Pró és kontra a salátatörvényről

Elképesztő és érthetetlen, hogy a kormány újra szombaton nyújtotta be az egészségügyet érintő, mintegy 150 paragrafust módosító legújabb salátatörvényt, melyről nehéz két nap alatt megalapozott véleményt kialakítani – közölte napirend előtt Kovács Tibor szocialista képviselő a parlamenti egészségügyi bizottság kedd délelőtti ülésén, amelyen számos napirend mellett ennek a javaslatnak az általános vitára való alkalmasságáról döntött a testület. A képviselő szerint a javaslat semmilyen jelentős gondra nem ad választ. Sem a finanszírozásra, sem a rezidensek problémáira, amit jól jelez, hogy a szakorvos-jelöltek már nem gondolják, hogy az ágazati vezetés képes megoldást hozni gondjaikra, ezért a "legbefolyásosabb" politikusokhoz fordulnak – mondta. Kovács Tibor Garai István Levente képviselőtársával együtt kifogásolta, hogy kevés tudható az átalakítás várható menetrendjéről, miközben már azt is deklarálták, hogy 2013-tól a szakellátás is állami kézbe kerül.

Később erre válaszul Cserháti Péter helyettes államtitkár egyebek között arról beszélt, hogy a nagy finanszírozási kérdések ugyan valóban nem rendeződnek a salátatörvénnyel, ám az államtitkárságnak priorizálnia kell. Mint jelezte, az érthető kritikák ellenére az ágazatban történtekért mindannyian felelősek, s ebben mellékes az ágazati vezetés súlya. Cserháti tájékoztatása szerint az új egészségügyi rendszer felállításában nagy szerep jut majd az újonnan belépő Gyógyszerészeti, Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI); január esejétől az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak 60 napja lesz az új területi ellátási kötelezettségek és kapacitások meghatározására, s további egy hónap áll majd az egészségbiztosító rendelkezésére az új finanszírozási szerződések megkötésére. A GYEMSZI a folyamatban szakértőként vesz részt – közölte, azt a korábbi államtitkári közlést is megerősítve, hogy május elsejétől életbe lépnek a változások.   

Páva Hanna helyettes államtitkár a többi közt azt emelte ki, hogy a salátatörvény elfogadása esetén az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ) lehetősége lesz próbavásárlásra, amely eddig csak a fogyasztóvédelem joga volt; egyebek mellett így ellenőrzik majd az esetleg már betiltott, de az interneten keresztül továbbra is forgalmazott kozmetikai, stb. készítményeket. Az új törvény megteremti az e-recept bevezetésének lehetőségét, elrendeli, hogy már gyanú esetén is jelenteni kelljen a fertőző betegségeket, valamint az adatok pontossága érdekében azt is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatokat küldjön az ÁNTSZ-nek a halálozásokról. Létrehozzák a betegségregisztert, amelynek segítségével a többi közt vizsgálható lesz, mennyire eredményes egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök használata, valamint megoldja a törvényjavaslat azt a régi gondot is, hogy az eddigi 30 év helyett a továbbiakban már csak 10 évig kell majd tárolni a különféle képalkotó eljárásokkal készült leleteket.

Az eddigi működési nyilvántartással kapcsolatban várható változás, hogy külön kategóriát hoznak létre azoknak, akik valami miatt nem voltak képesek időben teljesíteni a kötelező továbbképzések előírásait – ők a jogszabály elfogadását követően már "nem kerülnek egy kalap alá" azokkal, akiket bíróság tiltott el hivatásuk gyakorlásától. 

Újdonság, hogy a korábbi regionális egészségügyi tanácsok helyett térségi egészségügyi tanácsok állnak fel, valamint létrehozzák a korábban már beharangozott Nemzeti Betegfórumot, amely a megszüntetett Nemzeti Egészségügyi Tanács helyett a betegérdekek megjelenítését, véleményük becsatornázását szolgálná.

Mint az az egészségügyi bizottság ülésén kiderült, az orvosi kamara jelentős előrelépésnek, egészen pontosan mérföldkőnek tartja az alapellátásban tervezett változásokat, így a praxiskezelő létrehozását. Ezzel kapcsolatban mind az ülésen felszólaló kamarai elnök, Éger István, mind pedig a kamara korábbi főtitkára, a ma jobbikos színekben képviselő Gyenes Géza utalt rá: a praxisekezelői feladatokat nem az Országos Aalapellátási Intézetnek, hanem a kamarának kellene ellátnia, amelynek megvannak az ehhez szükséges területi szervezetei is.

Az LMP tartózkodását és a szocialisták határozott nemét leszámítva általános vitára alkalmasnak találták a képviselők a javaslatot. Az MSZP szerint azonban mindez nem szól másról, mint 30 – sőt egyes vélemények szerint 60 – kórház bezárásáról, valamint az állami akarat parttalan érvényesítéséről, kontroll nélkül átrendezve az egészségügyet, oly módon, hogy lényegében jogorvoslatnak sem lesz helye.