hirdetés
2024. április. 20., szombat - Tivadar.

Velkey: Kis lépésekkel nem lehet kezelni a problémát

A rendszerben nincs olyan fokú hatékonysági tartalék, ami a kérdést rendezni tudná – mondja az ágazat finanszírozási válságáról a Népszavának adott interjúban a kórházszövetség elnöke.

A terjedelmesebb beszélgetésben Velkey György egyebek mellett kifejti azt is, amit gyakran idéznek tőle, nevezetesen, hogy teljesen át kell alakítani a kórházfinanszírozás rendszerét.


- Sok minden elavult, megrögzött, igazságtalan ebben a rendszerben, amiben nagyon fontos lenne lépni – véli a kórházszövetség elnöke. – Persze itt is érzékenyen kell beavatkozni, mert a rehabilitációnak, a járóbeteg- és a fekvőbeteg-ellátásnak, sőt, még az egynapos ellátásoknak is más-más a finanszírozása. Ezek mindegyike korrekciókat igényel, de az aktív fekvőbeteg-ellátásban mozognak a legnagyobb pénzek és ott a legbántóbbak az igazságtalanságok. Jelenleg az úgynevezett homogén betegség csoportokon (hbcs) és a teljesítményvolumen-korláton (tvk) keresztül történik a kórházak finanszírozása, ezek a sokak számára mára ismertté vált fogalmak pedig egy olyan rendszert takarnak, amely évtizedes lemaradásban van, azaz nem korszerű a hbcs-k értékmeghatározása, sőt, elsősorban a szakmai lobbiérdekek befolyásolták, hogy milyen betegségtípus gyógyítását finanszírozza jobban a társadalombiztosító, s miért fizet kevesebbet. Ráadásul egy hbcs-pontért most már lassan egy évtizede 150 ezer forintot kap egy intézmény, ez pedig megint csak tarthatatlan, mert közben minden inflálódott, nyilvánvaló, hogy ugyanannyiból nem lehet ellátni egy beteget. A másik nagy szabályzó elem, a tvk pedig, ami az egyes intézmények között elosztja, hogy egy-egy hónapban ki mennyi ellátást végezhet úgy, hogy azt teljesen kifizetik, szintén súlyos eltéréseket mutat, területi szinten. Ezt a keretrendszert a feladatarányos leosztás irányába kell elvinni, amilyen irányba volt is elmozdulás az utóbbi két évben, de az igazságos kiosztástól még messze vagyunk. Ez is az ellátás esélyegyenlőségét kérdőjelezi meg, mert ahol kevesebb a tvk, ott nem tudják elvégezni az ellátást, így hosszabb lesz a várakozás. Amikor várólista-csökkentésről beszélünk, akkor egy ilyen akut beavatkozással, mint a mostani, hogy beleteszünk egy kis pénzt várólistás beavatkozásokba, ideiglenesen kétségkívül csökkentjük a várakozók számát. De a problémát, ami miatt a lista egyáltalán létrejött, nem oldjuk meg. A rendszeren kell változtatni, mert amíg ezt nem tesszük meg, a kórházak a várólistákat és az adósságukat is újra fogják termelni. Értékén kellene tehát végre kezelni az egészségügyet.

 

A beszélgetésben előkerül az új egészségügyi államtitkár ötlete is, mely szerint közvetlen állami kifizetést (garanciát) vezetnének be az intézmények fenntartási költségeire. Erről Velkey így vélekedik:


- Ez egy izgalmas gondolat, ami sok értelmes, használható elemet tartalmaz, és jó megvalósítás esetén jelenthet előnyt, de rosszul is elsülhet. A közbeszerzések területén már az elmúlt években elindult egy központi gondoskodás. Ezzel a fenntartónak és az intézményeknek is nagyon sok gondja-baja volt, mert egy új rendszer kiépítésével és sok adminisztratív nehézséggel, az idő elhúzódásával és helyenként működési zavarokkal is járt. Végeredményben azonban tény, hogy akár a rezsi, akár a gyógyszerek esetében, rendszerszinten milliárdos nagyságrendben mérhető megtakarítást eredményezett. És ha ezen a gondolaton megyünk tovább, akkor ha az állam, mint tulajdonos és fenntartó átvállalja a rezsiköltségeket, az épület-karbantartást és -fenntartást, valamint - ami még egy nagyon lényeges kérdés - az amortizáció pótlását, ami jelen pillanatban nem része a rendszernek, akkor az akár komoly hasznot és biztonságot is hozhat. De megvan az a veszély is - és sajnos az elmúlt évtizedekben vannak ilyen jellegű rossz tapasztalataink -, hogy egy ilyen átalakítás a működtetésre fordítható összes pénzmennyiség kurtításával és az intézményi mozgástér csökkenésével jár. Egy ilyen gondolat jó megvalósításához decentralizált, a helyi, egyedi kérdésekben rugalmas, kooperatív megvalósítási kultúra szükséges. A központi fenntartói rendszer kiépítése még nem tart itt – olvasható a nepszava.hu-n közölt interjúban.

 

(A kórházak adósságáról és a fenntartás közvetlen állami finanszírozásának ötletéről a minap az ATV-ben is beszélt Velkey György, azt itt nézheti meg.)

 

(forrás: Népszava Online, ATV)
hirdetés

Könyveink