Sikertelen kísérlet a stroke megelőzésére
Hatástalannak bizonyult az a bypass műtét, amelytől azt remélték, hogy csökkenti a stroke kockázatát a rossz agyi vérkeringésű személyekben. Az Egyesült Államok kormányzata által finanszírozott, 20 millió dollárba kerülő vizsgálatot félbeszakították, amikor kiderült, hogy az operáció nem segít azokon a betegeken, akiknek egyik arteria carotisa teljesen el van záródva.
A carotisok biztosítják az agy vérellátásának 80 százalékát. A szóban forgó műtét egy bypass operáció volt, amellyel a fejbőr egyik artériáját egy mélyebben fekvő érrel kötötték össze, hogy javítsák az agy véráramlását.
A vizsgálatról a Journal of the American Medical Associationben (JAMA) számoltak be november 8-án – ez már a második olyan költséges kezelési kísérlet volt néhány hónapon belül, amelyhez nagy reményeket fűztek, de azok nem váltak valóra. Szeptemberben ugyanis más kutatók arról számoltak be, hogy sztentet helyeztek be az agy mélyében elhelyezkedő, elzáródott artériákba, hogy nyitva tartsák azokat, de maga az eljárás stroke-ot okozott, ahelyett, hogy megelőzte volna azt. Ezt a vizsgálatot is félbeszakították.
Elméletileg mind a sztentnek, mind a bypassnak működnie kellett volna – a velük kapcsolatos kudarcok azt jelzik, hogy hiába látunk javulást, jobb véráramlást egy agyi képalkotó módszerrel vagy hiába javulnak a laboratóriumi eredmények, az még nem biztosítja, hogy a kezeléssel valóban segítünk a betegen.
A bypass műtéteket 49 észak-amerikai kórházban végezték olyan betegeken, akiknek a megelőző 120 napban stroke-juk vagy tranziens iszkémiás attakjuk volt, és nagy volt a veszélye egy újabb stroke-nak. A műtét mellett alvadásgátlót, koleszterinszint csökkentőt és vérnyomáscsökkentőt is kaptak. Eredményeik azonban semmivel sem voltak jobbak, mint a kontrollcsoport személyeiéi, akik csak gyógyszeres kezelésben részesültek.
Az operáció mintegy 40.000 dollárba kerül, tízszer annyiba, mint egy beteg éves gyógyszerköltsége. De – mint azt dr. William J. Powers, a Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem neurológiai osztályvezetője, és a vizsgálat vezetője elmondta – a sikeres operáció bőven megérne ennyit, mivel a stroke-ot elszenvedett emberek ellátása jóval többe kerül.
A vizsgálattal egy korábbi, 1985-ös tanulmány eredményeit kívánták felülvizsgálni. Abban a bypass műtét szintén sikertelen volt, de sok orvos azt tapasztalta, hogy az operáció javít a betegek állapotán. A mostani vizsgálat lefolytatói ezért azt feltételezték, hogy a korábbi vizsgálatba túl kevés nagy stroke-kockázatú beteget vontak be, holott ők várhatnak komoly javulást a műtéttől. A mostani vizsgálatban így csak olyan betegek vettek részt, akiknek agyi véráramlásuk extrém alacsony volt – 97 betegen végeztek műtétet és 98 beteg csak gyógyszereket kapott.
Két év elteltével nem volt statisztikailag kimutatható különbség a két csoport között a stroke előfordulását tekintve: a műtéti csoportban a betegek 21, a kontrollcsoportban 22,7 százalékuk esett át stroke-on. A statisztikai elemzés szerint a vizsgálat folytatása esetén sem volt várható, hogy a műtét jótékonynak bizonyul. Ezért – bár eredetileg még 180 beteget szándékoztak megvizsgálni, ami újabb 10–15 millió dollárba került volna – félbeszakították a tanulmányt.
A részletes eredmények azt mutatták, hogy technikailag a bypass műtét megfelelő volt: amint azt várták is, javította az agyi véráramlást. A kudarcot az okozta, hogy maga a műtét gyakran vezetett stroke-hoz: a műtét utáni hónapban a betegek 14,4 százaléka esett át stroke-on, míg a kontrollcsoportban csak 2 százalék volt ez az arány. Az első hónap elteltével valóban kevesebb stroke fordult elő azokban, akiken elvégezték a bypasst, de ezt az előnyt semmivé tette az operációt követő magas stroke arány.
Dr. Powers elmondta: megpróbálták azonosítani azokat a tényezőket, amelyek az operáció utáni stroke-ra hajlamosítanak, és 50 különböző faktor hatását vizsgálták meg, de nem sikerült olyat találniuk, amely előrejelezné a műtétet követő stroke bekövetkeztét. Végső következtetése az volt, hogy az agyi véráramlás javítása valóban segít a betegeken, azonban biztonságosabb módszert kell találni ennek elérésére.
