Új megközelítés a szívelégtelenség kezelésében
Az indukált pluripotens őssejtekből (iPS‑sejtek) készült szívfoltot minimálisan invazív műtéttel a beteg szív külső felszínére varrják, ahol új izomrétegként stabilizálja és támogatja a gyengült szívizmot.
A Göttingeni és a Schleswig-Holsteini Egyetemi Klinika (UMG és UKSH) kutatói áttörést értek el a súlyos szívelégtelenség kezelésében: első alkalommal sikerült klinikai vizsgálatban igazolni, hogy laboratóriumban előállított szívizomszövet képes javítani a károsodott szív pumpafunkcióját. Az eredményeket a New England Journal of Medicine közölte, és a Német Szív‑ és Érrendszeri Kutatóközpont (DZHK) kutatási programjának részeként valósult meg.
A fejlesztés jelentőségét jól mutatja Steffen Eyring története, aki 2020 júliusában súlyos szívinfarktust szenvedett, majd napokig kómában feküdt. Bár állapota a rehabilitációt követően stabilizálódott, szívének teljesítménye tartósan alacsony maradt. Feleségével együtt igyekeztek életmódjukat átalakítani, de a terhelhetősége fokozatosan romlott, és egyre nehezebben kapott levegőt. A háttérben előrehaladott szívelégtelenség állt, amely csak Németországban mintegy négymillió embert érint, és gyakran szívinfarktus következményeként alakul ki. A károsodott szívizom helyét hegszövet veszi át, amely nem képes összehúzódni, így a szív pumpafunkciója folyamatosan gyengül. Súlyos esetekben eddig leginkább szívátültetés vagy mechanikus keringéstámogató eszköz jelenthet megoldást.
Eyring állapota a beültetett defibrillátor és a gyógyszeres kezelés ellenére tovább romlott, bal kamrai ejekciós frakciója 18-20%-ra csökkent. Mivel nem akart mesterséges szívet, alternatívát keresett, és egy televíziós interjúból értesült a szívfolt‑vizsgálatról. Úgy érezte, ez lehet az esélye, ezért önként jelentkezett a BioVAT‑HF‑DZHK20 klinikai vizsgálatra, amelyet az UMG és az UKSH Lübecki Szívközpontja közösen vezetett Wolfram‑Hubertus Zimmermann professzor irányításával.
A terápia alapja az indukált pluripotens őssejtek (iPS‑sejtek) alkalmazása. Ezeket vérsejtekből hozzák létre, majd szívizom‑ és kötőszöveti sejtekké differenciálják. A kollagénnel kombinált sejtekből három‑négy milliméter vastag, ritmikusan összehúzódó szövetréteg képződik, amelyet steril körülmények között állítanak elő, majd 20 egységből szívfoltot készítenek. A szívfoltot minimálisan invazív műtéttel a beteg szív külső felszínére varrják, ahol új izomrétegként stabilizálja és támogatja a gyengült szívizmot.
A 2021-ben indult vizsgálatban 20 súlyos szívelégtelenségben szenvedő beteget kezeltek, akiknél a bal kamrai ejekciós frakció legfeljebb 35% volt. Az első fázisban meghatározták a biztonságosan beültethető maximális sejtmennyiséget, amely mintegy 800 millió szívizomsejtnek felelt meg. A legmagasabb biztonságos dózist kapó első 16 beteg esetében három hónappal a beültetés után a károsodott szívfal megvastagodott, a pumpafunkció javult, és a betegek életminősége is kedvezően változott. A több mint négy éves utánkövetés során tartós javulás jelei mutatkoztak.
A most közzétett eredmények az első olyan klinikai adatok, amelyek nagyobb betegcsoportban igazolják: a súlyos szívelégtelenségben károsodott szívizom funkciója laboratóriumban előállított szövet segítségével helyreállítható. Zimmermann professzor szerint ez mérföldkő, amely megerősíti az elmúlt évek kísérletes eredményeit. Stephan Ensminger professzor, a Lübecki Szívközpont sebészeti igazgatója hangsúlyozta, hogy most először bizonyították: az őssejtekből növesztett szívizomszövet biztonságosan beültethető emberekbe. Ingo Kutschka professzor szerint a szívfolt a jövőben új terápiás lehetőséget jelenthet a súlyos szívelégtelenségben szenvedők egy részének.
Steffen Eyring számára a beavatkozás stabilabb mindennapokat eredményezett: szívének teljesítménye javult és kiegyensúlyozottabbá vált, így ismét aktívabban részt tud venni a családi életben. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a mostani biztató eredményeket nagyobb, több központ bevonásával végzett vizsgálatokban kell megerősíteni. A következő fázisú klinikai vizsgálatokat Németországban, Európában és az Egyesült Államokban készítik elő.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Lab-grown heart patch boosts pumping power in severe heart failure trial
Stem-Cell–Derived Biologic Ventricular Assist Tissue in Heart Failure
Irodalmi hivatkozás:
Wolfram-Hubertus Zimmermann et al, Stem-Cell–Derived Biologic Ventricular Assist Tissue in Heart Failure, New England Journal of Medicine (2026). DOI: 10.1056/nejmoa2513525
