Takács Péter: A kamarával van konfliktusunk, nem az orvosokkal

Remélem, hogy az elmúlt évek tapasztalatai meggyőzik az orvosokat arról, hogy nem szabad felelőtlenül dönteniük, és minden alapot nélkülöző, az érzelmekre ható szlogeneknek felülni – mondta az egészségügyért felelős államtitkár azon a vasárnap délutáni sajtótájékoztatón, amelyet előző este, alig néhány órával azt követően hívtak össze, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) országos küldöttei szombaton arról döntöttek, szerződéseik letétbe helyezésével adnak hangsúlyt az orvostársadalom követeléseiknek. – Soha nem látott változás következett be az orvosok egzisztenciájában és munkakörülményeiben – folytatta Takács Péter, hangsúlyozva, hogy nem lehet „büntető hozzáállásnak” nevezni azt, hogy 2010-hez képest megnégyszereződtek az orvosbérek: egy kezdő több mint 600 ezer, egy negyven éve dolgozó doktor pedig több mint 2 millió forintot keres. – Ez több mint az ágazatot vezető miniszter, és messze több mint az államtitkár fizetése – hívta fel a figyelmet, majd hozzátette, hasonlóra készülnek a szakdolgozók esetében is, hiszen minden idők legnagyobb béremelését hajtják végre 14 hónapon belül, két lépcsőben.

A magyar egészségügy nem omlott össze – reflektált a szakpolitikus a kamara vezetőinek szombati sajtótájékoztatóján elhangzott mondatára, jelezve azt is, hogy eddig is folyamatosak voltak az egyeztetések a MOK-kal, bevonták a szervezetet a döntésekbe. És bár vannak eltérések az elképzelésekben, azokat a tárgyalóasztal mellett kell tisztázni, azonban az átalakítás főbb irányai nem megváltoztathatóak – szögezte le.

Bizonyára jó biznisz lenne elkölteni még néhány milliárd forintot szakértői anyagokra, de mi cselekedni akarunk, jobb irányba fordítani az egészségügyet – célzott a szakpolitikus a MOK átfogó stratégia kidolgozását követelő pontjára. – Épeszű ember nem gondolhatja, hogy a jogszabályjavaslatainkkal el akarjuk lehetetleníteni az ágazatban dolgozók munkáját – fogalmazott, példaként említve, hogy például a járvány időszakában, a kivezénylések során sem éltek vissza a kezükbe adott lehetőséggel az intézményvezetők, és így lesz ez a jövőben is.

Takács Péter hangsúlyozta azt is, hogy számukra a betegek érdeke és biztonsága a legfontosabb, minden döntésüket ez alapozza meg, ellenben a kamara követelései és akciói a betegek és a kormány elleni méltatlan támadások

Mi felnőtt és értelmes embernek tartjuk a háziorvosokat, ellenben a kamara háziorvosi csoportjával, hiszen a tárgyalások során az ő részükről az is felmerült, tegyük kötelezővé az ügyeleti szerződések aláírását – árulta el az államtitkár. A sajtótájékoztatón kivetítették egy levél fényképét is, amelyben Soós Zoltán, a MOK háziorvosi munkacsoportjának vezetője a „mosolygós, elégedett” egyeztetést követően azt írta: a szerződés ebben a formájában elfogadható. Mindezek után érthetetlen, hogy néhány nappal később a kamara arra szólítja fel a kollégákat, hogy ne írják alá a szerződéseket, ami felelőtlenség, és veszélyezteti a betegbiztonságot.

Évek óta működő, a kollegiális vezetőkkel és a MOK háziorvosi csoportjával egyeztetett munkaszerződésekről van szó, amelyeket eddig senki nem kifogásolt. Ezt már Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat vezetője mondta, hozzátéve, hogy a MOK képviselői betegbiztonságot szolgáló passzusokat is ki akarták venni ezekből. „Ebbe nem mehettünk bele” – jelentette ki a főigazgató.

