Harminc felett kezdődik a leépülés?
Minden más betegségnél többe kerül majd a szellemi hanyatlás – derült ki azon a háttérbeszélgetésen, ahol egy felmérést is ismertettek, amelynek eredményei szerint a többség számára a szellemi állapot megőrzése fontosabb, mint a testi egészség.
- Lassabban butulunk, mint a nagyszüleink
- Talán megvan az elbutulás első előjele
- Étrenddel csökkenthető az Alzheimer-kór kockázata
- A hangszeres játék csökkentheti a demencia kockázatát
- Alzheimer: börtön a betegnek, börtön a családnak
- A neurotikusokat jobban fenyegeti az elbutulás
- Korábban butul, mint gondolná
- Növelheti a memóriaromlás esélyét a D-vitamin hiánya
- Elbutulás ellen is véd a futás
- A lovak körül enyhébb a demencia
Nehéz eldönteni, mikortól kóros a feledékenység, a szellemi kimerültség, a memória- és alvászavarok – mondta egy hétfői háttérbeszélgetésen dr. Vida Zsuzsanna neurológus szakorvos. A rendezvényen ismertették a Trend Inspiráció Műhely néhány héttel ezelőtti online felmérésének eredményeit, amelyben a válaszadók 90 százaléka fontosnak tartotta a szellemi teljesítőképesség megőrzését, ugyanakkor a megkérdezettek egyharmada vélte úgy, hogy az agy keringési zavarai csak 50 éves kor felett okoznak problémákat, többségükben fel sem merül, amit a neurológus állít: 35 év felett már mindenkit érinthet az agyi vaszkuláris kognitív károsodás. A felmérésben résztvevők többsége nem látott összefüggést az agyi keringési zavar leggyakoribb tünetei – ingerlékenység, mentális kimerültség, feledékenység, romló memória – és az agyi hajszálerek működési zavarából eredő oxigénhiányos állapot között.
A helytelen életmód mentális problémákat okozhat, a betegek 15 százalékánál Alzheimer-kór alakulhat ki – folytatta Vida Zsuzsanna. A hajszálerek károsodásához vezethet az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, de rizikófaktort jelent az életkor is – sorolta a szakember. A mind magasabb kort megélő társadalmakban minden egyéb betegségnél többe fog kerülni a szellemi hanyatlásból eredő teher – figyelmeztetett már 2010-ben az Európai Agytanács (European Brain Council), amely szerint mind az ellátórendszer, mind a társadalom számára az agy betegségei jelentik a legnagyobb egészséggazdasági terhet. Az Európai Unióban évente 800 milliárd eurót fordítanak a neurológiai és pszichiátriai betegségek kezelésére, többet mint a négy másik legköltségesebb betegségtípusra – daganatok, szív- érrendszeri-, és krónikus tüdőbetegségek, valamint a diabétesz – együttvéve. Az agy keringési zavaraiból eredő betegségek kezelése, a betegek ellátása 25-30 éves ápolást, gondozást is jelenthet.
A mindennapi tevékenységet befolyásoló tüneteket, amelyek az agyi keringés zavaraira utalhatnak, a már említett felmérésben megkérdezettek is tapasztalták: 86 százalékuk számolt be ingerlékenységről, 74 százalékuk mentális kimerültségről, 72 százalékuk pedig feledékenységről, míg 63 százalékuk tapasztalta, hogy romlik a memóriája. Ugyanakkor egyharmaduk tesz azért, hogy megőrizze szellemi teljesítőképességét, 27 százalékuk még csak tervezi, hogy cselekszik, viszont 50 éves kor felett ugrásszerűen nő a hajlandóság a szellemi frissesség megőrzésére. Ennek érdekében a megkérdezettek többsége egészséges étrendet választ, sportolni kezd, olvas és keresztrejtvényt fejt, mindössze 5 százalékuk használ valamilyen készítményt mentális egészségének megőrzésére. Mint arról a neurológus beszámolt, betegei többsége a páfrányfenyő (ginkgo biloba) kivonatot tartalmazó szereket használja, kérdésre válaszolva elmondta azt is, káros mellékhatásokat, vagy gyógyszer-együtthatást nem tapasztalt, viszont a flavonoidokat, antioxidánsokat, vitaminokat és omega-3 zsírsavat tartalmazó készítmények bizonyítottan jó hatásúak az erek állapotának megőrzésében. Javasolható még a nyaki carotisok évenkénti ultrahangos vizsgálata, mert ezek állapotából következtetni lehet az erek általános státuszára. Vida Zsuzsanna külön kiemelte a mozgás fontosságát, mert a testedzés hatására meginduló endorfin és szerotonin termelés jó hatással van a vérzsírszintre és a szervezet cukorháztartására. A megfelelő mennyiségű és minőségű alváshoz segítséget jelenthet a jóga, vagy más relaxációs technikák. Az agyi fittség megőrzésében segíthet a folyamatos tanulás, azaz az új ismeretek elsajátítása képességének megőrzése.