hirdetés
2025. október. 17., péntek - Hedvig.
hirdetés

Politikai deklaráció mindenre van, pénz már kevésbé

A magán és a közfinanszírozott ellátás szétválasztását támogatja a Magyar Kórházszövetség (MKSZ), azonban, ha az állam elveszi a bevételteremtés lehetőségeit az amúgy is eladósodott intézményektől, jelentős forrásokat kell biztosítania nekik – mondta a MedicalOnline-nak dr. Velkey György, a MKSZ elnöke a szervezet elnökségének ülését követően. Hozzátette azt is, kicsi az ágazat mozgástere a jövő évi költségvetés tervezetének tükrében.

Váratlanul érte a MKSZ-t Zombor Gábor múlt heti bejelentése, amely szerint a jövőben állami intézményben magánszolgáltatás nem folytatható, és hogy OEP finanszírozásban magánszolgáltató nem részesülhet?

– Múlt heti találkozónkon államtitkár úrral ezt a kérdést már érintettük, akkor megegyeztünk, hogy sűríteni fogjuk a párbeszédet. A bejelentés tartalma – ami egyelőre inkább politikai iránymeghatározás – bizonyára sarkalatos kérdés lesz a jövőben, bár eddig is sokszor szóba került, hogy a kórházakban milyen előnye, hátránya, hozadéka és visszássága van az állami és a magánellátás kapcsolódásának. Ilyen értelemben egyáltalán nem volt meglepő a bejelentés.

A szerdai elnökségi ülésen nem döntöttek arról, hogy javaslattal élnek ezzel kapcsolatban az államtitkárság, vagy a kormány felé?

– Külön nem fordulunk senkihez, tovább folytatjuk a konzultációkat az államtitkársággal és a háttérintézményekkel, és alaposan átbeszéljük ennek a kérdésnek a részleteit.

Támogatják az elképzelést?

– Eddig is fontos kérdésnek tartottuk az állami és a magánszolgáltatás elkülönülését. A betegek, az orvosok és az intézmények szempontjából is jó, ha ez a határ éles. Mivel még nincsen írásos, jogilag értelmezhető anyag a kezünkben, nem szeretném elemezni, hogy az idézett mondatok mit jelentenek, ez csak akkor derül ki, ha folytatódik a diskurzus. A kérdés további kibontásában, a részletek kidolgozásában partnerek vagyunk, hogy lássuk, ezen elvek mentén hogyan lehet józanul, az értékek megtartásával, azok kibővítésével továbbmenni.

A Kórházszövetség korábbi állásfoglalásaiban ennyire nem éles a két szegmens elkülönítése.

– Mi azt az utat javasoltuk, hogy a kórházakba jusson be a magánellátásból származó profit, hiszen ez a közellátásba visszaforgatva annak színvonalát emeli, tehát nyereséget hoz, és ezt a normál üzemidőn túli kapacitások kihasználása lehetővé teszi. Mindezt a munkaerő megtartása szempontjából is jó útnak látjuk, mert legális jövedelem-kiegészítést jelent a kollégáinknak.

Most pont arról van szó, hogy mindez megszűnik.

– A részleteket később látjuk majd ezzel kapcsolatban. Nyilvánvaló azonban, hogy amennyiben magánellátás csak az állami fenntartású kórházakon kívül történhet, akkor más módon, elsősorban forrásbővítéssel kell megerősíteni a közellátást, hogy versenyképes maradjon, különösen a munkaerő megtartása tekintetében, hogy az orvosok és szakdolgozók ne vándoroljanak el magánkórházakba vagy külföldre. Ezért értelmezhető úgy is a bejelentés, hogy a közellátás masszív megerősítése következik, amit feltétlenül támogat a MKSZ.

Hol van erre a fedezet?

– Időhatárokról eddig nem esett szó, egy ciklus eleji bejelentés hosszú távú üzenetet hordoz, várható, hogy a részletek tisztázása után a megvalósítás a most következő négy év feladata lesz. Ha az elvi álláspont kialakítását stratégia- majd jogalkotás követi, amelyhez forrásbővítés is társul, az pozitív forgatókönyv lehet.

Sokan úgy vélték, a bejelentés a MKSZ által is támogatott Uzsoki-modell végét jelenti.

