Takarítás – házon belül vagy kívül?
A kiszervezésről és visszaszervezésről szóló előző cikkemben azt mutattam meg, hogy ezekről a döntésekről nem ideológiai, hanem hatékonysági és minőségi alapon érdemes gondolkodni. A következő hetekben konkrét példákon folytatom a vizsgálatot. Felváltva kerül sor egy-egy funkcionális háttérszolgáltatásra – takarításra, mosatásra, élelmezésre, őrzés-védelemre – és egy-egy szakmai területre, például laboratóriumi diagnosztikára, képalkotásra vagy betegszállításra. Elsőként a takarítást vesszük elő.
A kórház -takarítás nem csak takarítás
A kórházi takarítás első látásra tipikus kiszervezhető szolgáltatás. Nagy az élőmunka-igénye, a feladat jól standardizálható, a teljesítmény négyzetméterben, gyakoriságban és minőségi követelményekben rögzíthető. Egy nagy szolgáltató méretgazdaságossági előnyt érhet el a munkaerő szervezésében, az eszközök és vegyszerek beszerzésében, a helyettesítésben és az egységes irányításban.
Csakhogy a kórházi takarítás az egészségügyi ellátás biztonságának, az infekciókontrollnak a része. Feladata a kórokozók terjedésének és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseknek a megelőzése is, a műtőkben napi többszöri fertőtlenítő takarítás szükséges, külön szabályok vonatkoznak az intenzív, transzplantációs, hematológiai, onkológiai és égési részlegekre, a betegszobákban és mellékhelyiségekben is rendszeres fertőtlenítés kell, különösen a gyakran érintett felületeken.
A tevékenység szigorúan szabályozott és dokumentált. A kötelező specifikációk rögzítik az egyes helyiségek takarításának gyakoriságát, technológiáját, a használandó tisztító- és fertőtlenítőszereket. Alapkövetelmény a személyzet képzése, a tiszta és szennyezett eszközök elkülönítése, a védőeszközök használata és a teljesítés ellenőrzése.
Adódik a következtetés, hogy egy ennyire standardizálható folyamatot érdemes szakcégre bízni, és nem saját takarítószemélyzettel bajlódni. Ez Budapesten, ahol több kórház és nagyobb, rugalmasabban mozgatható munkaerőpiac van, akár működőképes érv is lehet, de vidéken más a helyzet. Egy kisebb városban bárki végezte a takarítást, többnyire ugyanazzal a helyi, a területet és a feladatot ismerő munkaerővel dolgozott, és a saját foglalkoztatás mellett szólt az is, hogy a kórház nem fizette meg a 27 százalékos ÁFÁ-t és a vállalkozói hasznot. A kiszervezésnek ugyanakkor volt egy kevésbé elegáns pénzügyi előnye is. A külső szolgáltató felé lehetett tartozni, a saját dolgozók bérét viszont ki kellett minden hónapban határidőre fizetni.
A központosítás és a verseny eltűnése
2021-ben új helyzet alakult ki. A kórházi takarítás központosításával az volt a cél, hogy ugyanaz a piaci szolgáltató lássa el az állami intézmények jelentős részét. A várakozás szerint az egységesítés javítja a hatékonyságot és a minőséget, teret ad a gépesítésnek, valamint egységes kontrollt teremt. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazagtóság (KEF) mintegy 300 milliárd forintos keretösszegű közbeszerzését, ami a takarítást is magába foglalta, a B+N Referencia Zrt. nyerte meg.
Gazdasági szempontból azonban furcsa konstrukció jött létre. Az állam a külső szolgáltatás árában megfizeti az ÁFÁ-t és a vállalkozói hasznot. A kötelező higiénés eljárásrendet továbbra is az egészségügyi szabályok és a kórházhigiénikusok határozzák meg, a munkát sok helyen ugyanazok a takarítók végzik, miközben az intézmény vezetése elveszíti a saját munkaerő adta közvetlen rugalmasságot. Az OKFŐ fenntartású kórházak számára ugyanakkor van egy “könyvelési” előny, az, hogy a takarítás díját közvetlenül a KEF fizeti a szolgáltatónak, így az nem az intézmény hiányát növeli.
A külső nagyvállalat méretgazdaságossága valós előny lehetne, hiszen több intézmény között szervez munkaerőt, nagy tételben vásárol, saját technológiával és vezetési rendszerrel rendelkezik. Ennek azonban akkor van árleszorító ereje, ha működik a verseny, de ha csak egyetlen ténylegesen elérhető szolgáltató marad, a kiszervezés egyik legfontosabb gazdasági előnye eltűnik. A szolgáltatás kívül marad, a versenyből származó árnyomás viszont megszűnik.
