Pszichiátria: a betegek és az orvosok is megsínylették a járványt

Az élő kapcsolatok helyreállításával, a szakorvosok és a rezidensek visszatérésével lassan helyreállhat a betegek hatékony ellátása – hangzott el a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) sajtótájékoztatóján, ahol a június 9-12. között, online formában megrendezendő XXIV. Vándorgyűlés témái közül is kiemeltek néhányat a szakemberek.

A betegek és az orvosok egyaránt megsínylették az elmúlt egy évet, a pszichiáter szakma immár adatokkal is rendelkezik arról, hogy a pandémia alatt nőtt az újonnan feltárt pszichés megbetegedések száma, és a korábban már gondozott betegek körében is gyakoribb a visszaesés – foglalta össze a koronavírus-járvány tapasztalatait prof. dr. Balázs Judit. Az MPT leköszönő elnöke hozzátette azt is, hogy a felhalmozódott munkát tetézi, hogy a Covid-nak és a post-Covid-nak egyaránt velejárója a mentális és szorongásos kórképek megjelenése.

A pszichiáterek nagyon jelentős számban vettek részt a direkt Covid-ellátásban, így saját pácienseik kezelése háttérbe szorult. Sok kollégát, köztük rezidenseket is átvezényeltek, másutt pedig – így Szegeden vagy Budapesten – pszichiátriai osztályokat költöztettek el, mert azok helyén koronavírusos betegeket ápoltak. Az elnök szerint ezért a következő időszakban nagy hangsúlyt kell fektetni úgy az ambuláns, mint a fekvőbeteg ellátás helyreállítására.

A pszichiátriára jellemző szakemberhiányt különös erővel érzékelték a járvány idején – emelte ki dr. Szekeres György, az MPT jelölt elnöke, emlékeztetve rá, hogy a 65 év feletti kollégáikat az első hullám során „kiparancsolták” az ellátásból, majd számos ad hoc intézkedés született a szakpolitika részéről, az ezek nyomán a betegellátásban és gondozásban keletkező hiátusokat a telemedicina eszközeivel igyekeztek áthidalni. Sok gondozott számára ez jelentette az egyetlen lehetőséget a kapcsolattartásra. A telemedicina jogszabályi hátterének kidolgozása során az MPT és a szakmai kollégium illetékes tagozatainak javaslatait is figyelembe vették – jegyezte meg a jelölt elnök, hozzátéve, hogy az első hullám radikális intézkedései elsősorban a krónikus ellátást korlátozták, ezért a járóbeteg-ellátásra zúdult a szokásosnál nagyobb teher, de az ellátások száma mindkét területen jelentősen csökkent.

Arra a kérdésre, hogy milyen arányban érintette a kényszerű kapacitáscsökkentés a pszichiátriai betegeket, Szekeres György úgy reflektált, az MPT-nek nincs hozzáférése az egészségügyi háttérintézmények adataihoz, és hivatalos kapcsolatban sem állnak a hivatalokkal, ezért „számokkal nem rendelkezünk”. Emlékeztetett, hogy tavaly tavasszal a rehabilitációs ágyak 60 százalékát ürítették ki a veszélyhelyzet kapcsán.

Elsődleges az együttműködésben a bizalom

A szakma számára is nehezen hozzáférhető adatok, a visszafogott információk, a transzparencia hiánya egyaránt a bizalmatlanságot növelik – hívta fel a figyelmet a fentiek kapcsán dr. Unoka Zsolt, az MPT főtitkára, aki ismertette a szerdán kezdődő konferencia részleteit.

Ez lesz az első online konferencia a pszichiátria történetében, a háromnapos rendezvény során rögzített előadásokat vetítenek le, amelyek a következő hónapokban visszanézhetőek lesznek – ismertette a szerdán kezdődő konferencia részleteit dr. Unoka Zsolt, az MPT főtitkára. A vándorgyűlés fő témája a Covid-pandémia és annak következményei, az előadások sorában szó lesz például arról a kutatásról is, amelyben azt vizsgálták, miként reagált a lakosság a veszélyhelyzeti korlátozó intézkedésekre. Várakozásaiknak megfelelően igazolódott, hogy az együttműködési készségben döntő szerepe volt a képzettségnek. A magasabb végzettségűek tájékozottabbnak bizonyultak, így reálisabban mérték fel a kockázatokat. Az együttműködést alapvetően befolyásolta a kormányba, az állami intézményrendszerbe és a szakemberekbe vetett bizalom.

Még nem alakult ki az új gigaintézmény működése

Tavaly decemberben az MPT aggodalmait fogalmazta meg az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI), valamint az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) összevonási tervei kapcsán.  Akkor azt prognosztizálták, hogy fúzió nyomán létrejövő óriási intézmény hátrányosan érintené a betegek ellátását valamint a pszichiátriai és addiktológiai szakmák fejlődését. Azóta már megalakult az Országos Mentális Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII), az annak működésére vonatkozó kérdésünkre válaszolva Szekeres György azt mondta, még nem elégségesek a tapasztalatok annak felmérésére, milyen hatással lesz ez a szakmára és az ellátásra. A két hatalmas intézet összevonása, a szervezeti és működési szabályzat kialakítása körülményes és hosszadalmas feladat – jegyezte meg, ezzel indokolva, hogy egyelőre sem pró sem kontra érveket nem tudnak felsorolni az összevonást illetően. Jelezte azonban azt is, hogy az új, „hibrid” intézmény pszichiátriai részlege továbbra is önállóan látja el a pácienseket, a betegek egyelőre keveset vesznek észre az átalakításból.