Nem az OMSZ-szel, hanem a betegekkel bánik el a kamara, ha arra biztatja a kollégáit, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződéseiket, hiszen a Hajdú-Bihar megyei pilot 19 hónapos adatai arra utalnak, hogy az új ügyeleti rend jól működik, és egyenszilárdságú ellátást biztosít a lakosság számára, így a szolidaritáson alapuló egészségügy modelljének mintapéldája. Csató hangsúlyozta azt is, a 75 éves mentőszolgálat protokollok mentén és transzparensen működik.

Egyébként a háziorvosok ügyeleti szerződésébe valóban bekerült a kamara háziorvosi munkacsoportjának számos javaslata, azonban lapunk úgy tudja, a szakma képviselői továbbra is aggályosnak találták az abba foglalt kommunikációs korlátozásokat és az inflációkövetés elmaradását. A MOK országos küldöttgyűlésen nem az új ügyeleti rendszerrel szemben fogalmaztak meg kifogásokat, hanem a területi és fix díjak elvételét, az indikátorrendszer és a finanszírozás átalakítását, a rezsiköltség kompenzálásának hiányát, és a praxisjog kiüresedését kritizálták, ezek megváltoztatását követelik. Ennek eszköze az ügyeleti szerződések aláírásának elutasítása.

Súlyos csúsztatás a kamara alelnökének, Álmos Péternek az a mondata, hogy a kormány kiárulja a praxisokat a háziorvosok alól – folytatta a kritikát az újságírói  kérdések során az államtitkár, aki úgy vélte, a praxisjog megerősítendő intézmény, és az új szabályokkal éppen arra törekszenek, hogy a háziorvosokat megvédjék attól, hogy az önkormányzatok kiüresítik a praxisjogot. Az orvosok és pácienseik életében a körzethatárok átrendezése lényeges változást nem okoz – szögezte le Takács Péter, hozzátéve, hogy első körben azokat a praxisokat csatolják nagyobbakhoz, ahol évek óta helyettesítéssel látják el a betegeket.

Az orvosok munkájának mennyiségi és minőségi mérését szolgálja az a 45 objektív indikátor, amelyeket az Országos Kórházi Főigazgatóság dolgozott ki – tért át egy másik, a MOK által kritizált tételre az államtitkár. Mint mondta, ezek az indikátorok lehetővé teszik, hogy a kórházi felettes értékelhesse a dolgozó munkáját. Minderre azért is szükség van, mert egyes orvosok „látványosan elveszítették a munkakedvüket” a 2019-es, „paraszolvenciás” időszakhoz képest, és a munkaadónak eddig nem volt más lehetősége, mint három figyelmeztetés után elbocsátani őket. „Mi ennél cizelláltabban gondolkodunk” – fogalmazott Takács.

A szakdolgozók béremelése az uniós források beérkezésének függvénye – mondta az államtitkár, de azt is kifejtette, hogy a pénzügyminiszter felhatalmazást kapott egy „B-terv” kidolgozására, amely hazai forrásokból biztosít fedezetet a jelentős béremelésre akkor is, ha nem megfelelő ütemben érkeznek a várt pénzeszközök.

Nem kell ágyúval verébre lőni – ezzel a szólással reflektált Takács Péter arra a kérdésre, tervez-e „ellenlépést” a kormány válaszul a MOK akciójára, akár úgy, hogy a kamarai törvény módosításával megszüntetik a kötelező tagságot. Mint a szakpolitikus kifejtette: három egészségügyi hivatásrend van, azért, mert ezek közül egy „nem mutat együttműködési képességet”, nem kell célkeresztbe állítani a többit is. Jelezte: továbbra is a szakmai egyeztetések eszközével kívánnak élni, hiszen a főbb célokat nem vitatja senki, a részletkérdésekben van csak eltérés az álláspontok között.

Az egészségügy átalakításának tervei egyébként minden bizonnyal előkerülnek majd a soproni, háromnapos stratégiai kormányülésen is – derült ki az államtitkár kérdésre adott válaszából. A kabinet ülésén felmerülő témákról Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter számol majd be a csütörtöki kormányinfón.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az Országos Mentőszolgálat székházában tartott sajtótájékoztatón (Fotó:MTI/Lakatos Péter)