Háttérjátszmák: messze még a vég

Tarlós szempontjából és szakmailag is érthető

A minden izében recsegő-ropogó fővárost pénz nélkül is talpra állítani kényszerülő Tarlós István nem csinál rossz vásárt, amikor Budapest tucatnyi egészségügyi intézményéből négyet állami tulajdonba ad. Az Egyesített Szent István – Szent László Kórház, a Heim Pál Gyermekkórház, a Központi Stomatológiai Intézet valamint a Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Központ együttesen a főváros egészségügyi költségvetésének 41,6 százalékát jelenti. Budapest 2009-ben 96,3 milliárd forintot fordított a tulajdonában lévő 12 kórház illetve intézmény fenntartására. Ebből a fenti négy 40 milliárdot képvisel, miközben a négyből három adósságállományát tekintve budapesti toplistásnak számít. Más kérdés, hogy bejelenteni nyilván könnyebb volt az átadás tervét, mint idővel végrehajtani, ami – tekintettel a különböző törvényi előírásokra – hosszú hónapokig elhúzódhat, miközben azt sem tudni, ki, s miből rendezi majd az intézmények adósságát. A pénz híján is csodatételre kárhoztatott főpolgármester szempontjából tehát logikus lépés az állami tulajdonba adás.

Szakmai szempontból is nehéz kifogásokat találni. A Heim Pál Gyermekkórház például – a szintén fővárosban található, ám az egyházi kezelésben lévő Bethesdát kivéve – az ország egyetlen önálló gyermekkórháza, számos szakterületen országos intézményként működve. Ez részben igaz a Péterfyre illetve a 2007-ben hozzácsatolt Baleseti Központra is. Ebben a hatalmas, 1358 ágyon gyógyító intézményben található az ország egyetlen toxikológiai központja, miközben a rendezetlen területi ellátási kötelezettség okán a Baleseti Központ az ország bármely pontjáról köteles ambuláns betegeket fölvenni, s ahová egyébként gyakorta utalnak át sérülteket számos társintézményből is. A sok pénzért felújított és rendbe tett, a sok szakmás Péterfyvel jelentős háttérbázisra szert tett egykori OBSI (Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet) helyzete évek óta rendezésre szorul. Hasonlóan nagy "falat" az egyesített Szent István – Szent László – 1787 ágy! – ahol az országban egyetlenként zajlik a HIV fertőzöttek illetve AIDS betegek ellátása, amely többek között az ország egyik hematológiai központja, s ahol sok évtizedes hagyománya van nem csak a kontinens szerte ismert, hanem a különleges, például trópusi fertőző betegségek kezelésének. A többiekhez képest ugyan nagyságrendekkel kisebb volument képvisel a Stomatológiai Intézet, ám ellátási területe épp úgy az egész ország – mivel akár beutaló nélkül is fogadniuk kell minden jelentkező beteget – akárcsak egy-egy szakterületen három, átadásra szánt "társa".

Akkor most Semmelweis-terv vagy holdingok?

A sokakat izgató kérdés azonban most inkább az, vajon e négy intézmény jövője miként illeszkedik az egészségügy átalakításának koncepciója körül zajló vitához. A szakminisztérium által kidolgozott, nagytérségi betegút szervezésre épülő Semmelweis-tervé vagy az egyes megyék által, már korábban létrehozott holdingoké a jövő? Fű alatt és fű felett hónapok óta zajlik a két tábor "harca", amelynek sajátos pikantériát az ad, hogy mindez egyetlen párton, a Fideszen belül történik.

Sokáig úgy tűnt, hogy a jelentős politikusi hátországgal bíró megyék – Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, a holding szervezés útján elindult Jász-Nagykun-Szolnok – állnak nyerésre a szakmát képviselő Szócska Miklós szakállamtitkár vezette csapattal szemben. Az egyik nagy kérdés épp Budapest jövője volt, ahol a Fideszen belüli állítólag jelentős lobbierőt képviselő Pesti Imre tette le a voksát a fővárosi egészségügyi holding létrehozása mellett. Az országon átívelő összefogást mi sem mutatja jobban, mint hogy a tervek kimunkálásában szorosan együttműködtek a Szabolcs megyeiekkel, eleve elkerülendő a későbbi, gyakorlati buktatókat.

Csere után az állás 2-1

A budapesti holdingpártiak azonban elveszítették legerősebb emberüket, amikor Pesti elvállalta a fővárosi kormányhivatal vezetését. S bár Tarlós mellett a főpolgármester helyettesi székben Pesti egyik legmegbízhatóbb embere, Szentes Tamás került, az utóbbi helyét azonban a főváros egészségügyi bizottságának élén rajtaütés szerűen a Szócska-féle kabinet egyik oszlopos tagja, Velkey György vette át. Ezzel úgy tűnik, az államtitkárság lépéselőnybe került. Legalábbis Budapesten.

A nagytérségi, regionális szintű betegút szervezés jövője azonban csak részben dőlhet el a fővárosban. Kialakításának esélyét részben az rontja, hogy szembe megy a régiók helyett újból megyékre alapozott közigazgatási rendszerrel, s ezt az adut nyilván kijátsszák Szócskáék ellen a holdingot már működtető – vagy épp kialakító – megyéket képviselő nagyhatalmú fideszes politikusok.

Megvárják mit lép Pesti

Városházi hírek szerint Tarlós István és Pesti Imre kapcsolata nem volt épp feszültség mentes, de a kérdés, amely döntésre vár nyilván nem azon múlik, hogy ki kit kedvel vagy sem. Mivel pénz sem a központi, sem a budapesti kasszában nincs, a kérdés sokkal inkább az, miként lehet a lehető legkisebb ráfordítással oly módon rendbe tenni a főváros – s az ország – egészségügyi rendszerét, hogy az megfelelő minőségben, a biztosítottak megelégedésére legyen képes a betegek ellátására.

A MedicalOnline kérdésére, hogy vajon mi indokolta a négy intézmény "rajtaütésszerű" átadását, az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes, Szentes Tamás nem kívánt válaszolni, magukat megnevezni nem kívánó városházi politikusok pedig azzal hárítottak, hogy megvárják, mit lép Pesti Imre.