Új esély a mellrák-diagnosztikában

Az új generációs képalkotó diagnosztikai berendezéssel 10 perces, fájdalommentes vizsgálattal teljes körű funkcionális emlővizsgálat végezhető el, amely egy emlő-MR-vizsgálatéhoz hasonló pontosságú információkat nyújt a szakorvosoknak. Az Affidea szakértői szerint a megfelelő terápia kiválasztása, illetve a beteg gyógyulási esélyeinek szempontjából egyaránt kulcsfontosságú az emlőelváltozások korai felismerése és pontos meghatározása.

A nők körében leggyakrabban előforduló daganatos betegség hazánkban is az emlőrák: 5000-6000 nőnél alakul ki minden évben, és a javuló kezelési eredmények ellenére 2000 nő életét követeli.[1]

Mivel a betegséget preventív eszközökkel megakadályozni nem lehet – legfeljebb kialakulásának esélye csökkenthető –, a gyógyulás szempontjából a rendszeres szűrésnek és a korai felismerésnek rendkívül fontos a szerepe.[2] A betegség kezelése általában annál hatékonyabb, minél korábban ismerik fel a daganatot: a korai stádiumban diagnosztizált emlőrák esetében hozzávetőleg 80%-os ötéves túlélési esély biztosítható, azaz jó a teljes gyógyulás lehetősége, de a késői stádiumú áttétes emlőrákok esetében ez az arány mindössze 15% körüli.[3]

A szűrővizsgálatokon a legtöbbször használt röntgenvizsgálati módszer a mammográfia, amelynek során lágy röntgensugarakkal világítják át az emlőket, a kétirányú röntgenfelvételt pedig szakorvos-specialista értékeli. A WHO szerint jelenleg a mammográfiai vizsgálat az egyetlen hatékony szűrési módszer az emlőrák felderítésére.[4]

„A mammográfiai vizsgálat célja a daganatos elváltozás kizárása, illetve annak felismerése. Ezért fontos, hogy amennyiben a mammográfiai felvétel bizonytalan eredetű elváltozást mutat, pontosan meghatározzuk annak kiterjedését, jellegét” – mondta el dr. Riedl Erika, az Affidea Váci Greens Egészségközpont főorvos-orvosigazgatója, a Magyar Radiológus Társaság főtitkára.

A főorvos rámutatott: ilyen esetben a kontrasztanyagos mammográfia pontosabb képalkotást, precízebb diagnózist tesz lehetővé. A mindössze 8-10 percig tartó vizsgálat során először kontrasztanyag nélkül készülnek felvételek, majd a kontrasztanyag vénába fecskendezését követően mindkét emlőről további négy morfológiai felvétel készül. Ezzel a módszerrel a szakorvosok a hagyományos mammográfiai vizsgálaton jelenősen túlmutató, lényegi funkcionális információkhoz jutnak, hiszen a kóros képleteknél a kontrasztanyag felhalmozódik, így nemcsak azok jelenléte, de pontos elhelyezkedése, kiterjedése is egyértelműsíthető.

Az orvos igazgató szerint a kontrasztanyagos mammográfia ugyancsak segítséget nyújthat a nyirokcsomóáttétek vizsgálatában.

Mivel a vizsgálat nagyon pontos képet ad a daganat helyéről és kiterjedéséről, lehetővé válik egy szofisztikáltabb kezelési terv elkészítése: szerepet kap a műtét jellegének eldöntésében, érdemi támpontot nyújt a műtétet végző orvosnak, és akár a jóval költségesebb MR-vizsgálatot is kiválthatja. Ráadásul azoknál a betegeknél is elvégezhető, akiknél az MR valami – például jelentős túlsúly, a vizsgálat elvégzését kizáró fémimplantátum, klausztrofóbia, pacemaker vagy a mell mérete, struktúrája – miatt nem elvégezhető.

Ez az egészségügyi intézmények számára is előnyös lehet: tehermentesíti az általában rendkívül kapacitáshiányos MR-gépeket, és lerövidíti a páciensek várakozási idejét.

