Új esély a vakoknak és gyengénlátóknak
Németország után előreláthatóan idén ősszel már a Semmelweis Egyetemen (SE) Szemészeti Klinikáján is végeznek szubretinális implantátum-beültetéseket, amellyel részlegesen visszanyerhetik látásukat azok a betegek, akik a látóideghártya sérülése miatt vakultak meg.
Az ún. retina-implantátum a retinitis pigmentosa következtében károsodott ideghártyát igyekszik pótolni, hiszen pontosan olyan elven működik, mint a retina érzékelő sejtjei. Szerte a világon többféle implantátummal kísérleteznek, amelyek közül az egyik legígéretesebb a látóhártya alatti implantátum, amely Zrenner professzor és németországi munkacsoportjának fejlesztése.
Ez egy kb. 100 µm vastag és mindössze 3×3 milliméteres lapocska, amelynek a “lelke” egy 1500 fotocellából álló chip. Minden egyes fotocellája úgy reagál a fényre, hogy azokat elektromos impulzusokká alakítja, és egészen apró elektródákon keresztül vezeti az áramot a felette levő ép idegsejtekhez. Az apró szerkezet olyan felnőtt betegek szemébe ültethető be, akik a látásukat az elmúlt években vesztették el az ideghártya károsodása miatt.
Mint azt Dr. Németh János professzor, a Szemészeti Klinika igazgatója a program indításakor elmondta, a 6-8 órás műtét utáni első hét leginkább mérnöki munka, hiszen az implantátumot programozni kell, be kell állítani az áramerősséget, az impulzusszámot és több más paramétert is a páciens közreműködésével. Ezután jön a tényleges használat, és hetente egy napon át vizsgálatokat végzünk. A teammunka során folyamatosan jelen van a pszichológus, a pszichiáter, a szemész, az elektromérnök és a fiziológus, azaz ez nemcsak a beteg tanulási folyamata, mert tapasztalatai a mi további munkánkat segítik apró lépésekben – magyarázza a klinika igazgatója. (A Dr. Németh Jánossal készített interjúnkkért kattintson ide)
Eddig Németországban tizenhét beavatkozást végeztek, és az eredmények biztatóak. A műtéteknek köszönhetően a páciensek részben képesek lettek a fényérzékelésre, például felismerik és használni tudják az étkészletet, közlekedhetnek az utcán, egyes esetekben 4-6 centiméteres betűket is képesek voltak olvasni. Magyarországon eddig nem volt lehetőség ilyen műtétek elvégzésére, mert az implantátumok fejlesztése rendkívül bonyolult és költséges. Tavaly év vége óta keresik az első hazai pácienseket, akiket idén ősszel megműthetnek a Szemészeti Klinikán.
A vizsgálatok során a legalkalmasabbakat keressük, akiknél várhatóan a lehető legjobb eredmények érhetők el, és akik átérzik, felvállalják ennek a beavatkozásnak az újdonságát, akik hajlandóak megtanulni egy új látásélményt – mondja Dr. Kusnyerik Ákos. A retina-implantátumos vizsgálatok koordinátora szerint az egyik legfontosabb feltétel, hogy a páciens alap szemészeti betegsége a farkasvakság (retinitis pigmentosa) legyen. Fontos, hogy a jelentkező általános állapota is, hiszen a műtétet altatásban végzik majd Dr. Resch Miklós és Dr. Lukács Olga, a szemész orvosi team tagjai. Szerencsés, ha a páciensnek nincs más szemészeti társbetegsége sem.
Több mint kétszázan jelentkeztek eddig a műtétre. A tíz legalkalmasabb páciensnél most elektro-fiziológiai vizsgálatok vannak folyamatban, közülük kerül ki az első beteg, akit várhatóan ősszel megműtenek a klinikán. Akiket most mégsem találnak alkalmasak, azoknak sem kell elkeseredniük, hiszen ez nem jelenti azt, hogy teljesen ki vannak zárva minden lehetőségből. A központban folyamatosan figyelemmel kísérik a szakterületen elérhető fejlesztéseket, amelyekről minden érdeklődőt tájékoztatnak, és igény esetén regisztrálnak.
