Tízből hét ember hónapokig vár egyetlen vizsgálatra
Az Economx megbízásából készített Pulzus-kutatás eredménye szerint tízből hét ember már legalább egyszer szembesült a vártnál hosszabb várakozási idővel, miközben egyes szakrendelésekre akár három hónapot is várni kell.
- Zahár Ákos az ortopédiai-traumatológiai várólisták csökkentéséért felelős miniszteri biztos
- Miért nem elég a több műtét a várólisták felszámolásához?
- Van egy adat, ami mellett nem szabad elmenni...
- Határidőt kapott az egészségügyi miniszter a várólisták felszámolására
- Mennyi a várakozási idő a járóbeteg szakellátásban?
Az Economx számára készített friss Pulzus-kutatás szerint a megkérdezettek több mint fele az elmúlt egy évben legalább egyszer a vártnál hosszabb ideig várt egészségügyi ellátásra. A válaszadók 38 százaléka többször is megtapasztalta ezt, további 14 százalék pedig legalább egyszer találkozott a problémával.
A Pulzus felmérése alapján különösen az idősek érzik az egészségügyi ellátórendszer korlátait. A 60 év felettiek 62 százaléka mondta azt, hogy többször is hosszabb várakozási idővel szembesült az elmúlt egy évben. Ez több mint kétszerese a 40–59 éves korosztályban mért aránynak.
Arra a kérdésre, hogy mi volt a leghosszabb idő, amit az elmúlt két évben állami egészségügyi vizsgálatra vagy műtétre vártak, a válaszadók több mint fele egy és hat hónap közötti időszakot jelölt meg. További 13 százalék fél évnél is többet, 6–12 hónapot várt, míg 2 százalék több mint egy évig nem jutott hozzá a szükséges ellátáshoz.
A Pulzus kutatásából az is kiderül, hogy a magyarok jelentős része már nem feltétlenül az állami rendszerben keresi a megoldást. Arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha egy szükséges vizsgálatra vagy műtétre több hónapot kellene várnia, a válaszadók 31 százaléka azt mondta: inkább a magánellátást venné igénybe. Ez volt a leggyakoribb válasz. További 19 százalék másik állami intézményt keresne, míg 25 százalék kivárná az időpontot.
A fiatalok körében még erősebb a magánrendelők vonzereje. A 18–39 évesek 55 százaléka választaná a magánellátást, ha hónapokat kellene várnia az állami rendszerben. A diplomások körében szintén többségben vannak azok, akik inkább fizetnének a gyorsabb ellátásért. Ez ugyanakkor egy másik problémára is rámutat: a gyorsabb ellátás egyre inkább anyagi kérdéssé válik.
Míg a városokban élők körében a legmagasabb azok aránya, akik többször is a vártnál hosszabb várakozási idővel találkoztak az elmúlt egy évben (54 százalék), addig Budapesten ez az arány 33 százalék volt. Ugyanakkor a fővárosiak sem feltétlenül jutnak hamarabb ellátáshoz: a budapestiek 54 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt két évben legalább egy és hat hónapot kellett várnia egy állami vizsgálatra vagy műtétre, és további 12 százalékuk fél évnél is hosszabb várakozást tapasztalt.
A teljes információt ITT olvashatja
A Pulzus Kutató 2026. július 15–17. között végzett országos reprezentatív felmérést ezer fő megkérdezésével. A mintát életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint súlyozták, így az eredmények a felnőtt magyar lakosság véleményét tükrözik. A válaszadók többsége (55 százalék) nő volt. Korábban a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség is felmérte tagjai körében, hogy mennyit kell várakozniuk a betegeknek ahhoz, hogy bejussanak az egyes szakrendelésekre. Erről ITT olvashat.
