Új szabályokat hoz a betegek szabad áramlása
Októbertől „élesben működik” a határon átnyúló egészségügyi ellátás, amely lényegében lehetővé teszi, hogy az uniós polgárok adott feltételek teljesítése esetében bármely tagállamban igénybe vegyenek egészségügyi szolgáltatást.
A betegek „szabad áramlása” azonban szükségessé teszi jó néhány hazai jogszabály módosítását.
Így például a hazai recepteken elegendő csupán a beteg születési évét feltüntetni – 12 éven aluli gyermekek esetében azonban a születés teljes dátumát! -, míg egyes uniós országokban hónapra, napra pontosan kérik a dátumot. S bár ez nem a tagországok számára rendelt előírás, elismerve, hogy a születés pontos időpontja fontos azonosító elem, a jövőben a hazai vényeken is fel kell tüntetni a teljes dátumot.
A nálunk gyógyulást kereső uniós betegekre nagyjából ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a hazaiakra. Vagyis az ellátás jellegétől függően egyes szolgáltatásokat ők is csak beutalóval vehetnek igénybe, míg másokat beutaló nélkül. Elutasítani ellátásukat azonban arra hivatkozva, hogy ők területen kívüli betegek – nem lehet. A szolgáltatás csak abban az esetben tagadható meg, ha a beutalón szereplő szöveg nem érthető, nem közöl elegendő információt a beteg állapotáról, s a szükséges beavatkozások köréről. Egy kiskapu azonban mégiscsak marad az intézmények számára: amennyiben a más tagországi betegek veszélyeztetik az adott szolgáltató területi ellátási kötelezettségébe tartozók ellátását – elutasíthatják jelentkezésüket. Ezt azonban írásban indokolni kell.
A tagországi betegek – illetve biztosítójuk – annyit kötelesek kifizetni kezelésükért, amennyit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizetne egy magyar beteg esetében. Amennyiben térítési díj köteles az igénybe vett szolgáltatás, úgy a térítési díj az egészségügyi intézmény bevételét gyarapítja. A uniós polgárokat lényegében három féle szolgáltatásból zárják ki: nem vehetik igénybe a fertőző betegségek elleni közfinanszírozott oltásokat, a hosszan tartó ápolást- gondozást, valamint nem tarthatnak igényt beültethető szervekre.
Az egyre többféle és egyre hosszabb várólistákkal megbarátkozni képtelen hazai betegek szintén mehetnek külföldre – már ha ehhez elegendő pénzzel rendelkeznek. Az ellátás költségeit ugyan kifizeti az OEP – igaz, hazai árakon! -, ám az utazásét, kint tartózkodásét már nem. Ez utóbbit csak akkor vállalja magára az egészségpénztár, igaz, a szervezőmunkával együtt, ha a korábbi terminológia szerinti, engedély köteles külföldi gyógykezelésre szorul a beteg. Ez a rendszer ugyanis változatlanul fennmarad.
Arról viszont nem sokat tudni, hogy vajon az októbertől életbe lépő rendszerben milyen megkötésekkel igyekeznek itthon tartani a hazai betegeket. A képviselői jóváhagyásra váró legújabb salátatörvény tervezete erről csupán diszkréten annyit mond, hogy esetleg a drága járó- és fekvőbeteg ellátásokat tennék engedélykötelessé.
A legújabb „salátában” a nőgyógyászoknak kötelezővé tennék, hogy az Országos Tisztiorvosi Hivatal által működtetett Országos Szűrési Információs Rendszernek jelentés küldjenek a náluk méhnyakrák szűrésen megjelenőkről. A tervek szerint a betegek adatain kívül TAJ számukat, valamint a kenetlevétel dátumát és annak eredményét kell tudatniuk az OSZIR-rel. Bár a módosítás egyelőre csak a nőgyógyászokat nevesíti, ám lehetővé teszi, hogy később bármelyik magánszolgáltatótól adatokat kérjenek.
Az egészségügyi munkaerőgondok egyik aspektusán, az úgynevezett kínálati – vagyis a munkát keresők – oldalán igyekeznének segíteni egy álláskereső weboldal létrehozásával. Itt az egészségügyben állást keresők regisztrálhatnának.
