Ön min döbbent meg a leginkább?
Melyek azok a tudományos felfedezések, amelyek az új milleniumban a legnagyobb meglepetést okozták?
A Science szerkesztői azzal ünnepelték az évtized végét, hogy összeállítottak egy tizes listát azokról a tudományos meglátásokról, amelyek az új évezredben születtek, és alaposan megváltoztatták tudományos nézeteinket.
1. Az ismeretlen genom: az öröklődés sötét anyaga.
Eddig az összes dicsőség a gének számára volt fenntartva, az elmúlt évtizedben a tudósok rájöttek, hogy ezek a fehérjekódoló régiók a teljes genomnak mindössze másfél százalékát teszik ki. Kiderült, hogy genom többi része, beleértve a kis kódoló és nemkódoló RNS-t is – emelyet korábban szemétnek tartottunk –, ugyanolyan fontos, mint a gének.
2. Precíziós kozmológia
Az elmúlt évtizedben a kutatóknak sikerült nagyon pontos képet összerakni arról, hogy miből is épül fel az univerzum, és ezek az alkotórészek – közönséges anyag, sötét anyag és sötét energia – hogyan illeszkednek össze.
3. Ősi biomolekulák
A paleontológia szárnyakat kapott annak a felismerésnek a révén, hogy az ősi biomolekulák, így a DNS és a kollagén képes több tízezer évig fennmaradni, és információt szolgáltatni régóta kihalt növényekről, állatokról, illetve emberekről. Ezen apró időgépek elemzése olyan tudást biztosít, amit a csontok anatómiai adaptációjának vizsgálata önmagában nem tud nyújtani, például hogy milyen színű volt a dinoszauruszok tollazata vagy hogy a gyapjas mamutok hogyan álltak ellen a hidegnek.
4. Víz a Marson
Az elmúlt évtized féltucatnyi Mars-expedíciója szilárd bizonyítékkal szolgált arról, hogy a vörös bolygón vagy annak mélyében valaha elegendő víz volt ahhoz, hogy a felszíni sziklaalakzatok formálásában – és esetleg az élet fenntartásában – közre tudjon működni. A víz a Marson leginkább akkoriban volt jelen, amikor a Földön az élet elkezdett kialakulni, de még ma is van rajta annyi nedvesség, hogy a tudósok reménykednek abban: találni fognak élő, lélegző mikrobákat.
5. A sejtek újraprogramozása
Az elmúlt évtizedben az a korábbi meggyőződés, miszerint a fejlődés egyirányú folyamat, a feje tetejére állt. A kutatók rájöttek, hogyan lehet teljesen kifejlődött sejteket újraprogramozni: olyan pluripotens sejteket létrehozni belőlük, amelyek visszanyerték azt a képességet, hogy bármilyen sejttípus létre tud belőlük jönni.
6. A mikrobiom
Alapvető váltás történt abban, hogyan tekintünk azokra a baktériumokra és vírusokra, amelyek a szervezetünkben és a szervezetünkön élnek. Ma már inkább szuperorganizmusról és kollektív genomról beszélünk, hiszen a testünk sejtjeinek 90 százaléka mikrobiális. A tudósok kezdik megérteni, hogy ezek a mikrobák milyen lényeges szerepet játszanak abban, hogy mennyi energiát tudunk abszorbeálni a táplálékból vagy hogyan működnek közre immunrendszerünk felépülésében, funkcionálásában.
7. Exobolygók
2000-ben csak 26 olyan planétát ismertünk, amely a Naprendszerünkön kívül helyezkedik el. Ma már 502 az általunk ismert exobolygók száma – és egyre többet fedezünk fel, egyre nő tudásunk azzal kapcsolatban, hogy hogyan jönnek létre és hogyan fejlődnek a naprendszerek. A kutatók rengeteg olyan bolygó felfedezését valószínűsítik, amely a Földhöz hasonló.
8. Gyulladás
Nem sokkal ezelőtt még úgy gondoltuk, hogy a gyulladás a gyógyulási folyamatnak, a trauma vagy az infekció által okozott szövetkárosodás kijavításának egyszerű kísérője. Ma a kutatók úgy tartják, hogy a gyulladás a krónikus betegségek mögött álló hajtóerő, ami a legtöbbünk halálát fogja okozni rák, Alzheimer-kór, érelmeszesedés, diabétesz és elhízás képében.
9. Metaanyagok
Szokatlan és módosítható optikai tulajdonságokkal bíró anyagok létrehozása, amelyekkel a fényt irányíthatjuk és manipulálhatjuk – ezáltal soha nem látott felbontóképességű lencsék állíthatók elő, illetve olyan „köpenyek”, amelyek révén a tárgyak láthatatlanná tehetők.
10. Klímaváltozás
Az elmúlt évtizedben a kutatók tisztáztak néhány alapvető tényt: világunk melegszik, méghozzá az emberi tevékenység következtében, és nem valószínű, hogy a Föld természetes folyamatai lelassítanák a melegedést. A következő tíz év fogja megmutatni, hogy tudósaink és politikusaink mit kezdenek ezzel az életbevágó információval – írja a tíz legfontosabb elmúlt évtizedbeli tudományos belátásról beszámoló Science-cikk szerzője, Brandon Bryn.
