Pénz nélkül szűkülhet az ellátási csomag
Az egészségügy a rendelkezésre álló forrásokból az elvárt színvonalon nem működtethető, ha nem lesz több pénz, muszáj szűkíteni a szolgáltatások körét, írja a VG.
A lapnak szakértők nyilatkoznak, közülük idézünk kettőt.
Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász, a Miskolci Egyetem docense
„Egyértelműen növelni kellene a közfinanszírozás összegét és arányát is. Ez nagyságrendileg 200-300 milliárd forint többletet igényelne középtávon (több éves felfutó rendszerben). Ezzel együtt a belső hatékonysági tartalékokat is fel kell szabadítani a betegellátás és a betegutak jobb megszervezésével, a költség-hatékonyabb ellátási formák előtérbe helyezésével, valamint a prevenciós szemlélet széleskörű elterjesztésével. Többletforrások bevonásával és a praxisközösségi modell kiterjesztésével jelentős mértékben erősíthető az alapellátás szerepe és kompetenciaszintje. Jelentős hatékonysági tartalékok vannak az otthoni ellátásokban, az egynapos beavatkozások terén a krónikus betegség-gondozási programokban.”
Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke
„Egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező sebész-főorvos egy egész éjszakai ügyeleti díjából legfeljebb 1-2 mérnök-, vagy ügyvédórát tud kifizetni. Néhány száz kilométerre ennek a 6-10-szeresét keresné. A kórház, ahol dolgozik, nagyjából a felét kapja, mint egy hasonló intézmény a visegrádi országokban, és ötödét-tizedét, mint Nyugat- vagy Dél-Európában. Egy-egy kórház költségvetését összevetve munkaerő-arányosan a piaci, pénzügyi vagy akár az állami szektor intézményeivel, súlyos aránytalanságokat látunk. 2011-ben már a Semmelweis-terv is 250-550 milliárd forintos forráshiányról írt. Ez nem lett kevesebb. Néhány év alatt el kellene érnünk az egészségügyi közfinanszírozásban az európai ráfordítási arányokat a GDP százalékában.”
