köre és azok fogyasztása, az iskolai menzákon és büfékben pedig egészségesebbek az ételek.
Bár a konferencia népegészségügyi kerekasztala mellé ültetett szakemberek beszélgetését moderáló Velkey György többször is feltette a kérdést, hogy milyen hosszú távú népegészségügyi stratégia készül éppen az egészségpolitika hivatalaiban, a területért is felelős Szentes Tamás helyettes államtitkár azt fejtegette, hogy „a népegészségügy egy olyan eszköz, amivel élhetünk, de azt az egészségügy részeként kell kezelni”, majd az 1800-as évekig tekintett vissza a népegészségügy történetét felidézve. Megállapította azt is, hogy a terület „akkor értékelődik fel, amikor az adott országban epidemiológiai válság van, amit jelenleg a nem fertőző krónikus betegségek számának növekedése idéz elő, ezért ezt kell kezelni”. Később kifejtette, hogy a beavatkozási pontokat 2010-ben jól definiálta a politika, a szűrési portfólió jelentős részét és a krónikus betegek gondozását az alapellátáshoz integrálták, „ám az ehhez szükséges kompetenciákat még meg kell teremteni ott”.
Úgy vélte, az elmúlt években kialakított népegészségügyi intézményrendszernek köszönhetően megvalósult a populáció szintű egészségszolgáltatás, a közösségi egészségszervezési feladatokat 61 egészségfejlesztési iroda – Rétvári Bence ezek számának megduplázását ígérte a konferencián – látja el. Ezek hamarosan lelki egészségközpontokként is működnek majd. A tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár végül annyit elárult, hogy 2010 óta a népegészségügyi koncepció mentén a legfontosabb rizikótényezőkre koncentráltak a szabályozás alakításával, amihez megfelelő keretrendszert a programalkotás adhat, ezt pedig a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete (NKE) végzi.
Életmentő digitalizáció
A digitális fejlesztések szerves beépítése nélkül az egészségügy korszerűsítése elképzelhetetlen – állapította meg Deutsch Tamás, Digitális Jólét Programért (DJP) felelős miniszterelnöki biztos, hangsúlyozva azt is, a digitalizáció a gazdaság teljesítményét alapvetően meghatározó folyamattá vált. Magyarország digitális egészségügyi programjának fejlesztési stratégiáját széleskörű társadalmi egyeztetés után dolgozzák ki. Ennek középpontjában a szolgáltatásokat igénybevevő polgár áll. Amellett, hogy erősítenék az egyén egészségtudatosságát, a digitalizációnak kényelmesebb, biztonságosabb, jobb hozzáférést kell nyújtania a pácienseknek. Átfogó digitális szolgáltatás bevezetése ilyen zökkenőmentesen még sehol nem történt meg Európában – mondta Deutsch Tamás az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) indulásáról, ennek részleteivel viszont már Vartus Gergely szolgált.
Tízezer, november 1-jével csatlakozásra kötelezett intézmény közül 6500 napi szinten használja a felhő alapú rendszert, az év végéig valamennyi szolgáltató kapcsolódni fog az EESZT-hez – összegezte az e-Health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos. Egyelőre a patikusok töltik fel a rendszerbe a naponta 700 ezer e-recept zömét, azonban ezek 45-50 százaléka már felíráskor digitálisan kerül a térbe. Mint mondta, a következő lépésekre hat hónapos, üzembiztos működés után kerülhet sor, amikor is a lágyabb és keményebb módszerek ötvözetével kell ösztönözni a rendszer használatára.
Az EESZT fenntartása nagyon sokba kerül, ezt akár az ebben keletkező adatok értékesítéséből is fedezni lehetne, bár ezek felhasználásáról egyelőre nem született szabályozás – jegyezte meg Szabó Zoltán, az EESZT üzemeltetését biztosító Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója. Az anyagi kérdésekre Vartus Gergely úgy reflektált, 23 milliárd forint áll rendelkezésre annak az 5-10 fejlesztési koncepciónak továbbvitelére, amelyek már révbe értek.
A digitalizáció azt fogja jelenteni a 21. században, amit a vakcináció a huszadikban – mondta Szócska Miklós ex-államtitkár, aki emlékeztetett arra is, hogy az egységes egészségügyi teret 2011-ben kezdték el összerakni. A Semmelweis Egyetem Digitális Egészségtudományi Intézetének igazgatójaként hozzátette azt is, a már rendelkezésre álló adatokat el kell kezdeni életmentésre és prevencióra használni, amit a védőnők és háziorvosok rendszerbe való bekötése tesz lehetővé; ezt némileg nehezíti, hogy az alapellátás szoftverbeszállítói 20-30 ezer forintra „húzzák le” a háziorvosokat a csatlakoztatáskor.
