Magyarország vonzó ápolda lett

Németország növekvő számban "exportálja" külföldi öregotthonokba és gondozóházakba beteg és öreg állampolgárait, mert az emelkedő költségek és az ápolószemélyzet hiánya miatt egyre nagyobb gondot jelent hazai ellátásuk - írta cikkében a brit napilap. Információik szerint Magyarországon több mint hétezer német nyugdíjas élt öregotthonban 2011-ben.

Bár szociális jóléti szervezetek élesen bírálják, sőt "embertelen deportálásnak" minősítik ezt a megoldást, a németországi öregotthonok várhatóan növekvő költségei és a német társadalom rohamos elöregedése miatt a külföldi ápolásra küldött emberek száma a következő években várhatóan tovább növekszik. Szakértők "időzített bombának" nevezik a problémát, és politikai beavatkozást sürgetnek.

A német öregotthonok már ma is csak külföldről - főként kelet-európai országokból - importált ápolószemélyzettel tudják részlegesen pótolni a krónikus munkaerőhiányt, de a rendszer még az így alkalmazott olcsóbb ápolószemélyzettel sem működőképes.

A Guardian összesítése szerint 2011-ben Magyarországon 7146, Csehországban több mint 3 ezer, Szlovákiában pedig több mint 600 német nyugdíjas élt öregotthonokban. Ismeretlen számú német nyugdíjast helyeztek el spanyol, görög és ukrán szociális intézményekben. Thaiföldre és a Fülöp-szigetekre is egyre több német nyugdíjas érkezik.

A brit lap megszólaltatott több nyugdíjas és tartós ápolásra szoruló, magyar, thaiföldi és görögországi otthonokban élő német állampolgárt, akik azt mondták, nem volt más választásuk, mert a költségek átlagban egy- vagy legfeljebb kétharmadát teszik ki a németországiaknak, és ezért a pénzért külföldön jobb minőségű ellátást kapnak, mint otthon.

A német szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint mintegy 400 ezerre tehető azoknak az időskorú németeknek a száma, akik képtelenek megfizetni a hazai otthonok költségeit, és ez a szám évente 5 százalékkal nő. A németországi ápolás költsége jelenleg havi 2900-3400 euró, miközben a nyugdíjak stagnálnak. Az állami biztosítók és a betegpénztárak nyílt vitát folytatnak arról, hogyan lehetne a külföldi ápolást hosszú távon működő pénzügyi modellé átalakítani.

Ázsiában, valamint a kelet- és dél-európai országokban az ápolók bére és az egyéb költségek - mint például a mosás, a karbantartás és nem utolsósorban a telek- és építési árak - általában jóval alacsonyabbak, mint Németországban. Igaz, az Európai Unió jelenleg tiltja az állami biztosítóknak, hogy közvetlen szerződéseket kössenek külföldi otthonokkal, de ez a helyzet a cikk szerint valószínűleg változni fog, mert megoldást kell találni az öregedő európai lakosság problémáira.

Németország a világ egyik leggyorsabban öregedő társadalma, előrejelzések szerint a népesség 2050-re a jelenlegi 82 millióról mintegy 69 millióra csökken. Minden 15 ember közül egy, összességében hozzávetőleg 4,7 millióan ápolásra fognak szorulni, miközben az ellátási gondok tovább súlyosbodnak.