Sokkoló prevenció: dohányzásellenes projekt Németországban

"A nemdohányzás menő" elnevezésű programot Birte Andritzky, az UKE orvosa és kollégái hat évvel ezelőtt hívták életre, azóta hetente 230 diák látogat el a hamburgi előadásokra, amelyek során két óra alatt drasztikus módon szembesülhetnek a mérgező füst hatásaival.

A nagy érdeklődés nemcsak a dohányzás ellenes világnap (május 31.) idejére, hanem az egész évre jellemző.

"A program elindításában mérvadó volt, hogy egyre inkább növekszik a fiatal tüdőrákos betegek száma. Ezt orvosként sem lehet elviselni és elfogadni" - mondta el Eckart Laack, a projekt egyik létrehozója.

Andritzky és munkatársai elsősorban felvilágosítani akarják a fiatalokat és megelőzni nemcsak a dohányzásra való rászokást, hanem már a "bűzrudacskák" kipróbálását is.

Az orvosok kvízjátékot rendeznek a gyerekeknek, amelyeken olyan kérdések szerepelnek, mint hogy vajon miért dohányoznak az emberek, fáj-e a dohányzás, honnan lehet felismerni a dohányosokat. A vetítőn ezt követően megfeketedett tüdőről, tumorokról, dohányosok elhalt lábujjairól készült képeket láthatnak a fiatalok.

A tüdőtükrözésről készült videó levetítésekor már egyetlen pisszenést sem lehet hallani a gyerekek körében. "Aki nem szereti a vér látványát, takarja el a szemét" - figyelmezteti az érzékenyebbeket Andritzky. A fiatalokat sokkolja a sárga váladék, a vér, a kátránycsomó és a tumorszövet látványa - a bemutató mindenképpen eléri hatását.

A legerőteljesebb hatással talán mégis a tüdőrákból felgyógyult betegekkel való találkozás bír. A 68 éves Brigitte Drabinskit háromszor diagnosztizálták tüdőrákkal, mindháromszor felvette ellene a küzdelmet és legyőzte a betegséget.

"A diagnózis utáni érzés leírhatatlan, egyszerűen szörnyű. Lezártam az életemet, elbúcsúztam mindenkitől, akit szerettem" - meséli halkan Drabinski, aki tizenhét éves korában gyújtott rá először, hamarosan függővé vált és nem bírt megszabadulni a cigarettától. Ő végül túlélte a betegséget, de csak Németországban naponta négyszázan "esnek el" ebben a harcban.

A hamburgi fiatalok a kutatók szerint átlagosan tizenhárom évesen gyújtanak rá először. Andritzky kollégáival még az előtt akar tenni valamit, mielőtt még túl késő lenne. A 11-12 éveseknek még többnyire nincs kapcsolatuk a dohánytermékekkel, ekkor van még igazán hatása a projektnek - vélik a szakemberek.

A prevenció mellett a hamburgi intézet nagy hangsúlyt fektet a már szenvedélybeteg fiatalok leszoktatására is. Az UKE az első intézmény Németországban, amely ilyen programot indított.

A leszoktató foglalkozások hasonlítanak a felnőtteknek szólókhoz, de sokkal inkább a fiatalok igényeire formálták őket. A fiatal korosztály elsősorban a jelennek él, sokkal kevesebb rálátása van a dohányzás hosszú távú következményeire - mondta el Rainer Thomasius pszichiáter.

Az Egyesült Államok dohányzás megelőzésére és szabályozására vonatkozó törvénye szerint a cigarettás dobozokon nagy, jól látható fotókat, grafikus figyelmeztetéseket kell elhelyezni. A Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) 2010 novemberében azt is közzétette, hogy milyen szövegeket és képeket javasol feltüntetni a cigarettacsomagokon.

A Nemdohányzók Világnapja

Világszerte ezen a napon tartják a Nemdohányzók Világnapját (NON-Smoking Day), melyet a WHO 1987-ben hívott életre azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a dohányzás ártalmaira és a nemdohányzó életmód előnyeire.

