Tabuk nélkül az egészségügyről Debrecenben
A beszélgetésen a hazai egészségügy három szegmensét, a betegek helyzetét, a döntéshozók, azaz a politikusok egészségügyre gyakorolt hatását, valamint az egészségügyi dolgozók szemszögét vizsgálták, közli a HAON nyomán a Weborvos.
A tavaly novemberben útjára indult KÉSZ-fórum − amely a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Kereszténydemokrata Néppárt közös szervezésében keresztény szemszögből tárgyal meg különböző közéleti kérdéseket, legutóbb az egészségügyről szervezetett tanácskozást. A kerekasztal-beszélgetésen Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselő, a KDNP frakcióvezető-helyettese és Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke vett részt Suhajda János háziorvos, a KÉSZ elnökségi tagja moderálásával, tudósított a haon.hu nyomán a lap.
Nacsa Lőrinc véleménye szerint tökéletes eredményt nem lehet elérni a mai egészségügyben. Csak közelíteni lehet a tökéleteshez, miközben természetesen ennek elérésére kell törekedni, mégpedig egy emberközpontúbb egészségügy kialakítása révén. Ami nem a helyes diagnózisnál, hanem a betegekkel folytatott kommunikációnál kezdődik. Azzal indul, hogy ne fáradt orvosok beszélgessenek frusztrált betegekkel, hogy az egészségügyben résztvevő felek ne ragasszák át egymásra a bennük felgyülemlett feszültséget.
Velkey György három vezérlőgomb megnyomását tartaná fontosnak a betegek helyzetének hazai javítása szempontjából. Egyfelől fel kellene számolni az orvosok és a betegek között fennálló információs aszimmetriát, ami abból áll, hogy az orvosok nagyon sokat tudnak az egészségről, a betegségekről és az egészségügyről, míg a betegek szinte semmit, ezért az orvosoknak meg kellene tanulniuk a betegekkel egészségértést kommunikálva kapcsolatba lépni. Azaz, az ő szemszögükből, az ő „nyelvükön” elmagyarázni a kapott diagnózist. Másfelől véleménye szerint az is problémát jelent, hogy a beteg ma az egészégügyből csak annak szolgáltatási színvonalát látja és veszi észre. Azt, hogy milyen volt a portaszolgálat, tiszta volt-e a WC, vagy hogy hogyan bánt vele az ápoló, de az egészségügy tartalmát nem. Harmadrészt az a nagy probléma, hogy ma Magyarországon az egészségügyi ellátást nem annak adjuk, aki igazán rászorul. Az ellátás nem éri el a gettót, oda nem jut el a rendszer.
