hirdetés
2024. december. 22., vasárnap - Zéno.

Ónodi az atavisztikus ösztönzőkről

A társadalomnak is fel kell tenni a kérdést, hogy mikortól nem illik hálapénzt adni – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán a Kossuth Rádióban.

A hír talán nem pontos úgy, hogy duplájára emelkedett a sürgősségi betegellátó osztályok (sbo) finanszírozása – mondta a Kossuth Rádió reggeli műsorában Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. Az sbo-k finanszírozása két részből tevődik össze, most a készenléti díjat emelték, hogy az ellátási kötelezettséggel rendelkező intézmények menedzsmentjei ne kényszerüljenek arra, hogy állandó hiányt mutassanak fel az SBO-k működtetése miatt – magyarázta a szakpolitikus. Az I-es progresszivitási szinten 11,3 millió forint, a II-es szinten 23,5 millió forint, a III. szintű ellátást biztosító osztályokon pedig 31 millió forint lesz havonta a készenléti finanszírozás. Ez nagyobb gazdálkodási szabadságot biztosít a menedzsmentnek, hiszen az sbo-kon 18-24 óra között van a csúcsidőszak, a betegek háromnegyede ebben a hat órában érkezik meg az ellátókhoz.

Van elég szakorvos – válaszolt a munkaerőhiányt firtató kérdésre, hozzátéve, a társadalom öregszik, ezért az ötven év felettiek ellátása egyre nagyobb terhet ró a rendszerre. Ugyanakkor a szakma is változik, több a specializáció, azaz egyre többen értenek egyre kevesebb dologhoz, a magyarok pedig megpróbálnak jól érni és nem törődni az egészségükkel, és ezért nagyobb a teher az ellátórendszeren. Emlékeztetett arra, hogy a 2011-ben indított ösztöndíjrendszernek köszönhetően tavaly már csak 318-an kértek hatósági igazolást külföldi munkavállaláshoz. Azonban az elvándorlók száma még így is magas, majdnem két egyetem végzős évfolyama a négyből. A szakdolgozóknál a tavalyi évben sikerült áttörést elérni: kevesebben hagyták el az országot.

A diplomás ápolók mesterfokú képzése régi restanciánk – folytatta Ónodi, hozzátette azonban azt is, hogy ezzel nem pótolható az orvoshiány. Nyugat-Európákban már évtizedekkel ezelőtt megjelentek azok a nagyon magasan képzett szakdolgozók, akiknek a tevékenységi területe átfedést mutat azzal, ami nálunk orvosi kompetencia. A hazai felsőfokú szakápoló-képzés 27 éves múltra tekint vissza, olyan szakembereket nem képeztek, akiknek át lehetne adni bizonyos kompetenciákat, hogy az orvosok leterheltsége csökkenjen. Törekedni fognak arra, hogy ezeknek a szakdolgozóknak fizetése is magasabb legyen. Budapesten januárban, keresztévfolyamban, a többi karon pedig szeptembertől indul el a képzés. Ösztöndíjat nem csak a résztvevőknek adnak, hanem támogatásban részesülnek azok a munkáltatók is, akiknek helyettesítéssel kell megoldaniuk továbbtanuló kollégáik pótlását.

2009-hez képest a szakellátási kassza 300 milliárd forintos többlethez jutott, ami 50 százalékot meghaladó növekedést jelent, ami azt mutatja, hogy a kormány komolyan gondolta, hogy rendbe teszi az egészségügyet, a lakosság viszont nem érezte ezt – mondta Ónodi, aki szerint csak pénzzel nem lehet orvosolni a problémákat, „mindenkinek csak azt kéne csinálnia, ami a dolga”. Azonban a rendszerben működnek olyan „alternatív” ösztönzők, amelyek nem támogatják a kormány és az államtitkárság törekvéseit a rendrakásra; ilyen például a hálapénz.

Bár a hálapénznek a szakpolitikus szerint semmi köze a hálához, arra is felhívta a figyelmet, hogy mélyinterjús attitűdvizsgálatok még nem történtek a paraszolvenciával kapcsolatban, ilyen módon még senki nem mérte fel, hogy a beteg miért adja, és az orvos miért fogadja el azt.

Az az atavisztikus ösztönző, amely szerint már 3000 évvel ezelőtt is próbáltunk adományokat adni az isteneknek, hogy megváltsuk az egészségünket, és minden rendben legyen, ma is mindenkiben él – vélekedett a hálapénzről Ónodi, hozzátéve, hogy ugyanakkor a beteg szeretné megvásárolni a biztonságát. A paraszolvencia megszüntetéséhez nem elegendő a bérek emelése, a társadalomnak is fel kell tenni a kérdést, hogy mikortól nem illik már hálapénzt adni.

Az államtitkár a sürgősségi osztályok finanszírozásának emeléséről beszélt az M1 reggeli műsorában is, ott elmondta, Magyarországon 67 sbo van, vidéken már minden osztály megújult. Saját forrásból negyven, uniós alapokból pedig több mint tízmilliárd forintot költenek az idén induló fővárosi fejlesztésekre. Úgy vélte, 3-4 év alatt lehet elérni, hogy az ellátás jelentős része megújuljon.

(forrás: Kossuth Rádió, 180 perc, M1 - Ma reggel, MedicalOnline)

Könyveink