Mégsem esne ki 50 milliárd a dohánystoppal?

A külföldi példák azt mutatják, a dohányzás kitiltása a kocsmákból nem okoz drámai visszaesést a vendéglátóiparban, az adókiesés mértéke legfeljebb 7 milliárd forint lett volna az idén.

Magyarországon a vendéglátóiparban legfeljebb 2-4 százalékos fogyasztáscsökkenést eredményezhet a dohányzás betiltása, és egy nyáron bevezetett szabályozás sem került volna idén hétmilliárdnál többe a költségvetésnek, állítja nemzetközi példákra hivatkozva az Országos Egészségfejlesztési Intézet tanulmánya.

Riasztóak a NAV számai

A dohányzás korlátozásáról szóló törvényjavaslatot elsősorban az adókieséstől való félelem miatt vette le napirendről a parlament, és 2012 előtt már biztosan nem is lépnek hatályba az új szabályok. A képviselőkre minden bizonnyal a Nemzeti Adó és Vámhivatal tanulmánya ijesztett rá, amely szerint akár 50 milliárdos lyukat üthet a költségvetésen a törvény idei bevezetése. Hogy ez a tétel hogyan jött ki, az az Indexet is érdekelte volna, de hiába kértük, a hivatal és a minisztérium nem adta oda az Indexnek az irományt.

Később mégis sikerült megszerezni a rejtegetett NAV-tanulmányt, amelyből kiderült: az adóhivatal nemcsak a dohánytermékek jövedéki adójának 25 milliárdos és forgalmi adójának 8,5 milliárdos kiesésével számol, hanem a tételek közé sorolja az alkohol jövedéki adójának 3 milliárdos kiesését és a vendéglátás áfájának 11 milliárdos csökkenését, valamint a színházak, múzeumok és fürdők kieső forgalmának áfáját. A tanulmány szerzője nemcsak azt feltételezi, hogy a dohányosok többet isznak, mint a nem dohányzók, hanem azt is, hogy a szolgáltató szektorban a dohányzás tiltása miatt visszaeső forgalom miatt elbocsátási hullám indul a törvény hatására, ami további bevételkiesést okoz.

Az, hogy az ötoldalas, hivatkozásokat nélkülöző, a tiltás elhalasztását javasló tanulmányt a hatóság dohányzójában dobták össze, már elsőre sem tűnt a valóságtól elrugaszkodott gondolatnak, az érzésre pedig csak ráerősít az Országos Egészségfejlesztési Intézet hatásbecslése (az Index birtokába kerül dokumentum .pdf-ben).

A nemzetközi példákat elemző írás szerint a teljes tiltás bevezetése sehol nem érintette drasztikusan a költségvetési bevételeket, és a vendéglátóipar forgalmára sem volt hatással érdemben. Mindössze néhány országban tapasztaltak visszaesést, de azt sem a dohányzás betiltása okozta.

A drámai visszaesés elmaradt

Írország

Írországban például – amit a NAV tanulmánya elrettentő példának hoz fel – a tilalom 2004-es bevezetése után valóban több száz kiskocsma zárt be, ez azonban nem a dohánystoppal volt összefüggésben. Az ír statisztikai hivatal adatai szerint a bárok forgalma már 2001-ben hanyatlani kezdett, a 2003-as 4,2 százalékos visszaesés után 2004-ben 4,4 százalékos volt a csökkenés. A vendéglátó-ipari alkalmazottak száma a törvény bevezetése után először 8 százalékkal visszaesett, a vendégek száma azonban 11 százalékkal megnőtt, így év végére már a foglalkoztatottsági mutató is korrigált. 2004 végén a szektorban alkalmazottak száma 0,6 százalékkal haladta meg a 2002-ben foglalkoztatottak számát.

Skócia és Anglia

Egy 2010-ben publikált felmérés szerint a skót szabályozás sem okozott gazdasági visszaesést, sőt, a vendéglátóipar forgalma a tilalom bevezetését követő három hónap alatt 5,2 százalékkal emelkedett. Egy másik vizsgálat szerint ugyanakkor a skót tilalom gyors lefolyású 10 százalékos csökkenéshez vezetett a dohánykereskedelemben. 2008-as adatok szerint viszont egy év alatt átlagosan 17 százalékkal csökkentette a szívinfarktusok számát. Angliában a dohányzási tilalom 2006–2007-es bevezetése az éttermek, bárok és az ott foglalkoztatottak számában sem hozott drasztikus változást. Az éttermek számában 2008-ban mindössze félszázalékos esés, a bárokban foglalkoztatottaknál pedig 2 százalékos csökkenés volt, csakhogy trendszerűen, és már a törvény bevezetése előtt, 2004-ben elkezdődött. A szívinfarktusok száma azonban itt is eredményesen, az előzetes eredményeket felülmúlóan, 10 százalékkal csökkent.

Norvégia, Franciaország, Olaszország

A norvég adóhivatal adatai szerint a kézi sodrású dohány eladása 34 százalékkal esett vissza a tiltás után, 2004. júniustól decemberig, 2003 hasonló időszakához képest. A teljes fejenkénti dohányeladás 14 százalékkal esett ugyanabban az időszakban. Az értékelés szerint a vendéglátóipari bevételből származó áfa ugyanakkor 5 százalékkal emelkedett. A vendéglátóipar éttermi szegmensében az eladás növekedett 6 százalékkal, míg a tipikus kocsmák, bárok forgalma egyszázalékos csökkenést mutatott. Franciaországban a tilalom rövid távon 2 százalékos bevételkiesést okozott a vendéglátóhelyeken, Olaszországban a dohányfüstmentes jogszabály bevezetése után 2005-ben a fogyasztás csökkent, de a dohánytermékekből származó jövedékiadó-bevétel emelkedett a párhuzamos adóemelés hatására.

A teljes cikk az Indexen olvasható.