Újra reflektorfényben az ivermectin
Jelenleg 60 klinikai vizsgálat folyik világszerte az ivermectinnel, írja az MTA honlapján dr. Jerzsele Ákos PhD, az Állatorvostudományi Egyetem Gyógyszertani és Méregtani Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, tudományos és kutatási rektorhelyettes.
Az ivermectin a makrociklikus laktonok csoportjába tartozó parazitaellenes szer, amelyet 1975-ben fedeztek fel, és 1981 óta használnak az állatgyógyászatban. Fonálférgek és külső paraziták (rühatkák, tetvek, bagócsok) ellen is kimagasló hatékonyságú, ún. endektocid hatóanyag (belső és külső paraziták ellen is alkalmazható). Kiváló parazitaellenes hatása és ártalmatlansága miatt a hatóanyagot a humángyógyászatban is engedélyezték számos féreg-fertőzés, elsősorban a szemférgesség (onchocercasis) megelőzésére és terápiájára.
Ez a főleg trópusi megbetegedés több európai országot is arra sarkallt, hogy ivermectin tartalmú gyógyszereket (tabletta formában) engedélyezzenek a fertőzött országokba utazó állampolgáraik számára. Ezek az engedélyezett készítmények ártalmatlanok és kifejezetten hatékonyak.
Emberek esetében az ivermectin mellékhatásai igen ritkák, a WHO 2016-ban leírt, 125 országot involváló, nagyon nagy számú alkalmazást feldolgozó felmérése szerint mindösszesen 156 súlyos, idegrendszeri mellékhatást tapasztaltak. A súlyos neurológiai mellékhatásokat többször összefüggésbe hozták agyi vasculitisszel, felhíva a figyelmet emberek esetében is a vér-agy gát épségére ivermectin-terápia alkalmazása során.
A hatóanyag vírusellenes hatásmechanizmusa az, hogy gátolja a vírusok integráz proteinjének és a gazdaszervezet importin (IMPα/β1) heterodimerjének interakcióját, így képes megakadályozni a vírusfehérjék sejtmagba jutását és replikációját. A SARS-CoV2 mellett többek között a HIV-1, a Dengue-láz és a nyugat-nílusi láz vírusa ellen is hatékonynak bizonyult mikromoláris kon-centrációban. Az ivermektin in vitro aSARS-CoV2 ellen is jó vírusellenes hatást mutatott, amit számos publikáció és laboratóriumi eredmény is igazolt, beleértve hazai vizsgálatokat is (Koronavírus Kutatási Akciócsoport Gyógyszerrepozíciós Munkacsoport).
Az in vivo hatékonysággal kapcsolatban a későbbiekben több, elsőként kis beteglétszámú klinikai vizsgálatot publikáltak, nagy részük kedvező eredményekről számolt be. 2020-ban 46 klinikai vizsgálat indult világszerte, melyek egy része le is zárult, sokszor előnyt mutatva a kontrollcsoportokkal szemben (felépülési idő és mortalitás tekintetében). Jelenleg 60 klinikai vizsgálat folyik világszerte.
A klinikai vizsgálatok különféle betegcsoportokban és alkalmazási protokollok szerint folytak és folynak. Például egy Indiában lezárult vizsgálat során egészségügyi dolgozóknak 0,3 mg/kg per os ivermectint 72 órás időközökkel adva 73%-kal csökkent a fertőződés valószínűsége 1 hónapon keresztüli követéssel. Ugyanakkor egy szintén indiai vizsgálatban a két egymást követő napon alkalmazott 12 mg ivermectin sem a 6. napi PCR-pozitivitást, sem a klinikai tüneteket nem befolyásolta, fontos eredményként azon-ban a mortalitást szignifikánsan csökkentette a placebóhoz képest. Egy török vizsgálatban szignifikánsan gyakoribb volt a 10. napi PCR-negativitás az ivermektinnel is kezelt egyéneknél, mint a kontrollcsoportban (a kontrollcsoport itt favipiravir, hidroklorokin és azitromicin kombinációját kapta).
Az ivermectinnel kapcsolatban nem áll rendelkezésre a fertőzés helyeire fókuszáló, részletes szöveti farmakokinetikai-farmakodinámiai elemzés, illetve dóziseszkalációs vizsgálat, amely közelebbi, pontosabb adatokat szolgáltatna a hatékony dózis és a kezelési protokoll meghatározásához az új típusú koronavírus okozta fertőzések esetén. Az in vitro vírusellenes EC50-értékek SARS-CoV2 esetén jelenlegi ismereteink alapján a 2–4μM értéktartományba esnek, az ivermektin per os 0,2 mg/kg adagban tör-ténő alkalmazásakor a maximális plazmakoncentráció (cmax) kb. 40-50 ng/ml. Az ivermectin azonban kifejezett lipofilitása miatt nagy megoszlási térfogatú vegyület, a szöveti koncentrációk ennél jóval nagyobbak lehetnek. Mindemellett többszöri alkalmazáskor a hosszú felezési idő (18–36 óra) miatt kumuláció is előfordulhat. Egy szarvasmarhában végzett vizsgálat alapján a szöveti koncentrációk kb. 10-szeresen meghaladják a plazmakoncentrációt.
Nemrégiben Szlovákiában – Európában elsőként – az ivermectint engedélyezték a COVID-19 megbetegedés megelőzésére és terápiájára, olvasható az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hírlevelében.
