Kósa Lajosnak sikerült pénzt csinálnia a finisben
Kora este az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta a városi kórházak államosításáról szóló törvényt, s e szerint bizonyos esetekben az önkormányzatok kártérítést is kapnak intézményeik után.
A záróvita újdonsága a fideszes Kósa Lajos zárószavazás előtti módosító indítványa volt, amelyet hétfőn délelőtt nyújtott be az alkotmányügyi bizottságnak. Bár a Nemzeti Erőforrás Minisztérium nem támogatta, a bizottságban a képviselők megszavazták az indítványt, amely szerint, amennyiben a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről szóló törvény "hatálybalépését megelőző öt éven belül az átadással érintett települési önkormányzat az átvett intézmény feletti rendelkezést biztosító gazdasági társasági részesedését - polgári jogi szerződés útján - ellenérték fejében szerezte meg, részére a szerzéskor ténylegesen kifizetett ellenértéket a magyar állam egyösszegű kártalanításként megfizeti".
A bizottság ülésén a törvényjavaslatot előterjesztő Nemzeti Erőforrás Minisztérium képviselője, az egészségügyi államtitkárság helyettes államtitkára jelezte, hogy nem támogatják a módosító javaslatot, mert - mint mondta - nagyon nehéz felmérni, mekkora összegű kártalanítást kellene fizetni és nem látszik ennek a költségvetési fedezete sem.
Kósa Lajos javaslatát ennek ellenére megszavazták a bizottság kormánypárti tagjai és egy jobbikos képviselő is. Az MSZP-s Lamperth Mónika azt mondta, miközben egyetértenek Kósa Lajos szándékával, hogy gátat szabjanak a "gátlástalan rekvirálásnak", kérdésesnek tartják, hogyan állapítható meg az egyösszegű kártalanítás összege.
Este a plenáris ülésen már nem látszottak e kétségek, a képviselők nagy többséggel szavazták meg előbb a Kósa-féle módosítást, majd a törvényt, amelynek értelmében május 1-vel állami kézbe kerülnek az önkormányzati fenntartású kórházak. Összesen hetven egészségügyi intézmény kerül át az államhoz: 54 kórháznak fenntartója és tulajdonosa is lesz az állam, tizenhat esetében most az átvett feladat ellátásához használt önkormányzati ingó- és ingatlanvagyon kerül az államhoz, közülük hét már az év eleje óta állami tulajdon.
A tulajdonjog és a fenntartói jog átruházása az államra nem érinti az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettségét, a lekötött kapacitásainak mértékét, valamint az érvényes szerződés szerinti finanszírozásra való jogosultságát, az átvett feladathoz kapcsolódó egészségügyi ellátási szerződések és megállapodások, valamint az ezekhez kapcsolódó vagyonkezelési szerződések érvényességét. Ugyanakkor a megállapodásokat a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet az év végéig felmondhatja.
Az intézmények szakellátási kötelezettségeiről július 1-jei hatálybalépéssel döntenek, ezzel együtt az intézményi várólisták alapján június 30-ig létre kell hozni az országos várólista-nyilvántartást is.
A kórházakkal együtt az állam július 15-i hatállyal a települési önkormányzatok május 1-jén fennálló azon adósságát is átvállalja, amely a kölcsönjogviszonyon vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapíron alapuló tartozásokat foglalja magában és nevesítve az átvett vagyonhoz kapcsolódóan keletkezett.
A jogszabály szerint az átvett egészségügyi intézmény működtetését, irányítását ellátó, a települési önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók a szakminiszter által kijelölt központi államigazgatási szerv állományába kerülnek át, kivéve ha annak vezetője az érintett foglalkoztatásához nem járul hozzá.
A fekvőbeteg-ellátó intézmények állami átvételét az év végéig kellett volna végrehajtani. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint hatékonyabb lesz, hogy májusban veszik át a kórházakat, és azt követően alakítják ki az ellátások minimumfeltételeit.
Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke szintén egyetért azzal, hogy felgyorsították az egészségügyi rendszer átalakításának ütemét. Rámutatott ugyanakkor arra: nem az a cél, hogy az államnak minél több kórháza legyen, az államosítás egy eszköz arra, hogy a strukturális átalakítás útjából "kikapcsolják "az eddig esetlegesen akadályt jelentő helyi érdekeket.
Csiba Gábor - utalva arra, hogy az általa vezetett Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház már januárban állami tulajdonba került - azt mondta: a tapasztalat az, hogy "az államosítás nagy munkával jár, de az jó irány, nem kell tőle félni".
Az egészségügyi ágazatvezetés tervei szerint a rendszer átalakításának következő lépcsőjében, 2013. január elsejével a járóbeteg-szakellátó intézmények átvétele következik.
