Február 10-ig dönthetnek: mennek, vagy maradnak?
A kényszernyugdíjazás lebonyolításában érintett kórházigazgatóknak sem tudott különösebb jó hírrel szolgálni csütörtöki találkozójukon az ágazat államtitkára.
- Egy híján húsz a hiányszakmák száma
- Akit államosítottak, kirúgják, akit nem, csak a nyugdíját veszti
- "Aki ezek után aláírja a mentességi kérelmet, elmebeteg"
- Lesz személyes értékelés minden nyugdíjkorúról
- Mennek a doktorok, mennek a szakdolgozók
- Kinek mi a teendője a kényszernyugdíjazással?
- Lázár János üzent az egészségügynek (FRISSÍTVE: Szócska is...)
- Abszurd az egészségügyben: készítse elő a nyugdíjszelvényét!
- Kényszernyugdíj: majd okosban megoldjuk (?)
- Tárgyaltak, de nem lesz ágazati mentesség (FRISSÍTVE: Szócska videó + túloldal...)
- Orbán Viktor nem bánta meg
- Meglepő ígéretet tett Orbán Viktor (FRISSÍTVE: az államtitkár is ...)
Összesen mintegy 6500 egészségügyi dolgozónak kell majd eldönteni idén, hogy a nyugdíjkorhatár után is megtartja-e állását vagy nyugdíjba vonul – mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár csütörtökön, kórházvezetőkkel folytatott budapesti tárgyalását követően. A kormány képviselője hangsúlyozta, a kabinet nyugdíjas korú közalkalmazottakat érintő döntése már jelenleg is 3036 egészségügyi dolgozót, köztük 1140 orvost és több mint 880 szakdolgozót érint. Mint mondta, a nyugdíjkorhatár utáni továbbfoglalkoztatásról minden esetben egyedi kérelmek alapján döntenek, ezeket azonban a kormány az intézményekkel együttműködve "szervezett formában" kezeli.
Szócska Miklós tájékoztatása szerint az érintettek január 25-ig kapnak tájékoztatást munkaadójuktól az új szabályokról, ezt követően pedig 15 napjuk lesz nyilatkozni arról, meg kívánják-e őrizni munkahelyüket. A kórházak vezetői, vagyis a munkáltatók február 17-ig véleményezhetik a kérelmeket, ezt követően jutatják el azokat a fenntartó GYEMSZI felé. A kormányhatározatban meghatározott időkorlátot figyelembe véve a munkavállalók leghamarabb 2013. április 4-én értesülhetnek arról, hogy a kormány támogatta-e mentességi kérelmüket.
A kormány a honlapján elhelyezett egy hosszabb videó-tájékoztatót is, de abban sem esik szó arról, hogy a továbbfoglalkoztatásukat kérelmezők, milyen, s mely jogszabályokon nyugvó jövedelempótlásra számíthatnak ahelyett a nyugdíj helyett, amiről a mostani kérelemmel le kell mondaniuk.
Úgy tudjuk, hogy a tárca jogszabályt készít elő a kieső jövedelem rendezésére, melyet a tavaszi ülésszakon szeretnének elfogadtatni a Parlamenttel. Ez biztosíthatja, hogy az érintettek a kieső nyugdíjuk pótlását már a júliusi fizetésükkel kézhez kapják.
A jelenlegi kormányhatározat csak az állami fenntartású intézményben dolgozó közalkalmazottakat érinti, így tehát kimaradnak a „szórásból” az alapellátásban dolgozók, a helyi önkormányzatok fenntartásában dolgozó intézmények közalkalmazottai, valamint a gazdasági társasági formában működő egészségügyi szolgáltatók alkalmazottai.
A jelenleg hatályos rendelkezés azokat a nyugdíjasokat is érinti, akikkel a kormányhatározat hatályba lépését követően, azaz 2013-tól létesít a munkáltató közreműködői szerződést.
Úgy tudjuk, hogy a kórházigazgatói értekezleten az intézményvezetők rákérdeztek arra, hogy mit mondjanak, mennyi jövedelempótló támogatásra számíthatnak azok, akik a munkájuk folytatása mellett döntenek, és ezzel lemondanak a nyugdíjukról. Szócska Miklós emlékezett a miniszterelnök nyilatkozatára, miszerint teljes egészében "visszakapják" a jövedelmüket az egészségügyi dolgozók. Úgy vélte, ez a kényszer hozta helyzet jó alkalom arra, hogy kormányzati döntés szülessen arról, hogy a nemzeti egészségügyi szolgálatnak mennyi a valós humánerőforrás szükséglete. Még az sem kizárt – véli Szócska, hogy a jelenlegi létszámnál több orvos és szakdolgozó foglalkoztatására kap lehetőséget az ágazat.