– Az Uzsokiban történt kísérletet jó pilot studynak tartjuk, ami a jelenlegi szabályozási keretek között indult. Át kell tekinteni és levonni ennek tanulságait, hiszen láthattuk, milyen a kereslet és a kínálat egy ilyen modell mögött. De az Uzsoki sajátos helyzetben van, mert nagyon fejlett infrastruktúrában és keresett profilban hozta létre ezt a szolgáltatást. Nem gondoljuk és nem is gondoltuk úgy, hogy ez általánosan bevezetendő lenne az intézményekben. Nem arról van szó, hogy a Kórházszövetség ehhez ragaszkodik, de sokat konzultáltunk az elnökségben is jelen lévő főigazgató asszonnyal a modell kialakításakor, nyomon követtük a megszületését, örülünk, hogy zajlik az Uzsokiban ez a kísérlet. Az is egyértelmű, hogy egy projektnek mindig igazodnia kell a jogi feltételekhez és a fenntartói igényekhez. Ha ezek változnak, az intézeti stratégiát is eszerint kell majd mindenhol alakítani.

Az egészségügyi magánszektor nem szorul szabályozásra?

– Ez is egy hiányzó láncszem, át kell tekinteni a magánszolgáltatók elvárt feltételrendszereit, valamint a magán- és közszolgáltatók közötti együttműködés lehetőségeit is. Kérdés például, hogy mi történjen a szövődményes esetekkel, vagy a különböző vizsgálatok hogyan történhetnek egy-egy beteg magánellátásakor.

Mi lesz a művese-kezelésekkel, a képalkotó-diagnosztikával, a betegszállítással, amelyeket magánszolgáltatók végeznek OEP- finanszírozással?

– Valóban, e felvetés kapcsán sok minden szóba jöhet, akár a kiszervezett ügyeleti ellátás kérdése is, de nem akarok elébe szaladni az eseményeknek, először alakuljon ki a stratégia. Ehhez még sok háttértárgyalás kell, utána jöhet a kapkodásmentes megvalósítás.

A jövő évi költségvetés számait ismerve, tűzoltáson kívül történik más 2015-ben?

– A tervezetet ismerjük, annak alábontását még nem, így azt látjuk, hogy van bővítés, 14,4 milliárd forinttal több jut a gyógyító-megelőző ellátásokra, pozitív elem a háziorvosoknak nyújtott 10,5 milliárd forintos többlet. Ezen felül van még a miniszterelnökségnél 60 milliárd forint, ami céltartalék a központi költségvetési szervek, kiemelten az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézmények pénzügyi problémáinak kezelésére.

Ez nem azt jelenti, hogy e felett nem a szakpolitika dönt?

–  Kétségtelenül új elem, hogy az egészségügyre használható pénz máshol jelenik meg, de természetes, hogy egy ilyen összeg felhasználásához kormánydöntés szükséges, így ez pusztán technikai kérdés. Azt szövetségünk kéri – ismerve az adósságállományt és annak növekedési tendenciáit –, hogy ezt valóban az egészségügyben lehessen felhasználni, hiszen mire ehhez a pénzhez hozzá lehet nyúlni, kritikus lesz az intézmények adósságállománya. A lejárt határidejű kórházi adósságtömeg szeptember végén 65 milliárd forint volt, amely három milliárddal több, mint egy hónappal korábban. Ezért az idei év végén nagyon fontos, hogy a kasszamaradványok kerüljenek vissza az intézményi költségvetésekbe, de megkerülhetetlen a hosszú távú stratégiaalkotás is a szakellátók finanszírozásában.

Zombor Gábor még a nyáron jelezte, szeretné elérni, hogy a kórházak gazdálkodásának azon része, amelyre nincs ráhatása az intézménynek, kerüljön ki a betegellátásra szánt összegből, és ezt az állam közvetlenül finanszírozza. Ennek van nyoma a költségvetésben?

– Ezt a rendszert még nem tudjuk kiolvasni a költségvetésből. Ám ez jelenleg szintén egy egészségpolitikai szándék, a kialakítás a meglevő keretek között elkezdhető. Tény, hogy a költségvetés nem ad nagy mozgásteret az ágazatnak jövőre sem, elemezve ugyanakkor a költségvetés többi részét, az más területeken sem bőkezű, tehát van előrelépés. Látni kell azonban, hogy érdemi előrejutáshoz érdemi forrásbővítésre van szükség, reméljük a következő évek költségvetéseiben eljutunk oda, hogy ez markánsan megjelenjen.

A béremelés folytatására, amely idén elmaradt, látnak esélyt 2015-ben?

– A népegészségügyi termékadóból jelentős többletbevétellel számol a kormány (6 milliárd forinttal), ami reményre adhat okot, és a politikai szándékot is kommunikálta az ágazat vezetője. A 2014. éves megtorpanást követően kulcskérdésnek tartjuk, hogy jövőre legyen béremelés, több ponton is. Jó hír, az is, hogy az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalnál van 900 millió forint a rezidensösztöndíjak kiterjesztésére, de a szakorvosi béreken túl rendezni kell a mozgóbérek kérdését, és emelni kell a szakdolgozók fizetését, amelyet lassan  beér a minimálbér. Ide sorolom a gazdasági-műszaki munkatársak helyzetének rendezését is, ők évek óta nem kaptak semmit. Meg kell találni a lehetőséget a béremelésre, még akkor is, ha ez a költségvetés tervezetében egyelőre nem látszik.

