Titokban tartott tb-adósok
Miközben 120 milliárd forintot von ki a kormány az egészségbiztosító költségvetéséből, titok övezi a közel 105 milliárdos járulékkal tartozók körét. Bár hat év alatt megduplázódott az állam hozzájárulása az egészségügy működéséhez, mégis eladósodott az ágazat, elkerülhetetlen a gyógyítási alapcsomag meghatározása - írja a Világgazdaság.
Közel 105 milliárd forint az Egészségbiztosítási Alap (EA) járulékának kinnlevősége, de az adózás rendjéről szóló törvény nem teszi lehetővé a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), hogy közzétegye az adósok listáját. Ezt a választ kaptuk a NAV sajtóosztályától a tartozás eredetét firtató kérdésünkre.
Ez Rolek Ferencet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnökét is meglepte. Annál inkább, mert a jelentős összeggel tartozó adóhátralékosok listája mindenki számára elérhető a NAV honlapján; ugyanígy kellene eljárni a járuléknál is, hiszen mindkettő közpénz – mondta a Világgazdaságnak. Egyébként azt gyanítja, hogy a kétféle adóskör fedheti egymást. Ez a véleménye a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnökének is. Csiba Gábor úgy fogalmazott: a nyilvánosság növelhetné a járulékfizetési hajlandóságot, amire nagy szükségük lenne az EA-ból gazdálkodó kórházaknak, szakrendelőknek.
Jól szemlélteti a június végén összegzett, egészen pontosan 104,5 milliárd forintos járulék-kinnlevőség értékét, ha a Széll Kálmán-tervben előírt egészségügyi lefaragáshoz viszonyítjuk: e szerint az évi 300 milliárd forintos gyógyszerkasszából 2013-ra 120 milliárdot kell megtakarítani. Vagyis közel egyévnyi spórolás összegét fedezné a kinnlevőség.
Amúgy az EA idei, 1385,3 milliárd forintos bevételi előirányzatának 48 százaléka származhat a járulékokból, hasonló arányban egészíti azt ki az állami költségvetés, s némi egyéb bevétele van még az alapnak. Ez az arány 2006-ban még 24:76 százalék volt a járulékbevételek javára – hívta fel a figyelmet Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem egészségbiztosítási és egészségpolitikai tanszékének vezetője. Öt év alatt ugyanis 24-ről 8 százalékra esett vissza az egészségbiztosítási járulék mértéke. Ebből is érzékelhető, hogy a gazdaság- és egészségpolitika konfliktusából az előző került ki győztesen, azzal a hivatkozással, hogy a béreket terhelő járulékok csökkentése serkentőleg hat majd a vállalkozásokra és a foglalkoztatásra.
A cikk folytatását az eredeti oldalon olvashatja.