A vizsgálat teljesen biztonságos, megterhelést nem okoz, és gyorsabban lezajlik, mint más képalkotó diagnosztikai eljárások, hiszen egy MR (mágneses rezonancia)-vizsgálat átlagosan 30-40 percig tart. A vizsgálat során használt jódos kontrasztanyaggal kapcsolatban több mint 30 évnyi tapasztalat áll rendelkezésre, ezek szerint az anyag nem tárolódik a szervezetben, a ritkán előforduló allergiás reakciók pedig gyógyszerrel hatékonyan megszüntethetők.

Az esetleges mellékhatásoktól, a sugárzástól való félelem indokolatlan: a mammográfiás képalkotó vizsgálatnak nincsenek mellékhatásai, a vizsgálat alacsony energiájú ionizáló sugárzással történik, ezért olyan minimális sugárterheléssel jár (0,2-0,4 millisievert)[5], amely csupán töredéke annak, ami a kozmikus háttérsugárzásból egyébként is adódik. A kontrasztos vizsgálat sugárterhelése ennél mindössze 20%-kal magasabb.

Ugyancsak a kontrasztanyagos mammográfia mellett szól, hogy költséghatékonyabb vizsgálatot tesz lehetővé, és a betegek pénztárcáját is kíméli. A privát egészségügyi ellátás keretében igénybe vett kontrasztanyagos mammográfia költsége, például, 40%-kal alacsonyabb, mint egy kontrasztanyagos MR-vizsgálat.

A vizsgálatot, amely szakorvosi beutalóval vagy térítéses privát szolgáltatás keretében egyaránt igénybe vehető, célszerű a menstruációt követő héten elvégeztetni a felvételek jobb értékelhetősége érdekében. Maga a vizsgálat semmilyen előkészítést nem igényel, csupán a bőrre került kozmetikumokat, krémeket kell letörölni.

35 és 65 éves kor között – életkortól és rizikófaktoroktól függően – 1-2 évenként minden nőnek ajánlott a mammográfiás diagnosztikai vizsgálat. 35 évesnél fiatalabb nők esetében a radiológus szakorvos dönt arról, szükséges-e a mammográfiai vizsgálat. Panaszmentes pácienseknek szűrővizsgálatként ajánlott, azoknak a nőknek azonban, akiknél több rizikófaktor is felmerül, gyakrabban kell emlőrákszűrésre járniuk. Ilyen tényező például a BRCA-gén jelenléte, illetve a betegség halmozott családi előfordulása.

Az Affidea Váci Greens Egészségközpontban a GE csúcstechnológiás berendezése nem csak diagnosztikai szempontból egyedülálló: a kompressziót szabályozó gombot a páciens a vizsgálat alatt végig a kezében tartja, illetve a vizsgálóban elhelyezett nagy LCD-kijelzőkön többféle, a relaxációt elősegítő kép és hanghatás választható.

Percek kérdése

A szűrővizsgálatokon való rendszeres részvételen kívül a betegség felismerése a legegyszerűbb módon önvizsgálattal is történhet, amit minden nőnek ajánlott havonta egyszer elvégeznie. Szemben a szűrővizsgálattal viszont, önvizsgálattal csak a tapintható eltérések felismerhetők.

„Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha valaki az emlőjében az önvizsgálat során akár fájdalmas, akár fájdalmatlan csomót tapint, a mellbimbóból szivárgó folyadékot észlel, továbbá akkor is, ha az emlő bőre behúzódik, begyullad, a mellbimbó nagyon érzékennyé válik, megváltozik a színe vagy kisebesedik – hívta fel a figyelmet dr. Riedl Erika. A tapasztalatok szerint a mellrák többnyire nem jár fájdalommal, vagyis minél inkább fáj egy frissen kitapintott csomó, annál kevésbé valószínű, hogy rosszindulatú daganatról van szó.”

