A piac kiszámíthatóságát kérik számon a gyógyszercégek

A hazai gyógyszerár-támogatási rendszer már eddig is a kontinens legbonyolultabbja volt, s ezen az augusztus elsején életbe léptetni tervezett intézkedések sem változtatnak. A többféle támogatási kategóriával és kulcsokkal rendelkező, különféle fixesítésekkel turbózott rendszer további változtatásának célkeresztjébe ezúttal is a generikus készítmények kerülnek.

Ennek keretében elsőként lejjebb nyomják a hazai támogatotti piacon megjelenni kívánó másolt molekulájú termékek „beköszönő” árát. Míg jelenleg az originális készítmény szabadalmi védettségének lejártával annak generikus változata az eredeti áránál 30 százalékkal olcsóbban jelenhet meg az ártámogatotti körben, ez augusztus elsejétől 40 százalék lesz, s lejjebb kell menniük áraikkal az elsőt követő további generikus változatoknak is, az előtte levő áránál 20, 10, majd 5 százalékkal.

Megjelenik egy új kategória, a preferált referencia ársáv, amelyet a korábban kiszivárgott minisztériumi anyagok eleinte elvi referencia árként emlegettek. Ide adott hatóanyag-csoporton belül a legolcsóbb gyógyszer, illetve az ennek árát legfeljebb 5 százalékkal meghaladó készítmények tartoznak. (Terápiás fix csoport esetében az utóbbi érték 10 százalék.) Azok a gyógyszerek, amelyek nem tartoznak a fenti ársávba 15 százalékkal kisebb támogatást kapnak. Ez, a korábbi félreértésekkel szemben nem a támogatási kulcs csökkentését jelenti, hanem az egészségpénztár által adott támogatás forint összegét érinti. Egy példával élve: amennyiben az egyébként 80 százalékos ártámogatásban részesülő 1250 forintos gyógyszer már kívül esik az 5 százalékos limiten, akkor árát nem 800 forinttal egészíti ki az OEP, hanem ennél 15 százalékkal kevesebbel, 680 forinttal, a többit a beteg fizeti meg, térítési díjként. Ugyanakkor az úgynevezett delistázás – adott készítmény ártámogatásának megszüntetése – változatlanul azokat a készítményeket érinti, amelyek ára több mint 30 százalékkal haladja meg a referencia, illetve a preferált referencia árat.

Az intézkedéstől – attól függően, hogy a gyártók és forgalmazók mennyire hajlandók részt venni a remélt árversenyben, s feltételezve a forgalom változatlan összetételét – fél évre vetítve 10–18 milliárdos megtakarítást remélnek. Ehhez társul a zömmel ma már szintén generikus koleszterincsökkentők támogatásának átrendezése, amelytől, ugyancsak fél év alatt, további 3,4 milliárdos támogatás mérséklődést várnak. Mindezek az intézkedések elsősorban a hazai gyártókat érintik hátrányosan.

Az EGIS gazdasági igazgatója szerint termékeik alacsonyabb ársávba terelése valójában nem hoz többletet nemzetgazdasági szinten. Poroszlai Csaba szerint ugyanis, amit megnyerhetnek a réven, elveszíthetik a vámon – nevezetesen az exportpiacon. A lejjebb nyomott hazai árak mérsékelhetik a külföldi eladási árakat, csökkenthetik a cég bevételeit, nyereségét, végső soron az államkasszába fizetett adó nagyságát. Ez az összefüggés azonban az igazgató szerint rendre háttérbe szorul a tárgyalásokon. Az EGIS számára a tervezett intézkedések azért is jelenthetnek nagy érvágást, mivel termékeiknek csupán 25 százaléka talál idehaza „gazdára”, 60 százalékát a környező országokban, illetve a szovjet utódállamokban értékesítik, a fennmaradó 15 százalékot pedig szintén külföldre viszik. A gyártás azonban teljes egészében itthon történik – legalábbis egyelőre.

