Új migrén-irányelv
A migrénes rohamok kezelése döntően fájdalomcsillapítók, NSAID-ok és triptánok alkalmazásán nyugszik, írja a PharmaOnline.
A migrén kezelésére és profilaxisára vonatkozó, a Német Neurológiai Társaság (Deutsche Gesellschaft für Neurologie; DGN) és a Német Migrén- és Fejfájás Társaság (Deutsche Migräne- und Kopfschmerzgesellschaft; DMKG) 2018-ben megjelentetett új, S1-irányelve a szakértői csoportok ajánlásait összegzi, és konszenzusos alapon meghatározott elveket rögzít. A PharmaOnline szerint a migrén kezelésével és megelőzésével kapcsolatos legfontosabb ajánlásaik a következők:
A migrénes rohamok kezelése
- Az acetil-szalicilsav és a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) hatásos és választandó szerek az enyhe és közepes súlyosságú migrénes rohamoknál. A súlyos migrénes panaszokkal küzdő betegek egy része is jól reagálhat adagolásukra.
- A szerotonin agonisták (5-HT 1B/1D-agonisták), amik közül Magyarországon eletriptán, frovatriptán, szumatriptán és zolmitriptán van forgalomban, rendelkeznek a legnagyobb hatékonysággal az erős fejfájással társuló migrénes rohamok csillapításában, illetve az analgetikumokra, NSAID-okra nem reagáló esetekben.
- A szubkután adagolt szumatriptán a migrénes rohamok leghatékonyabb terápiáját kínálja, a beadást követő kb. 10 perces hatáskezdettel.
- Az orálisan adagolt triptánok közül az eletriptán és a rizatriptán bizonyulnak a leghatékonyabbnak – meta-analízisek alapján.
- A triptánok naproxennel való kombinációja hatásosabb megoldást nyújt, mint a monoterápia.
- Az ergotamin nem számít elsővonalbeli szernek a migrén kezelésében – elsősorban a kedvezőtlen mellékhatásprofilja miatt. A triptánok felülmúlják az ergot-alkaloidok hatását.
- A migrénes rohamok kezelésében alkalmazott gyógyszeres kezelés abban az esetben a legeredményesebb, ha azt a roham minél korábbi fázisában alkalmazzák.
- A triptánok szedésekor abban az esetben lehet gyógyszerszedéssel összefüggő fejfájás fellépésére számítani, ha havonta több mint 10 napban, legalább 3 hónapon át szed triptánt a beteg.
- A migrénes rohamokkal járó hányinger és hányás csillapításában a metoklopramid és a domperidon hatásos.
- A nem-gyógyszeres eljárások akut migrénes rohamok esetén történő alkalmazása egyelőre nem kellőképpen vizsgált területnek számít.
A migrén megelőzése
- A profilaxisra alkalmazott szer kiválasztásánál a migrén krónikus vagy epizodikus jellegét, az egyéb betegségeket, illetve a beteg preferenciáit is figyelembe kell venni.
- Randomizált vizsgálatok a béta-blokkolók (metoprolol és propranolol), a kalcium-antagonista flunarizin, az antikonvulzív topiramát és valproinsav, illetve az amitriptilin alkalmazását támasztják alá. Kevésbé vizsgált a bizoprolol és az angiotenzinreceptor-blokkoló zartánok hatásossága.
- A fogamzóképes korú nőket megfelelően tájékoztatni kell a valproinsav-adagolás jelentette teratogén-rizikóról és a fogamzásgátlási módszerek alkalmazásának a szükségességéről.
- Gyermekek és fiatalkorú betegek migrénprofilaxisa esetén a valproinsav, a topiramát, illetve az amitriptilin adása sem múlja felül a placebo-terápiával elérhető hatást.
- Krónikus migrén esetén (a fájdalomcsillapító vagy migrénellenes szerek mellett is) a topiramát és az onabotulinumtoxin-A adása hatásos. Krónikus migrénnél egyéb hatóanyagok ilyen irányú hatása nem megalapozott.
- A gyógyszeres terápiát javasolt nem-gyógyszeres megoldásokkal kombinálni, így például relaxációs technikák, stresszmenedzsment, rendszeres sport javasolható a migrénes betegeknek.
(Forrás: Pharmazeutische Zeitung)