Ötödével több beteg vár műtétre, mint egy évvel ezelőtt
Tovább romlott a helyzet az állami ellátásban: a három leghosszabb várólistán már 35 623 beteg szerepel, ami közel 21 százalékos növekedést jelent egy év alatt, írja az Economx.
A június 8-i várólistaadatok szerint 35 623 beteg torlódott fel az állami egészségügyi intézményekben a három leghosszabb várólistán, az egészségbiztosító nyilvánosan elérhető adatai szerint. Áprilishoz képest közel kétezer beteggel nőtt a csípő- és térdprotézis-, valamint a szürkehályog-műtéteknél azoknak a száma, akiknek 60 napnál is tovább kell várniuk ezekre a műtéti beavatkozásokra, közli a lap.
- Szürkehályog-műtét: 5935 beteg;
- Térdprotézis-műtét: 19 892 beteg;
- Csípőprotézis-műtét: 9796 beteg.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint a 60 napon túli várólisták továbbra is súlyos terhet jelentenek a hazai egészségügy számára. Emellett a regionális különbségek jelentősen befolyásolják, hogy a betegek mennyi idő alatt juthatnak hozzá a szükséges beavatkozásokhoz. Például Szegeden 487-en várnak csípőműtétre, a Semmelweis Egyetemen 656 beteg, Zalában 738-an, a budapesti Uzsoki Utcai Kórházban több mint 2089-en, Fejér vármegyében pedig közel 602 beteg él folyamatos fájdalmakkal – derül ki az egészségbiztosító adataiból.
A legtöbbet Zalában, a Semmelweis Egyetem Központi Klinika Rehabilitációs Klinika Ortopéd Sebészeti Osztályán és az Uzsoki Utcai Kórházban kell várni. Zalában 322 napot, az SE-n 307 napot, az Uzsokiban pedig 294 napot tesz ki az átlagos tényleges várakozási idő az egészségbiztosító statisztikái szerint.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter első nagyinterjújában, amelyet a MedicalOnline-nak adott, azt mondta: csípő- és térdspecialistaként pontosan látja a várólisták okait. Angliában megtanulta, hogy a műtéti idő a legdrágább erőforrás, nálunk viszont rengeteg vész el a rossz szervezés és az adminisztráció miatt. Ha a digitalizációval tehermentesítik az orvosokat, javítják a műtők kihasználtságát és megfelelő ösztönzőket biztosítanak, változatlan létszám mellett is akár 30 százalékkal több beteget tudnak majd megoperálni – tette hozzá. Ehhez pedig az is kell, hogy az egészségbiztosító ne csak kifizetőhely legyen, hanem oda irányítsa a pluszforrásokat, ahol hatékonyan és jó minőségben dolgoznak. A hátralék ledolgozása érdekében – ha szükséges – szombatonként is nyitva tartják a műtőket.
A transzparencia jegyében megkezdik a várólisták tisztítását, hogy tiszta, valós adatokkal dolgozhassanak. 2027-re azt szeretnék elérni, hogy ne a pénztárca vastagsága, hanem a beteg állapota döntse el, ki kerül sorra – mondta Hegedűs Zsolt.
