Adatvédelem és betegjog a Semmelweis Egyetemen

Az adatvédelmi tisztviselő poszt létrehozását az új európai uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) írja elő bizonyos intézményi kör számára, melybe az egyetem is beletartozik. Ez egy függetlenségében megerősített státusz, mely azt szolgálja, hogy a személyes adatok, valamint ennél tágabban értelmezve, a jogok és szabadságok a rangjukhoz méltó védelmet kapjanak – fogalmazott dr. Trócsányi Sára. A tisztviselőt a kancellár nevezi ki a rektorral egyetértésben, ugyanakkor a jogszabály szerint feladatai ellátása kapcsán nem utasítható.

A szakember úgy véli, a magyar adatvédelmi jogszabályok eddig is nagyon szigorúak voltak, így ilyen értelemben jelentős tartalmi újdonságot nem hozott a GDPR, amely ugyanakkor nagyon szigorúan veszi az átláthatóság kérdését. Minden esetben biztosítani kell, és bizonyítani kell tudni, hogy az adatkezelésnek jogalapja volt és megfelelő tájékoztatást kapott az érintett – magyarázza a tisztviselő. Emiatt a jelenleginél szigorúbb ellenőrzési rendszerre van szükség, fő feladatának pedig az ehhez szükséges keretrendszer kidolgozását tartja.

Trócsányi Sára abban hisz, hogy láthatónak kell lennie az adatvédelmi tisztviselőnek, mert akkor lesz látható maga az adatvédelem is. Éppen ezért fontosak számára a személyes kapcsolatok, első lépésben azokat a területeket látogatja végig, melyek hagyományosan nagyon érzékenyek adatvédelmi szempontból (pl. pszichiátria, gyermekellátás, szülészet-nőgyógyászat). Szintén a közeljövő feladatai közé tartozik a Medsolba való betekintés jogosultsági szintjeinek elemzése. Hangsúlyozta, hogy a szabályokat a gyakorlatra kell lefordítani, ami azt is jelenti, hogy konkrét ügyeken, egy-egy gyakorlat módosításán keresztül lehet változásokat elérni. Tapasztalatai szerint az orvosi titok sérthetetlensége ma már mindenki számára kézenfekvő, éppen ezért ritkábban fordul elő, hogy az egészségügyi dokumentációval kapcsolatos adatok sérülnek. Az ugyanakkor még kevésbé került be a köztudatba, hogy ugyanilyen sérthetetlen adat a fizetés mértéke, vagy éppen az, hogy ki folyamadott temetési segélyért, emelt szintű családi pótlékért a gyermek betegsége miatt – sorolta Trócsányi Sára, aki szerint szemléletváltásra is szükség van.

A Semmelweis Egyetem egyébként hatalmas adatbázissal rendelkezik: milliárdos nagyságrendben kezel érzékeny adatokat. Például a zárójelentéseket 50 évig, minden más dokumentációt 30 évig kell őrizni, és a betegellátás mellett a munkatársakkal és a hallgatókkal kapcsolatban is számtalan személyes adat van az intézményben. Dr. Trócsányi Sára azt szeretné, ha a Semmelweis Egyetem adatvédelmi rendszere mintaként, jó gyakorlatként szolgálhatna más hasonló intézmények számára, akár regionális szinten is.

Október 1-jétől Dr. Trócsányi Sára tölti be az Adatvédelmi és Betegjogi Központ vezetői posztját is. Az adatvédelem és a betegjogok kérdése számos szálon összefügg, mondja, amit jól mutat, hogy a törvényben meghatározott betegjogok közül három is érinti az adatvédelmet: a titoktartáshoz, tájékoztatáshoz és a dokumentáció megismeréséhez való jog. A központ vezetőjeként fontosnak tartja elérni, hogy legyen egy összefogó statisztika az egyetem klinikáira érkező betegjogi panaszokról. A tendenciákat látva lehet kialakítani a panaszkezelés ideális rendjét, és láthatóvá válik, hol lehet szükség segítségre annak érdekében, hogy a panaszok egy része megelőzhető legyen.

Összességében úgy látja, a betegjogok és az adatvédelem esetében rendszerléptékű beavatkozásra nincs szükség, a törvényi szabályozás nagyon magas szintű és az egyetemen is alapjaiban jól működik a rendszer. A napi gyakorlatban előfordulhatnak ugyanakkor olyan helyzetek, amikor érdemes lehet tudatosítani és megerősíteni a területtel kapcsolatos tudást. Hangsúlyozza, hogy nem teher, hanem olyan támasz szeretne lenni a szervezeti egységek számára, akit meg lehet keresni adatvédelmi és betegjogi kérdésekben.

Dr. Trócsányi Sára betegjogi szakjogász az elmúlt húsz évben adatvédelemmel és betegjoggal foglalkozott, több ilyen témájú könyv és publikáció szerzője, PhD fokozatát is az adatvédelem tárgykörében szerezte. 16 évig dolgozott az Adatvédelmi Biztos Irodájában, majd az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központba került, az egyetemre pedig a Nemzeti Szakértői és Kutató Központból érkezett.