Rácsodálkozott az ország: a kolbász olyan, mint a napsütés
Talán még sosem volt olyan élénk sajtóvisszhangja egy WHO-ajánlásnak Magyarországon, mint a minapinak, amely óv a rákkeltőnek tartott hentesáruktól és óvatosságra int a vöröshúsok fogyasztását illetően is.
Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) dietetikusa szerint semmi újdonság nincs a WHO most nyilvánosságra hozott jelentésében, amely azt állapítja meg, hogy a feldolgozott hústermékek fogyasztása rákkeltő, és "valószínűleg" a vörös húsé is az. Miháldi Kinga az M1 aktuális csatorna műsorában beszélt arról, hogy most megjelent információk eddig is tudhatók voltak.
Németh Antal, a hús terméktanács (VHT) elnöké ugyanott arra mutatott rá, hogy a most nyilvánosságra hozott kutatásról nem kaptak sokoldalú, kielégítő információt. A VHT épp programot kíván indítani, hogy a fogyasztók figyelmét a minőségi sertéshúsok felé fordítsa, mivel Magyarországon jelenleg alacsony a sertéshúsfogyasztás. Úgy érvelt: bizonyos sertéshúsok táplálkozástudományi szempontból hasonlóak a baromfihúsokhoz, például a karaj ma már kevesebb zsírt és koleszterint tartalmaz, mint a baromfimellfilé.
Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára az MTI-nek beszélt arról, hogy a rákbetegségek kialakulásáért 70-80 százalékban a környezeti tényezők felelősek, és ebben nagy szerepe van a táplálkozásnak. Azt hangsúlyozta, az egészséges táplálkozási ajánlásokban a húsok és húskészítmények nem a táplálkozási piramis alján, hanem a 4. szinten találhatók, így nem ezekből a nyersanyagokból, élelmiszerekből kell napi szinten a legtöbbet fogyasztani. Gyakoriság tekintetében részesítsük előnyben a szárnyasokat, a halakat és ezt követően a vörös húsok is szerepelhetnek. "Lehet enni virslit egy héten egyszer vacsorára, de ne három párat" – érzékeltette.
Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OGYÉI) főigazgató-helyettese ugyancsak az MTI érdeklődésére fogalmazott úgy: "Szó nincs arról, hogy vegetáriánus étrendre kellene áttérni, vagy a gyereknek nem adható hús, de az egészséges táplálkozás során elsősorban a baromfihúsokat és halat ajánlott fogyasztani. Ebbe beletartozik a vörös húsok fogyasztása, de ne ez legyen az étrend alapja" - fogalmazott, hozzátéve, kétségkívül riasztó lehet, hogy egy megalapozott tudományos vizsgálatot egy nagy presztízsű intézmény nyilvánosságra hoz. Egyúttal utalt arra, hogy a daganatos betegek táplálkozási ajánlása szerint például a felvágottakat ki kell hagyni az étrendből.
A HírTV Antal Emese dietetikussal beszélgetett. Apropójuk a WHO óvó jelentése, illetve az Európai Húsfeldolgozók Szövetségének közleménye, amely helytelennek nevezte, hogy egy ilyen „komplex ügyet” egyetlen étkezési szokásra vezessenek vissza, mivel a rák kialakulásának kockázatát sok más faktor befolyásolja, mint például a kor, a genetika, a környezet és egyéb életmódbeli szokások. A műsort itt nézhetik vissza.
Sokkolta a világot a WHO-jelentés – ezzel a felütéssel kezdi áttekintését a Népszava. – A vörös húsokra szüksége van az emberi szervezetnek – hangsúlyozta a lap kérdésére Simon Tamás. A Magyar Rákellenes Liga elnöke egyébként is óvatosságra int, sőt károsnak tartja az ilyen kategorikus kijelentéseket egy-egy ételféleség fogyasztásával kapcsolatban, mert szerinte nincs közvetlen ok-okozati összefüggés a felvágottak fogyasztása és a vastagbélrák kialakulása között. Míg a felfedezőjéről Koch baktériumnak nevezett kórokozó jelenléte közvetlen kiváltója a tbc-nek, addig ebben az esetben nem lehet azt mondani, hogy aki sok hamburgert eszik, az előbb-utóbb biztosan rákos lesz – érvel a professzor a nepszava.hu-n.
Megdöbbentő ellenség támadta meg az emberiséget – címmel ír a hírről a Népszabadság.
A WHO-jelentés ismert tudományos eredményekre épül. Ezek szerint a tartósítószerek, aromák és ízfokozók jelentős része kapcsolatba hozható a daganatos megbetegedésekkel – emlékeztet a lap. – Csakhogy a mostani jelentés a rákkeltő hatás szempontjából egyenesen az 1-es, a bizonyítottan daganatkeltő kategóriába sorolta a feldolgozott hústermékeket. Oda, ahová olyan ismert „közellenségek” tartoznak, mint például az alkohol, a cigaretta vagy az azbeszt. E csoport 118 elemet számlál, megtalálható benne a formaldehid, az UV-sugárzás, általánosságban maga napsütés (!) is, valamint a fűrészpor és a légszennyezés is. Az azonban, hogy a feldolgozott húsok miért szerepelnek itt, könnyen megérthető – magyarázza a szerző –, ha sorra vesszük, miből készülnek. Önmagában a vörös húsok régebben inkább a koleszterinszint emeléséért, az érrendszeri betegségekért lettek felelőssé téve. Hogy újabban a daganatokkal is kapcsolatba hozzák például a sertést vagy a szarvasmarhát, az jelentős részben annak tudható be, hogy az intenzíven tartott állatok a takarmányozási gyakorlat folytán a tápláléklánc közepéről annak tetejére kerültek. Az állattartó telepeken rendszeresen hús- és csontliszttel, feldolgozott állati fehérjével táplált jószágok szervezetében rengeteg olyan vegyszermaradék koncentrálódhat, amely ilyen mennyiségben korábban legfeljebb a nagyragadozók húsában lehetett jelen. Számos hasonló vegyi anyag nem ürül ki a szervezetből az állatok élete során, halmozódik az állatok szöveteiben. Mindez bizonyos mértékben a baromfifélékre is igaz, ám azokat kisebb mértékben használják feldolgozott húskészítmények alapanyagául – olvasható a nol.hu-n.
A Népszabadság még szerkesztőségi publicisztikát is szentel a témának, amelyben felteszik a legvégső kérdést is: „Akkor tehát ne együnk semmit?”.
