Keresik a forrást, nagy része majd bérre megy

Nehéz eldönteni, vajon az új Munka Törvénykönyve megalkotó sejtették-e, hogy az elmúlt napokban kétes hírnévre vergődött egyik passzus – kizárólag utólag, s a munkahelyi vezető írásos engedélyének birtokában fogadható el hálapénz, aki nincs az utóbbi birtokában az törvénysértést követ el, akárcsak az, aki előre kiköveteli a praszolvenciát – az amúgy is több sebből vérző egészségügyet hozza erkölcsileg nehezen kezelhető helyzetbe. Bár meglehet, a hálapénz körül évtizedek óta tehetetlenül toporgó egészségpolitikát gondolták egyetlen mozdulattal átlendíteni a Rubikonon, mondván, hálapénz amúgy is volt, van és lesz, miközben egy tisztességes béremelés induló összegét is csak hatalmas nehézségekkel lehet úgy-ahogy összekaparni, fizessenek hát a betegek – immár a törvény betűjének szellemében.

A hálapénz ügyről most épp rugalmasan leszakadó politikusok helyett kénytelen-kelletlen nyilatkozó kórházigazgatók a nyilvánosság előtt persze váltig tagadják, hogy engedélyező körleveleikkel lényegében legalizálják a paraszolvenciát, miközben pontosan érzik a törvényi megfogalmazás Janus-arcúságát. Hiszen az utólagos hálapénz az esetek döntő részében előleg is annak érdekében, hogy a következő kezelés vagy pár hét múlva esedékes kontroll bélelten szívélyes légkörben történjen meg. Tudja ezt orvos és beteg egyaránt – csak épp a törvényalkotó nem?

Az már csak hab a tortán, hogy ennek a meglehetősen sunyi, jobb esetben buta, rosszabban gátlástalan tartalmú passzusnak a végrehajtását azokra a kórházigazgatókra testálták, akiknek álláspályázatáról – láss csodát! – épp az inkriminált napokban született döntés. Ha innen nézzük, már az a főigazgatói érvelés is gellert kap, hogy engedély híján annyi doktor sem marad intézményeikben, mint akikre jelenleg számíthatnak. Valószínűtlen egyébként, hogy a hivatkozott orvosok ilyen és hasonló intézkedésekkel bírhatók itthonmaradásra, hiszen a rossz jövedelmi viszonyok mellett épp az ilyen sanda ügymenetek azok, amelyektől világgá futnának.

Miközben a törvényalkotás egyik fele a fenti helyzetet bírta előállítani, zajlik a lázas forráskeresés az ágazatban. Egyelőre annyit tudni, hogy a kormány és a nemzetgazdasági minisztérium, elfogadva az államtitkárság régóta hangoztatott érveit, elismerte a 95 milliárdos többletforrás igényt. Ezt az összeget – mint ahogy a MedicalOnline korábban már hírt adott róla – jobbára a népegészségügyi termékadó kiterjesztéséből kívánják előteremteni, jó hír viszont, hogy döntő részét, 50-55 milliárdot kizárólag a béremelésre kívánják fordítani.