Államosítás: mit nyernek/vesztenek az egyes kórházak? (1. rész)
Több helyen kórházi osztályok szűnnek meg, máshol viszont új kórházi részlegek jönnek létre és fejlesztések kezdődnek azáltal, hogy a parlament hétfői döntése értelmében május 1-jével hetven egészségügyi intézményt vesz át az állam az önkormányzatoktól - derül ki az MTI körkérdésére adott intézményvezetői, polgármesteri válaszokból.
- Kósa Lajosnak sikerült pénzt csinálnia a finisben
- „Sokat mondogatom a dolgozóknak, hogy nem kell aggódniuk”
- Lehet itt még kórházprivatizáció
- Államosítás: mit nyernek/vesztenek az egyes kórházak? (2. rész)
- Kórházállamosítás: a célegyenesben találtak még két elvihető céget
- Államosítás: mit nyernek/vesztenek az egyes kórházak? (3. rész)
A legtöbb kórházat, ötöt Komárom-Esztergom megyében veszik át (Komárom, Kisbér, Tata, Oroszlány, Dorog). Az igazgatóktól kapott adatok szerint a megyében 1185 aktív ágyból 1016 marad meg, a meglévő 731 krónikus férőhely 846 ágyra bővül, és több kórházban jönnek létre új osztályok, illetve nappali ellátást biztosító részlegek.
A megyében a legnagyobb átalakulás Komáromban várható: a 124 ágyas Selye János Kórház 109 aktív ágyából 20 marad meg. Ferencz Péter főigazgató elmondta, a belgyógyászat, a sebészet és a szülészet-nőgyógyászat betegeit Tatabányára irányítják, a gyerekgyógyászat megszűnésének ellensúlyozására 24 órás ügyeletet adnak és nappali ellátást biztosítanának 15 ágyon. Tatán 40 aktív belgyógyászati ágy szűnne meg, viszont egy 30 ágyas mozgásszervi és érrendszeri rehabilitációs osztályt hoznak létre. Kisbérről 30 aktív belgyógyászati ágyat építenének le; ezzel egy időben egy 30 ágyas új szintet építenek a pszichiátriai rehabilitáció számára - mondták el az intézmények vezetői.
Pest megyéből Cegléd fideszes polgármestere, Földi László az MTI-vel azt közölte: úgy tudják, a helyi Toldy Ferenc Kórházban nem csökken az aktív ágyak száma és osztályok sem szűnnek meg, de "a traumatológián esetleg bizonyos műtéteket, így például protézisbeültetést nem végeznek majd". Hozzátette: elbocsátásokra nem számítanak.
Szentgyörgyi Ervin, a váci Jávorszky Ödön Kórház megbízott főigazgató-helyettese azt közölte, hogy az előzetes tájékoztatás szerint a kórházban gyakorolt valamennyi szakma tovább működik, azonban az ágyszámok terén, illetve az egyes osztályok tevékenységi kompetenciájában változások várhatók. Dolgozók elbocsátását nem tervezik.
A veresegyházi önkormányzat tulajdonában álló, a listára végül szintén felkerült Misszió Egészségügyi Központ jövőjével kapcsolatban Pásztor Béla független polgármester korábban azt mondta: Veresegyház szeretné saját fenntartásában tartani az egészségügyi központot, amelyben 30 ágyas rehabilitációs osztály és egynapos nappali kórház is működik. A városvezetés az ügyben kéréssel fordult az államtitkársághoz és az Országgyűlés elnökéhez is.
Fejér megyében a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház átadása Mészáros Lajos főigazgató szerint nem hoz nagy változásokat. Hozzátette: az aktív ágyszám 30-cal csökkenne, az osztálystruktúra változatlan marad, nagyobb változások lehetnek viszont az ellátási körzetek esetében. A kórház három megye határán fekszik, az elképzelés szerint elveszítik a jelenlegi területük nagy részét. Így például a tőlük néhány kilométerre fekvő Dunaföldvár vagy a Bács-Kiskun megye nyugati részén lévő települések lakóinak jóval messzebbre kell utazniuk kórházi ellátásért - tette hozzá. Itt egy 3,6 milliárd forintos pályázat révén központi műtőblokk, sterilizáló, intenzív osztály, diagnosztika épül.
A móri kórház igazgatója, Balika Zoltán arról tájékoztatott, intézményük évekkel ezelőtt átesett a struktúraváltáson. 2007-ben döntöttek a profilváltásról, majd egy uniós pályázat révén egymilliárdból felújították, átalakították az épületeket. Megszűnt például a szülészeti-nőgyógyászati osztály, az ágyak átkerültek Székesfehérvárra, ugyanakkor sok új szolgáltatást hoztak létre (digitális röntgen, atroszkópos műtét).
Veszprém megyét illetően Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke elmondta: a zirci és a várpalotai kórház már 2007-ben funkciót váltott, azóta ezek csak krónikus, rehabilitációs, illetve járóbeteg-ellátó feladatokat látnak el.
Flórián Csaba, a tapolcai Deák Jenő kórház igazgatója elmondta: májustól a belgyógyászati és a sebészeti osztály jelenlegi 91 aktív ágya megszűnik. Cserébe nő a járóbeteg-szakóraszám és 20-szal a krónikus ágyak száma. A kórház fő profilja a légzésrehabilitáció lesz, ezt 50-ről 71 ágyasra bővítik. Az átalakuláshoz a város a székesfehérvári kórházzal közösen pályázott, a nyáron kezdődő beruházás teljes költsége 613 millió forint.
Vörös Ibolya, a pápai Gróf Esterházy Kórház főigazgatója közölte: a szemészet és az urológia aktív osztályai megszűnnek, a tervek szerint egynapos ellátássá alakulnak. Az ágyak száma a belgyógyászaton, a szülészeti és a gyermekgyógyászati osztályon néhánnyal szűkül. A krónikus és mozgásszervi rehabilitációs ellátást fejleszteni tudják, s az Új Széchenyi Terv pályázatán 151 millió forint támogatást nyertek el, ebből egy új épületszárnyat építenek.