Szeged más utat választott
Az SZTE Klinikai Központ takarítását 2022 végéig a P. Dussmann Kft. végezte. A cég jelezte, hogy a következő közbeszerzésen – a piaci viszonyok változása miatt – nem kíván indulni. Az egyetemi klinikák számára ugyanakkor nem volt kötelező a KEF keretszerződéséhez csatlakozni. Ez döntési helyzetet teremtett.
A nagyságrend nem volt csekély, a szegedi klinikák takarítandó területe mintegy 130 ezer négyzetméter. A Dussmann 2022-es éves díja 1,656 milliárd forint volt, ugyanez a szolgáltatás a B+N KEF-en szereplő áraiból számolva 2,978 milliárd forintba került volna, vagyis csaknem kétszer annyiba. A kérdés így már nem az volt, hogy melyik külső szolgáltatót válassza az egyetem, hanem az, hogy képes-e saját maga megszervezni a feladatot.
A Dussmann kivonulása lehetőséget adott a dolgozók, a munkaszervezést végző kollégák és az eszközpark átvételére. A folyamat érzékeny HR-munkát igényelt, és az induláskor a szükséges mintegy 300 fő helyett körülbelül 250 dolgozó állt rendelkezésre, a létszámot másfél-két év alatt sikerült rendezni. 2023 márciusától az SZTE Klinikai Központot saját munkatársai takarítják.
A saját működtetés természetesen nem ingyenes és nem kockázatmentes. A munkaerőt fel kell venni, irányítani és helyettesíteni kell, gépeket, eszközöket és vegyszereket kell beszerezni. Műszakvezető, területvezető, minőségellenőrzés, készletgazdálkodás és adminisztráció szükséges. A szolgáltatás minőségéért sem lehet többé a vállalkozóra mutogatni, a kórház-higiéniai szabályok szigorú betartása azonban bármelyik modellben az intézmény felelőssége.
Az SZTE számára a saját munkaerő legnagyobb működési előnye a rugalmasság. A klinikai struktúra folyamatosan változik, részlegek költöznek, új területek nyílnak, mások bezárnak, járványügyi helyzetek teremtenek új feladatokat. Külső szolgáltatónál egy jelentősebb változás szerződés-módosításokat igényel, ha lehetséges, míg saját szervezetben a kapacitások a prioritások mentén közvetlenül alakíthatóak.
És most jöjjenek a számok!
A visszaszervezés eredménye 2023 óta már nem előzetes kalkulációkkal, hanem tényleges költségekkel mérhető. Az SZTE minden hónapban összeveti saját takarítási költségét azzal, amennyibe ugyanaz a szolgáltatás a KEF keretszerződésének áraival kerülne. Ennek fő oka, hogy korábban a valós költségek egy részét, kompenzálták az egyetemek számára, hiszen ez a költség nálunk megjelenik, míg a többi kórház esetében azt a KEF közvetlenül fizeti a szolgáltatónak.
2024-ben a klinikai takarítás saját működtetésben bruttó 1,57 milliárd forintba került. A KEF B+N-áraival számított költség 4,08 milliárd lett volna. 2025-ben 1,71 milliárd állt szemben 4,16 milliárddal, a két teljes év különbsége együtt közel 5 milliárd forint.
Az arány még beszédesebb. A saját működtetés költsége 2024-ben a KEF szerinti ár 38,5, 2025-ben 41,1 százaléka volt, a 2026. január–augusztusi adatok ugyanezt mutatják, azaz a tényleges SZTE költség 1,03 milliárd, a KEF szerinti összeg 2,58 milliárd forint lenne. 2023 márciusától 2026 augusztusáig a különbség meghaladta a 8 milliárd forintot.
Itt tehát nem néhány százalékos hatékonysági különbségről beszélünk. A saját takarítás költsége tartósan a KEF-en elérhető szolgáltatás számított árának mintegy 40 százaléka körül alakult.
A szegedi példa persze nem azt bizonyítja, hogy minden kórháznak vissza kell vennie a takarítást. Azt viszont elég világosan mutatja, hogy a központosítás és a kiszervezés nem jelent feltétlen hatékonyság-javulást, azaz ha nincs verseny és nincs helyi felelősség, az a minőséget ronthatja és az árakat emelheti.
