Államosítás: mit nyernek/vesztenek az egyes kórházak? (2. rész)

Vas megyéből a sárvári kórház főigazgatója, Vancsura Miklós elmondta: az intézmény az átlagosnál sokkal kedvezőbb helyzetben kerül állami kézbe; itt 2007-ben megszűnt az aktív ellátás, a kórházat térségi rehabilitációs központtá alakították át. Az ellátási kötelezettséget a rehabilitáció tekintetében a kórház szeretné az egész megyére kiterjeszteni, a járóbeteg-ellátásban pedig az egynapos sebészet továbbfejlesztését tartják indokoltnak. Remélik, az állam is fontosnak tartja azt a célkitűzésüket, hogy Sárvár igazi gyógyhellyé, rehabilitációs központtá válhasson.

Körmenden, a Dr. Batthyány-Strattmann László Kórházban megszűnik a szülészet, várhatóan csökken az aktív ágyak száma, de megmaradhat a sebészeti ellátás, sőt azt fejleszthetik is - közölte Bárány Győző főigazgató. A jövőben várhatóan a megyei kórház, vagyis a szombathelyi Markusovszky Kórház irányítása alatt dolgoznak. Az ellátások egy épületbe kerülnek, s ezt uniós források felhasználásával felújítják. Bárány Győző szerint a közös irányítás miatt gazdasági, adminisztratív területen létszámcsökkentés várható, de ez a nővéreket, orvosokat nem érinti.

Baranya megyében a változás a komlói, a mohácsi, a szigetvári és a siklósi kórházat érinti, s az nem jár osztályok megszüntetésével. Horváth Zoltán, a térség egészségügyi ellátását szervező régiós központ vezetője úgy véli, az intézmények fenntartása az egységes, központi beszerzések révén olcsóbbá válhat és szakorvosokból sem lesz hiány.

A komlói intézménynek a Pécsi Tudományegyetemmel való szakmai integrációja nyomán húsz belgyógyászati és tíz sebészeti ágyat helyeznek ki az egykori bányászváros intézményébe, emellett sürgősségi ügyeletet tartanak fenn a jövőben is.

A mohácsi kórházból a szemészeti fekvőbeteg-ellátás a pécsi klinikára kerül át; a szülészetet itt az elmúlt időszakban modernizálták, így az is megmarad, emellett a rehabilitációs szolgáltatásokat is fejlesztik.

A szigetvári kórházban minden osztály megmarad, s küszöbön áll az épület régi szárnyának felújítása.

Siklóson az intézmény többségi tulajdona magánkézben van - annak majdnem háromnegyed részét a Mega-Logistic Zrt. szerezte meg 2008-ban - a fennmaradó hányad kerül most az államhoz, változások emiatt nem várhatóak a betegellátásban.

Somogy megyéből a siófoki kórház főigazgatója, Varga Ferenc azt mondta, töretlen volt eddig az intézmény fejlődése, azért is, mert az önellátó volt, nem szorult támogatásra. Az üdülőrégióban lévő kórház speciális helyzetben van, hiszen télen 85 ezer, nyaranta mintegy 200 ezer ember teljes, átfogó szakellátását kell biztosítania. A szemészet egynapos ellátássá való átalakításával 18 ágyat vonnának el az intézménytől. Folyamatban van két, uniós támogatással megvalósuló nagyberuházás (központi sterilizáló, műtő, diagnosztika; új sürgősségi osztály).

A marcali kórház főigazgatója, Antal Gabriella azt mondta, az állami tulajdonba vétellel egy időben megszűnik az intézmény önállósága, az a Kaposi Mór Oktató Kórház telephelyeként működik tovább. Úgy tudják, valamennyi aktív fekvőbeteg-ellátás megmarad, de gyerekgyógyászat csak nappali ellátási és sürgősségi formában lesz. Szeretnék fejleszteni a sürgősségi ellátást, különösen a diagnosztikát, s létrehoznának egy 10 ágyas hospice részleget. Emellett egy pályázat egyik nyerteseként pszichiátriai, légzés- és kardiológiai rehabilitációs szakrendeléseket alakítanak ki.

Tolna megyében a dombóvári Szent Lukács Kórházban húsz százalékkal csökken az aktív ágyak száma – közölte Schmidt László igazgató. Megszűnik a fül-orr-gégészeti fekvőbeteg-ellátás, a betegeket a jövőben egynapos sebészeti ellátás keretében gyógyítják, s összevonják az ideggyógyászati és a belgyógyászati osztályt. A bonyhádi kórházban május 1-jével megszűnik a belgyógyászaton az aktív fekvőbeteg-ellátás, a betegeket a szekszárdi kórházban gyógyítják.

Zala megyében a nagykanizsai, a keszthelyi és a hévízi kórházat veszi át most az állam.

Bátorfi József, a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház főigazgatója azt mondta: az ismert elképzelések szerint nő az intézményhez tartozó települések és lakosok száma, s több osztályt magasabb ellátási szintre emelnek. A kórházhoz Somogy megye közeli településeinek lakosai is hozzátartoznának, így 150-160 ezresre bővülne az ellátottak köre.

Kvarda Attila, a keszthelyi városi kórházat és a hévízi Szent András reumakórházat is irányító igazgató nemrég a Zalai Hírlapnak azt mondta: a kötelező aktív reumatológiai, illetve a krónikus ellátás a hévízi kórház esetében a tervek szerint kiterjed majd a nagytérségi ellátó területre, amely Győr, Veszprém, Vas és Zala megyét jelenti. Papp Gábor (Fidesz-KDNP), Hévíz polgármestere kiemelte: figyelembe kell venni, hogy önkormányzatuk 26 százalékban tulajdonosa a gyógyfürdőkórháznak; ezt a részt korábban 340 millió forintért vásárolta meg a város. Ruzsics Ferenc (Fidesz-KDNP), Keszthely polgármestere azt mondta, a helyi kórház körzete várhatóan bővül, a közeli Tapolca helyett sok Veszprém megyei páciens már eddig is a keszthelyi intézmény szolgáltatásait vette igénybe.