Könyveink

  • learn more The Etiological Role of Hepatitis C Virus in Lymphomagenesis

    The acute inflammation of liver in patients (acute hepatitis) can be produced by different chemicals...

  • learn more Akadémikus portrék - Hollán Zsuzsa - orvos-hematológus

    „… tény, hogy három, Magyarországon az ötvenes években elmaradott, alapvetõen fontos szakmát...

  • learn more Orbán Viktor és te

    Orbán Viktorra égető szükségünk van. Vagy talán nem is rá, hanem arra az Orbán Viktor-képre, amit a stábjával együtt professzionálisan alkotott meg,...

  • learn more A patológia alapjai - szókratészi modorban 2. kiadás

    A patológia oktatásának egyik legfőbb célkitűzése a tanultak klinikai alkalmazása, a makroszkópos,...

  • learn more Alapvető sebésztechnika

    A nagy sikerû könyv bõvített, aktualizált második kiadása kerül a szakmai olvasóközönség elé. Új például a "Mûtõi magatartás"...

  • learn more A szem fénytörése

    Az 1922-ben megjelent könyv már akkor is hiányt pótolt a szem fénytöréstanának összefoglalásában. A szemorvos a szemmel inkább mint szervvel szeretett...

  • learn more A gyógyszerkutatás kémiája

    A gyógyszerkutatás értékteremtő folyamat, amit a legkülönbözőbb kémiai, biológiai és orvosi szak- és részterületek sokaságának...

  • learn more Gyermekszemészet

    A könyv összegzi mindazon tapasztalatokat, amelyek az utóbbi évtizedek során felhalmozódtak a gyermekkor szemészeti betegségeinek ellátásában. A szakemberek...

  • learn more S.O.S. Daganat! - Párbeszéd a daganatos betegségekről

    Hiánypótló interjúkötet betegeknek, hozzátartozóknak  és  orvosoknak tévhitekről, félelemről,...

  • learn more Májsebészet

    A könyv elsődleges célja olyan májsebészeti munka létrehozása, amely segítséget nyújthat ügyeleti éjszakán a fiatal szakorvosnak, ha többek között rupturált...

  • learn more Tükröm, tükröm...

    Ha a tükör nem, ez a könyv megmondja, hogy a problémáink elől, önmagunk elől nem tudunk elmenekülni. A Zsigmond Márta-médiadíjas újságíró, költő és...

  • learn more Pirula a patikamanó - Marci elesik

    A Galenus Kiadó – a Patika Magazin kiadója - mesesorozatot jelentett meg Pirula, a patikamanó  sorozatcímmel 2-4 éves gyerekek...

  • learn more Onkológiai kézikönyv

    Ez a könyv szakvizsgára készülő fiatal orvosok ötleteként született meg, akik azt kérdezgették maguktól: hogyan is tudhatnánk a választ az...

  • learn more Gyakorlati fájdalomcsillapítás

    A fájdalomcsillapítás minden gyakorló orvosnak feladata és kötelessége úgy, mint az elsősegélynyújtás vagy a reszuszcitáció. A...

  • learn more Sürgősségi kardiológia

    A Kadix Press Kiadó új könyve az Oxford University Press méltán népszerű kézikönyv sorozatában nagy sikert aratott, akut kardiológiai eseteket...

  • learn more Útmutató a SCID-5-CV használatához

    Nélkülözhetetlen segédlet a nemrégiben megjelent strukturált klinikai interjú (SCID-5-CV) alkalmazásához. Szakembereknek és leendő...

  • learn more Korszerű gyakorlati irányelvek az elsődleges orvosi ellátásban

    Könyvünket az elsődleges ellátásban dolgozó klinikusoknak ajánljuk, de nemcsak a...

  • learn more Marketing pirula recept nélkül

    A könyv az egészségügy speciális, de sokakat érintő területét vizsgálja, és az elméletet egyben konkrét gyakorlati példákkal...

  • learn more Kötözzük sebeinket

    A mindennapokban rengeteg alkalommal kerülünk kapcsolatba sebekkel. Akár háztartási balesetek kapcsán, akár orvosi beavatkozás eredményeként. A...

  • learn more Betegségek megelőzése és korai felismerése

    A könyv nagy szakmai jelentőséggel bíró kiadvány, mert egyaránt szól az átlagembernek és az egészségügy...