Szakmai kollégiumok – a kormányzat újra osztja a lapokat?

Ha nem is az első ütemben, de a másodikban biztos, hogy módosítani fogja a Szócska Miklós vezette apparátus a szakmai kollégiumok feladatait, struktúráját. A MedicalOnline értesülései szerint a jelenleginél egy jóval kisebb, dinamikusabb szakértői teamban gondolkodik a leendő államtitkári csapat. Úgy tudjuk, Szócska Miklós egy új, a jelenleginél jóval szélesebb spektrumú platformtól vár észrevételeket elképzeléseihez, s a szakmai párbeszédben jelentős szerepet szán a szakmai kollégiumoknak is – ám nem a jelenlegi formájukban. Az új egyeztetési mechanizmushoz új gárda kell, és emiatt a miniszter tanácsadó testületének is változnia kell.

Sok kritika érte a szakmai kollégiumok munkáját az elmúlt évek során, de a szakmai kollégiumok 2009-ben leköszönt elnökei jórészt önkritikusak voltak, amikor a Medical Tribune-ben megjelent összeállításunkban arra kértük őket: értékeljék saját munkájukat. Többségükben elégedetlenek voltak saját teljesítményükkel; a megkérdezettek közül sokan elismerték, tehettek volna többet is saját szakmájukért, bár szinte egyöntetűen állították: nem kizárólag rajtuk múlt, hogy a folyamatosan változó politikai közegben nem tudták szakértelmüket a mindenkori kormány reformelképzeléseinek szolgálatába állítani. Az előző ciklusban a kollégiumok öt év alatt öt tárcavezetőnek nyújtották tudásuk és szakértelmük legjavát – akadt, aki meghallgatta, akadt, aki teljes mértékben figyelmen kívül hagyta észrevételeiket, tanácsaikat. A legelutasítóbb Molnár Lajos és Horváth Ágnes volt, akik gyakorlatilag semmibe vették a testületeket. A háttéranyagok, szakértői elemzések a kollégiumok íróasztalfiókjainak készültek. „Mintha nem is léteznénk” – többen is így jellemezték a szabad demokraták nevével fémjelzett időszakot.

Ám nem csak „belülről”, kívülről is sok kritikával illették a kollégiumok munkáját; a leggyakoribb vád a testületek nagy taglétszámából fakadó lomhaság és az „időben és térben” egyaránt bonyolult egyeztetések miatti hosszú reakcióidő volt. Talán éppen ezért is javasolta a Magyar Orvostársaságok Szövetsége (MOTESZ) a legutóbbi szakmai kollégiumi választást megelőzően, 2008-ban az akkori, most leköszönt miniszternek, Székely Tamásnak, hogy csökkentse a korábbi 21–23 fős létszámot. Információink szerint a szövetség vezetői akár azt is el tudták volna képzelni, hogy egy-egy kollégiumba kevesebb mint 10 embert delegáljanak a szakmák képviselői. Ám a lobbinyomás miatt a miniszter nem lépte meg ezt a drasztikus lépést: a békesség kedvéért 15 főben maximalizálta a testületek létszámát.

Úgy tűnik azonban, hogy ez kismértékű létszámcsökkentés nem eredményezett jelentős változást – legalábbis erre lehet következtetni a Réthelyi Miklós professzor múlt pénteki bizottsági meghallgatásán elhangzott kritikából. Iván László fideszes képviselő rákérdezett, milyen szerepet szán a miniszter a szakmai kollégiumoknak. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője határozottan kiállt a szakmai kollégiumok mellett, de mint mondta, valószínűleg nem ebben a formában számít rájuk a jövőben. Úgy vélte, át kell tekinteni, hogy a tanácsadó testületek milyen hatékonysággal működnek a jelenlegi információs, kommunikációs rendszerben. Megoldást kell találni arra, hogy a kollégiumok naprakészek legyenek, és meg kell oldani, hogy csak azok kerüljenek a tagok közé, akiknek a véleményére feltétlenül számítanak. „Ha túl sokan ülünk az asztal körül, akkor nagyon eltérő vélemények lehetnek, ha túl kevesen, akkor lehet, hogy egy irányba megy el az egész. Bölcsesség kell ehhez és a szakmák ismerete, a szakmák közötti, a szakmákon belüli egyetértés, ami nem mindig egyszerű és könnyű.”