Porban a vigasz

Az utóbbi időben megjelent reklámkiadványokban gyakran hallani „gyógyszertárban” is beszerezhető növényi porokról – ezek használatáról, lehetséges hatásairól ír a lap, miután felidézi, hogy a klasszikus gyógynövényekről sem könnyű a tájékozódás és tájékoztatás.

A Valeriana-készítmények egy része porított extractumot tartalmazó kapszula, ami „hozzájárul az egészséges alváshoz”. Étrend-kiegészítő termék, azaz nem növényi gyógyszer. Más példa: az egyik patikában kapható Gingko-készítmény alighanem levélpor tablettázva, ami „magnéziumvegyületet is tartalmaz”. Igaz, a pontos információ nem is várható el, mivel ez a készítmény is étrend-kiegészítő, azaz – tágabb és „jogi” értelemben – élelmiszer, ehhez képest azonban javallat is olvasható a dobozon, miszerint szellemi frissességet idéz elő, biztosítja az idegrendszer kiegyensúlyozott működését.

Ugyancsak a patikában – vény nélkül kapható gyógyszer – a páfrányfenyő levél száraz kivonatát tartalmazó kapszula. Ez is feltünteti, hogy alkalmazása szellemi frissességet, megfelelő agyi vérkeringést biztosít. Ez vajon mit jelent?

Sokkal gyakoribb a mono- és multikomponensű növényi porokat tartalmazó, étrend-kiegészítő kapszulák forgalmazása. Ugyanabból a növényből legtöbbször por (italpor) és tabletta is létezik. Ez jellemző például az articsókára, a barna algára, de ezek közé tartozik a cékla, a citromfű, a csalán, az echinacea (miért nem kasvirág?), az édesgyökér, a fekete áfonya, a fekete retek, a fokhagyma, a galagonya, a ginseng, a gránátalma, a grapefruitmag, az izlandi zuzmó, a kapor, a kisvirágú füzike, a komló, a licium, a maca, a máriatövis, a medvehagyma, a propolisz, a szenna, a szója (vajon melyik része?), a tamarind, a tőzegáfonya, a vadgesztenye, a zabfű, a zöldárpafű (árpafű), a zöldbúzafű (= búzafű) is.

Mindegyik ismert gyógy- és/vagy fűszernövény, hatásukat a szakkönyvek és cikkek értékelik, ismertetik.  Érdekességként említhető még az orosz néphagyományokon alapuló „káposztaleves por” és az ezt tartalmazó kapszula.

Ma, amikor a gyógyszerek alkalmazása kölcsönhatásra vonatkozó kérdéseket is felvet, nem egészen mindegy, hogy a kapszulában vagy tablettában valóban 100 százalékban növényi por van-e, vagy nem. Nincs ugyanis elég tudományos bizonyíték arra, hogy a „gyógyszerformába becsomagolt” porok vagy kivonatok miként szívódnak fel a gyomorból, illetve hogy egyáltalán van-e kimutatható hatásuk. A növényi porok is lehetnek erős hatásúak. Klasszikus példa erre a biológiai módszerrel mért hatóanyaggal jellemezhető, ma már alig használatos Digitalis-por.

Veszélyt is jelenthet a porforma, mivel elvileg bármilyen, erős hatású vegyülettel „dúsítható” – olvasható a pharmaonline.hu-n.