A dohányzás következtében kialakuló betegségek által leginkább érintett orvosi társaságok az idei világnap alkalmával szeretnék hangsúlyozni azt, hogy a nemdohányzók védelméről szóló törvény elfogadott módosításaival immáron hazánkban is eredményesebben megvalósulhat az egészség hatékonyabb védelme. A dohányfüstmentes környezet biztosítása a zárt légterű helyiségekben, nemcsak a nemdohányzók, de közvetve a dohányosok egészségét is óvja!

A törvény 2012-es bevezetése, időt enged az érintett intézmények "felkészüléséhez", és kiváló lehetőséget teremt a leszokást széles körben népszerűsítő kampányok megvalósításához.

Statisztikai adatok szerint Magyarországon a 15 évesnél idősebb lakosság 36 százaléka dohányzik rendszeresen, és katasztrofálisan megemelkedett a dohányzás a fiatal nők körében (18-35 évesek: 48 százalék). Mindezek következményeként sajnos világelsők vagyunk a tüdőrák halálozást illetően, rendkívül magas a dohányzással összefüggő megbetegedések és halálesetek száma, illetve a magyar lakosság átlagéletkora a legalacsonyabbak között van Európában.

A dohányzásról való leszokás valamennyi életkorban növeli a várható élettartamot. A leszokást követően rövid időn belül csökken a szívbetegségek, elsősorban a szívizom infarktus kockázata, heteken, hónapokon belül javulnak a légzőszervi tünetek. Meggyőző adatok igazolták más országokban azt, hogy a zárttéri dohányzás tilalma 10-17 százalékkal csökkentette már egy éven belül az akut szívizom infarktus miatt kórházba került betegek számát. Egy év elteltével felére csökken a kardiovaszkuláris betegségek, így a stroke, a perifériás érbetegségek kockázata. Tíz éven túl a tüdőrák kockázatának 50 százalékos csökkenése érhető el. A dohányosok számának csökkenése a dohányfüst által okozott légzőszervi és szív-érrendszeri megbetegedések visszaszorulását eredményezi a passzív dohányosok körében is. A passzív dohányzás okozta egészségkárosodás legvédtelenebb érintettjei azok a kiskorú gyermekek, akik közvetlen elszenvedői dohányos szüleik szenvedélybetegségének!

A dohányzás szenvedélybetegség, amelynek lényege fizikai és pszichológiai függőség. A dohányosok többsége (75 százalék) szeretne leszokni, azonban önerőből ezt különösen nehéz elérni a megvonási tünetek illetve a nikotin utáni vágy megjelenése miatt. Ezért ez mindösszesen az esetek kevesebb, mint 5 százalékában valósul meg. A leszokást támogató programoknak tehát a jó elérhetőség mellett meg kell valósítania a rágyújtási kényszer, a sóvárgás eredményes kezelését is.

A dohányzás sikeres visszaszorítása, a leszokás eredményes megvalósítása a törvénymódosításon kívül számos egyéb intézkedést tesz szükségessé az egészségpolitika, a kormányzat részéről. A leszokás támogatásának megfelelő finanszírozása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy megfelelő számú szakrendelés, szakember, és ehhez szükséges készítmény álljon rendelkezésre az érintettek részére - áll a kilenc érintett orvosszakmai szervezet által kiadott közleményben. 

A dohánytermékek árának emelésével, mely leszokásra ösztönző hatásán túl, az államkassza számára is plusz bevételi forrást jelent, biztosítani lehet a leszokás támogatás többlet forrásigényét is.

A közleményt aláíró szervezetek:

• Magyar Tüdőgyógyász Társaság
• Magyar Kardiológusok Társasága
• Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság
• Magyar Hypertonia Társaság
• Családorvos Kutatók Országos Szervezete
• Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság
• Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete (NYME SEK)
• MOTESZ
• Szövetség a Dohányzás Visszaszorítására Szervezet