2021. május. 16., vasárnap - Mózes, Botond.
hirdetés
hirdetés

Porban a vigasz

Valóban van-e értelme kis mennyiségű, porított zöldségeket és gyümölcsöket vízzel lenyelni, mintha orvosságok lennének? – teszi fel a kérdést a PharmaOnline szerzője.

Az utóbbi időben megjelent reklámkiadványokban gyakran hallani „gyógyszertárban” is beszerezhető növényi porokról – ezek használatáról, lehetséges hatásairól ír a lap, miután felidézi, hogy a klasszikus gyógynövényekről sem könnyű a tájékozódás és tájékoztatás.

A Valeriana-készítmények egy része porított extractumot tartalmazó kapszula, ami „hozzájárul az egészséges alváshoz”. Étrend-kiegészítő termék, azaz nem növényi gyógyszer. Más példa: az egyik patikában kapható Gingko-készítmény alighanem levélpor tablettázva, ami „magnéziumvegyületet is tartalmaz”. Igaz, a pontos információ nem is várható el, mivel ez a készítmény is étrend-kiegészítő, azaz – tágabb és „jogi” értelemben – élelmiszer, ehhez képest azonban javallat is olvasható a dobozon, miszerint szellemi frissességet idéz elő, biztosítja az idegrendszer kiegyensúlyozott működését.

Ugyancsak a patikában – vény nélkül kapható gyógyszer – a páfrányfenyő levél száraz kivonatát tartalmazó kapszula. Ez is feltünteti, hogy alkalmazása szellemi frissességet, megfelelő agyi vérkeringést biztosít. Ez vajon mit jelent?

Sokkal gyakoribb a mono- és multikomponensű növényi porokat tartalmazó, étrend-kiegészítő kapszulák forgalmazása. Ugyanabból a növényből legtöbbször por (italpor) és tabletta is létezik. Ez jellemző például az articsókára, a barna algára, de ezek közé tartozik a cékla, a citromfű, a csalán, az echinacea (miért nem kasvirág?), az édesgyökér, a fekete áfonya, a fekete retek, a fokhagyma, a galagonya, a ginseng, a gránátalma, a grapefruitmag, az izlandi zuzmó, a kapor, a kisvirágú füzike, a komló, a licium, a maca, a máriatövis, a medvehagyma, a propolisz, a szenna, a szója (vajon melyik része?), a tamarind, a tőzegáfonya, a vadgesztenye, a zabfű, a zöldárpafű (árpafű), a zöldbúzafű (= búzafű) is.

Mindegyik ismert gyógy- és/vagy fűszernövény, hatásukat a szakkönyvek és cikkek értékelik, ismertetik.  Érdekességként említhető még az orosz néphagyományokon alapuló „káposztaleves por” és az ezt tartalmazó kapszula.

Ma, amikor a gyógyszerek alkalmazása kölcsönhatásra vonatkozó kérdéseket is felvet, nem egészen mindegy, hogy a kapszulában vagy tablettában valóban 100 százalékban növényi por van-e, vagy nem. Nincs ugyanis elég tudományos bizonyíték arra, hogy a „gyógyszerformába becsomagolt” porok vagy kivonatok miként szívódnak fel a gyomorból, illetve hogy egyáltalán van-e kimutatható hatásuk. A növényi porok is lehetnek erős hatásúak. Klasszikus példa erre a biológiai módszerrel mért hatóanyaggal jellemezhető, ma már alig használatos Digitalis-por.

Veszélyt is jelenthet a porforma, mivel elvileg bármilyen, erős hatású vegyülettel „dúsítható” – olvasható a pharmaonline.hu-n.

(forrás: PharmaOnline )
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Csak Kásler Miklós Facebook-posztjából lehet tudni, hogy önköltséges PCR-tesztre kötelezik azokat a tervezhető műtétre váró betegeket, akik nem tudnak felmutatni védettségi igazolványt, noha egy ilyen feltételt csak jogszabályban szabadna előírni.

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.