Szép új kórházak, avítt költségkerettel
A kórházépítési-átépítési boom végéhez közeledve a majdani finanszírozás lehetőségeiről és kétségeiről ír a Világgazdaság.
Mint a mesebeli lány, hozott is több pénzt, meg nem is a kormány a kórházaknak: a legutóbb lezárult uniós fejlesztések, onkológiai beruházások, rendelőbővítések, új CT-k, MRI-k tb-támogatásáról szóló kormányhatározat egyértelműen úgy fogalmaz, hogy e többletkapacitások finanszírozási igénye nem ronthatja az Egészségbiztosítási Alap költségvetési egyenlegét. Pedig, mint arról a múlt héten maga Zombor Gábor egészségügyi államtitkár beszélt, még most is 160 helyszínen zajlanak egészségügyi fejlesztések és beruházások, több mint 330 milliárd forint értékben.
A Magyar Kórházszövetség elnöke, Velkey György a Világgazdaságnak azt mondta: az uniós fejlesztések nyomán nem bővült lényegesen az OEP-finanszírozta ellátások köre, viszont jelentősen nőttek a kórházak működési, fenntartási költségei.
A kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) már hozzálátott, hogy – a jövő évi költségvetés tervezését elősegítendő – felmérje, milyen költségnövekedéssel jártak az uniós projektek. Az EGVE elnöke, Molnár Attila hozzátette: a korszerű épületek üzemeltetése bizonyos szempontból többe kerül, mint a régieké. Ezekben alapvető például a légkondicionálás, ám ezek működtetésére már nincs fedezet, ahogyan a folyamatos karbantartásukra sem. Hasonló a helyzet az új orvostechnológiai eszközökkel, berendezésekkel is, amelyek anyag-, javítási és egyéb járulékos költsége szinten nagyságrendekkel növeli a működési kiadásokat – olvasható a vg.hu-n.
