Ez lesz az egészségüggyel: 3 döntés, 7 tendencia, 5 forgatókönyv
Az Economist kutatórészlegének „Az egészségügy jövője Európában” című 2030-ig előre tekintő tanulmányát ismerteti az eski.hu.
Az egészségpolitika számára már jó ideje ismertek az európai egészségügy előtt álló kihívások – idézik fel a 28 vezető egészségügyi szereplő (finanszírozók, egészségügyi szolgáltatók, kórházak) véleményére épített dolgozatot. Számos ország kísérleteket is tett e nemkívánatos hatások legkülönfélébb reformok által történő megfékezésére vagy leküzdésére. Ám ezek egyike sem járt eddig sikerrel, annak ellenére, hogy mindezek az egészségügyi szektor legjobb gondolkodóinak bevonásával mentek végbe.
A most idézett jelentés készítői az európai egészségügy alakulásának legvalószínűbb hét tendenciáját figyelembe véve ötféle lehetséges forgatókönyvet vázolnak fel a szektor változására, ám a legvalószínűbb ezek valamilyen kombinációjának a bekövetkezése.
Az európai egészségügy jövőjét az fogja meghatározni, hogy a kormányok és a lakosság milyen válaszokat adnak a következő három alapkérdésre:
- Állami vagy magán? (Azaz: melyik szektor dominálja a rendszert?)
- Nemzeti vagy pan-európai? (Mennyire lesznek átjárhatóak a különböző országok egészségügyi rendszerei?)
- Proaktív vagy reaktív? (Hogyan és mennyi jut a prevencióra?)
A szerzők az európai egészségügy hét lehetséges tendenciáját emelik ki a 2011 és 2030 közötti időszakra, nevezetesen:
- az egészségügyi kiadások növekedése tovább fokozódik
- elkerülhetetlen a szolgáltatások racionalizációja
- a háziorvosok kapuőri és koordinátori tevékenysége felértékelődik a multimorbid betegek kezelése során
- a preventív intézkedések, mint egészségmegőrző magatartásformák egyre fontosabbá válnak
- a kormányoknak meg kell találni a módját az egészségügyi adatok összegyűjtésének és átláthatóságának javítására, hogy befektetési döntéseiket megfelelő módon rangsorolhassák
- a betegeknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját egészségükért, kezelésükért és gondozásukért
- az egészségügyi szakemberek szerepét jól körül kell határolnia az új szabályozásnak, és meg kell szüntetnie az orvosi kutatások mesterséges költségnövekedését
A tanulmány szerint a mai egészségpolitikai döntések hatására 2030-ra öt különböző forgatókönyv körvonalazódhat. Ezek közül vélhetően egyik sem lesz majd kizárólagos, hanem valamilyen ötvözetük érvényesülhet. Az öt forgatókönyv röviden a következő:
- A technológia diadala (a korai diagnózisok és az eredményes kezelések révén az emberek sokáig maradnak aktívak és termelékenyek)
- Létre jön egy Európai Szövetségi Egészségügyi Rendszer (harmonizálás, racionalizálás, integrálás)
- A hangsúly a prevencióra helyeződik át (megelőzés, immunizálás, életkörülmények és –módok javítása)
- A rászorulók megsegítése és az egyenlőtlenségek csökkentése kerül előtérbe (a kormányzati erőforrásokat a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjainak megsegítésére, tehát az idősek, szegények, mentális betegségben szenvedők és etnikai kisebbségek felé irányítják)
- A Laissez-faire forgatókönyv (e szerint 2030-ra a magánszektor venné át az egészségügyi ellátás finanszírozását, kivéve a legszegényebbek esetében)
Az egyes trendek részleteikben, az öt elképzelt forgatókönyv lehetséges veszélyei, illetve azok lehetséges finanszírozásának részletei az Economist Intelligence Unit anyagában olvashatóak – írja az eski.hu összefoglalója.