Sikeres ötlet a kemoterápiás mellékhatások elkerülésére
Védőpajzzsal ellátott, génmódosított őssejteket használhatnak hamarosan arra, hogy megvédjék a daganatos betegek szervezetét a kemoterápia káros hatásaitól; az amerikai klinikai próba kezdeti eredményei biztatóak – írja az MTI.
A kemoterápiás szerekkel megkísérlik elpusztítani a gyorsan osztódó rákos sejteket, ám ezek a vegyületek megtámadhatják az egészséges szöveteket, így a csontvelőt is. Teljesen új megközelítést alkalmaztak a probléma megoldására a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ szakemberei, akik génmódosított őssejtekkel mentenék meg a kemoterápiával kezelt páciensek csontvelői sejtjeit.
Az emberi testben keringő vér alkotóelemei folyamatosan keletkeznek, a csontvelőben lévő vérképzőszervi őssejtekből alakulnak ki, és lépnek a véráramba. A csontvelőben lévő sejtek ugyanakkor igen érzékenyek a kemoterápiás szerek támadására. A kemoterápia következtében lecsökken a fehérvérsejtek termelődése, ami növeli a betegnél a fertőzések kockázatát, de kevesebb lesz a vörösvértestek száma is, ami pedig fáradékonysághoz és nehézlégzéshez vezet. Mindkét mellékhatás veszélyt hordoz a páciensre, ezért a kemoterápiás kezelést sokszor le kell állítani, fel kell függeszteni vagy el kell halasztani, illetve a kemoterápiás szert kisebb dózisban adagolni. Utóbbi viszont a kezelés hatékonyságát csökkenti.
Hans-Peter Kiem, a Science Translational Medicine című szakfolyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője kutatócsoportjával három agydaganatos, glioblasztómás páciensnél próbálta ki az új technikáját, amelyben megkísérlik megvédeni a csontvelőt. "Olyan ez, mintha egyszerre lőnénk a tumorsejtekre és a csontvelői sejtekre is, de utóbbiakat védőpajzzsal látnánk el, míg a ráksejteket védtelenül hagynánk" - foglalta össze a BBC hírportálján Jennifer Adair, a dolgozat egyik szerzője. Az eljárás során először csontvelőt vettek a glioblasztómás páciensektől, majd abból őssejteket nyertek ki. Ezekbe az őssejtekbe vírusvektor segítségével bejuttattak egy gént, amely megvédi a sejteket a kemoterápiás szer hatásától. A génmódosított őssejteket eztán infúzióval visszajuttatták a daganatos betegek vérkeringésébe.
Ennél a ráktípusnál 12 hónap az átlagos túlélési idő, aminél mind a három páciens tovább élt, egyikük még most, 34 hónap elteltével is életben van. Mindhárman jobban tolerálták a szokásosnál a kemoterápiás kezelést, mellékhatás pedig nem jelentkezett közben.
A kutatás következő lépése az lesz, hogy nagyobb betegszámon, és másféle kemoterápiás szerrel kezelt egyéb ráktípuson is kipróbálják az új módszert.
