Újévkor a leggyakoribb a bölcsőhalál
Egy friss vizsgálat szerint újév napján több csecsemő hal meg bölcsőhalálban, mint az év bármilyen más napján. Az ok nem ismert – a kutatók arra gyanakodnak, hogy előző éjszaka a szülők túl sok alkoholt fogyasztanak, és ezzel veszélynek teszik ki gyermeküket.
„Alkoholos állapotban a felnőttek kevésbé tudnak vigyázni a gyerekekre. Úgy látszik, hogy az alkohol a bölcsőhalál esetében is rizikófaktor. Csak éppen ki kell derítenünk, mi teszi azzá.” – mondta a vizsgálat szerzője, David Phillips szociológus, akinek közleménye az Addicton mostani számában jelent meg.
A bölcsőhalál következtében évente mintegy 2500 csecsemő veszti életét az Egyesült Államokban. Vannak, akik szerint genetikai tényezők is szerepet játszanak, és kockázati tényező a hason fekvés is.
A kutatók 129 090 bölcsőhalál esetet vizsgáltak, amelyek 1973 és 2006 között következtek be és 295 151 más okból bekövezett csecsemőhalált. Így fedezték fel, hogy újév napján mintegy 30 százalékkal nagyobb a bölcsőhalálok száma, mint az egy átlagos téli napon várható lenne. Az okra nem derült fény, a szülők alkoholizálásával feltételezett összefüggés egyelőre csak hipotézis. A biztonság kedvéért mégis azt javasolják, hogy ne igyon alkoholt az, aki gyermekre felügyel.
Mit tudunk a bölcsőhalálról?Bölcsőhalálról beszélünk a csecsemőkorban hirtelen és váratlanul bekövetkező halál esetén, ha az előidéző ok széles körű utólagos vizsgálatokkal sem tisztázható, ide értve a boncolás eredményét is. Bár az éber állapot nem kizáró ok, az esemény legtöbbször alvás közben – gyakran az éjszaka folyamán – következik be. A szülő, ha egyáltalán módja van észlelni, nem találkozik harsány tünetekkel: az eddig normálisan viselkedő baba tónustalanná válik, hangot nem ad, mozgás, légzés nem észlelhető, esetleg a bőr és nyálkahártyák színe megváltozik. Előfordulhat, hogy gyomortartalom jut vissza a garat, vagy szájüregbe, onnan a légutakba és ez lehet oka is, következménye is a bekövetkező halálnak. A bölcsőhalál hazánkban ritka esemény: 10 000 csecsemő közül hármat veszítünk el ilyen körülmények között évente. Ezzel az értékkel pl. Dániával kerülünk egy rangsorba, míg például Olaszországban 1000 megszületett babára esik 1 bölcsőhalál, az USA-ban ez a szám: 0,77 ( 2000 augusztusi adatok). A hazai eredmények megalapozottak, mivel nálunk minden hirtelen halálesetben kötelező a boncolás (amelynek hiányában a bölcsőhalál nem is vélelmezhető). Nehéz megítélni pl. a japán adatokat, mivel ott a bölcsőhalál előfordulás a hivatalos adatok szerint a mienkével azonos ugyan, ám az esetek 80 százalékában boncolás nem történik. Extrém példa Pápua Új-Guinea, ahol hirtelen csecsemőhalál, a statisztika szerint nem fordul elő, viszont sohasem boncolnak. Mivel a közvetlen kiváltó ok ismeretlen, érdekünk megismerni legalább a tragédiához vezető körülményeket. Már eddig is számos tényező került az érdeklődés középpontjába: gombával, baktériummal fertőzött matrac, hason fekvő alvási helyzet, kóros reflexek a gyomortartalom visszacsorgása során, veleszületett anyagcserezavarok, nem megfelelő ágyazási technika, hátrányos szociális helyzet, aluliskolázottság, dohányártalom stb. Eddigi ismereteink alapján ma úgy fogalmazhatunk, hogy a bölcsőhalál nem vezethető vissza egyetlen okra, hanem többtényezős eseményről van szó. Ha e tényezők egyike-másika szerencsétlen módon találkozik, akkor ezek egymás hatását erősítve vezetnek adott esetben az életfolyamatok hirtelen csődjéhez. A háttérben olyan agytörzsi központok fejlődésének megkésettsége feltételezhető, melyek a légző- és a keringési rendszer egyensúlyáért, valamint az ún. ébresztő reflex működéséért felelősek (alvás alatt az ébresztő reflexnek köszönhetően a fej elfordul a szabad légzést akadályozó helyzetből). |