Akkor is javasolt nőgyógyászhoz fordulni, ha a mellek formája vagy mérete jelentősen megváltozik (megnő vagy összezsugorodik), különösen, ha ez csak az egyik mellet érinti. Hangsúlyozni kell, hogy a rendszeres önvizsgálat minden nő számára fontos, azoknak is, akik nem tudnak kockázati tényezőről, hiszen a betegség minden előzmény, különösebb ok, genetikai hajlamosító tényező nélkül is kialakulhat.[6]

Világszerte vezető halálok

A nők körében az emlőrák a leggyakoribb ráktípus előfordulásában és a halálos esetek arányában egyaránt. [7] Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2015-ben 8,8 millió ember halt meg világszerte valamilyen rákbetegségben, az egyik leggyakoribb ezek közül a mellrák, ami 570 ezer halálos áldozatot követelt.[8]

A mellrák hazánkban is sokakat érint, a magyar nők között ez a leggyakrabban előforduló daganatos betegség: évente 5000-6000 új beteget diagnosztizálnak, és nagyjából 2000 nő hal bele a betegségbe. Az utóbbi évtizedekben a mellrák szinte népbetegséggé vált a posztmenopauza állapotában lévő nőknél. Az Országos Onkológiai Intézet felmérése szerint a magyar női népesség átlagos emlőrákkockázata 8-10 százalék körül van, ami azt jelenti, hogy élete során minden 10-12. nőnél kialakul a betegség.[9] Magyarország Európában az egyik legrosszabb statisztikával rendelkezik a mellrák előfordulását tekintve, a gyakoriságot nézve az elsők között vagyunk a kontinensen. Az ezredforduló óta csekély javulás mindazonáltal érezhető: a megbetegedések gyakorisága enyhén csökkent, a 2002-ben elindult népességszintű szűrés eredményei is látszanak, és az emlőrák terápiás lehetőségei is jobbak, mint korábban.

A mellrák ma már a fiatalabb nőket is egyre gyakrabban érinti, de egyértelműen 50–65 év között a leggyakoribb. Kialakulása nem köthető egyetlen külső hatáshoz, abban több tényező is szerepet játszik, de természetesen a nem és az életkor a primer kockázati tényezők. (Egy 65 éves nőnél háromszor nagyobb eséllyel alakulhat ki a betegség, mint egy 45 évesnél!) Növelik a mellrák kialakulásának valószínűségét az emlők egyes szerkezeti eltérései, a menopauza utáni hormonpótló kezelés is, az arra érzékeny egyéneknél.[10]

Ha közvetlen rokon (anya, lánytestvér, leánygyermek) szenvedett a betegségben, a kockázat megnő, különösen, ha az érintett rokon betegsége 50 éves kora előtt alakult ki. A kutatások szerint növeli a mellrák kockázatát a gyermektelenség, a kései (35 éves kor feletti) gyermekvállalás, továbbá a túl korai első menstruáció és a túl későn kezdődő változókor is. Ugyancsak sokat foglalkoznak az egyre gyakoribb lombikprogramok során adott hormonkezelés hatásaival is.

A genetikai tényezők szerepe sem elhanyagolható: az úgynevezett BRCA-1 és BRCA-2 gének egyébként ritka mutációja átlagosan kilencszeresére emeli az emlőrák kialakulásának várható esélyeit. Hazánkban 100-ból 5 esetben fordul elő örökletes megbetegedés. Sajnos még azok esetében is előfordulhat a betegség ismételt kialakulása, akik már egyszer felgyógyultak belőle.

Odafigyeléssel azonban csökkenthető a daganatos betegség megjelenésének valószínűsége: az egészséges táplálkozás, a sok mozgás, továbbá az elhízás csökkentése és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése mellett kismamáknál a szoptatás és a szülés utáni hosszabb nyugalmi időszak is mérsékelheti a mellrák kialakulásának esélyét. [11]

A mellrák igen gyakori az egész fejlett világban, legmagasabb előfordulási arányát az észak-amerikai nőknél figyelték meg: az Egyesült Államokban 8-ból 1 nőnél (az amerikai nők 12,4%-ánál) alakul ki élete során a betegség, ezzel náluk az emlőrák a második leggyakoribb daganatos halálozási ok a tüdőrák után. A viszonylag jó túlélési mutatók ellenére a prognózisok szerint az USA-ban idén is 40 ezer nő fog meghalni a betegségben.[12]

„A hosszútávú életkilátás szempontjából nagyon fontos a betegség korai felismerése, ennek pedig a szűrés a kulcsa” – fűzte hozzá dr. Riedl Erika.