Hasonló helyzetben van a legnagyobb hazai gyógyszergyártó, a Richter Gedeon Nyrt., amely az EGIS-nél is jelentősebb külföldi piaccal rendelkezik. A tervezett intézkedés kedvezőtlenül hat az exportra – s akkor még nagyon óvatosan fogalmazok, mondta lapunknak a cég PR és kormányzati kapcsolatok felelőse. Beke Zsuzsa szerint a kihirdetett rendelet, illetve a végrehajtás mikéntjének ismeretében lehet pontosan kiszámolni, hogy mekkora veszteséget jelenthet a Richternek az augusztusi rendeletmódosítás. Azt viszont már most pontosan tudják, hogy a 12 százalékos adó 20-ra emelése, valamint az orvoslátogatói díjak megduplázása közel kétmilliárdos többletkiadást jelent vállalatuknak.

Az eddigi intézkedések elsősorban az egészségpénztár 343,5 milliárdos idei gyógyszerkasszájának betartását célozzák, bár áthúzódó hatásuk nyilván hozzájárul a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott, összesen 120 milliárdos megtakarítás eléréséhez. Kérdés, milyen mértékben.

A cégeket képviselő szakemberek szerint elképzelhetetlen, hogy a betegterhek növelése nélkül, kizárólag a jelenlegi, a piac különböző szegmenseiből „összesöprögetett” milliárdokkal elérhető lenne akár a 2012-re tervbe vett 83 milliárdos megtakarítás. A megkérdezettek elsősorban a kiszámíthatóságot hiányolják, példaként a K+F leírhatósága körüli zűrzavart említve. Volt olyan globális cég – említi példaként Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese –, amelyik a rendelet megjelenése után a környező országokból hozzánk hozta az összes gyógyszerkísérletét, hiszen az eredeti rendelet a kutatás-fejlesztési kiadások 20, majd 100 százalékos leírhatóságát ígérte az OEP-nek teljesítendő befizetésekből. Ebből az első féléves bizonytalankodás után – amikor még az is kétségessé vált, hogy akár egyetlen fillér leírható –, a közelmúltban megjelent módosító visszamenőleges hatállyal, sávos rendszert vezet be 2010-re vonatkozóan. 2011-re megszűnik a visszaigényelhetőség.

Ugyanezt a példát említi Poroszlai Csaba. Az EGIS 13 milliárd forintot fordít beruházásra, s további 11 milliárdot kutatás-fejlesztésre. Hozzájárulása az ország teljes K+F kiadásához 4 százalék, a versenyszféra kutatás-fejlesztési ráfordításainak viszont már 8 százaléka származik a cégtől. Azt, hogy mire mennyit fordítanak, többek között távlati terveik határozzák meg. A cégnél – az iparág jellegéből következően – már idén megkezdődik azoknak a termékeknek a fejlesztése, amelyekkel 2020-ban, illetve ezt követően kívánnak megjelenni a piacon. Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy ne hektikusan változó, hanem kiszámítható legyen a környezet.

A fenti bizonytalankodás a kormányzati szándék egységének hiányával magyarázható. Míg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a szaktárca véleménye szerint külön kell választani a támogatást és az iparpolitikát, a gazdasági minisztérium inkább együtt kezelné e kettőt.

Az egyik cég magát megnevezni nem kívánó szakembere attól tart, a Széll Kálmán Terv kizárólag radikális lépéssel, például a korábban egyszer már megszellőztetett központi árcsökkentéssel, majd ennek alacsonyabb szinten való befagyasztásával érhető el. Más módszerrel ugyanis nem hozható a 120 milliárdos megtakarítás, ennyi tartalék nincs a rendszerben.

Ez utóbbira utal, hogy a cégek alapos nadrágszíj-meghúzásra kényszerülnek, s idén először jelentős létszámcsökkenéssel számolnak. Bár az EGIS-nél egyelőre még nem született leépítésekre vonatkozó döntés, a nemzetközi cégeknél azonban már megkezdődtek a felmondások. A hazai piacon jelen lévő globális cégeknél állítólag közel ezer ember elbocsátásával számolnak.

Megtörtént az első lépés abba az irányba is, amit régóta hangoztattak a cégek, ám a politikusok soha nem vették komolyan. Az egyik nemzetközi vállalat bejelentette, teljes kutatóbázisát egy szomszédos országba telepíti át Magyarországról. Ez persze még nem jelenti a hazai piac elhagyását, de mindenképpen figyelmeztető jel, amit annál inkább érdemes komolyan venni, mivel a hazai piac mérete egy-egy globális vállalat esetében nagyjából a hibahatáron mozog, a teljes bevétel 0,3–0,7 százalékát jelenti.