Nincs betegbiztonság infekciókontroll nélkül
A nosocomialis infekciók kontrollja nélkül nem beszélhetünk betegbiztonságról, ezért az infekciókontroll szakma is várja azokat az EFOP-pályázatokat, amelyek segítségével fejleszthető a kórházi infekciókontroll.
Ebben a ciklusban közel 58 milliárd forint uniós forrást használhatnak fel az egészségügyi szolgáltatók a betegbiztonság növelésére – közölte nemrégiben Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. Ennek érdekében több területet támogatnak kiemelten: a dolgozói kézhigiéniát és a gyógyszeradagolást, valamint az ÁNTSZ laborhátterének fejlesztését. Ezekre összesen nyolcmilliárd forintot szánnak, 11,43 milliárd forint jut a dolgozók szakmai módszertani fejlesztésére.
A betegellátás fontos minőségi indikátora a nosocomiális infekciók (NI) száma, amelyet hatékony intézményi infekciókontroll (IC) stratégiával lehet befolyásolni – szögezte le a Magyar Kórházszövetség IC-blokkjában dr. Orosi Piroska, a Debreceni Egyetem Kórházhigiéne és Infekciókontroll Tanszékének vezetője, hozzátéve, az intézményi higiénés minimumfeltételek biztosítása nélkül nem működhet a kórházi ellátás. A menedzsmentek felelőssége, hogy a takarítás és fertőtlenítés eszközeiben ne legyen hiány, ennél azonban nagyobb problémát okozhat számukra, hogy biztosítsák a kórházhigiénés szakemberek utánpótlását. Különösen a megfelelő végzettséggel rendelkező orvosok hiányoznak a rendszerből, ugyanis az IC irányítását csak ők tudják elvégezni.
Több hemokultúra, jobb antibiotikum használat
A megfelelő IC program azért is kiemelten fontos, mert ezzel a kórházi ellátással összefüggő fertőzések 30–50 százaléka megelőzhető. Az NI-k mikrokozmoszát elsősorban a kórházak intenzívosztályai jelentik, az invazivitás növekedése ugyanis az NI-k kialakulásának esélyét is növelik. Ehhez hozzájárul még az antibiotikum (AB) rezisztencia is; a legnagyobb kihívást az AB-rezisztens Clostridium difficile fertőzések (Clostridium difficile infection CDI) jelentik, amelyekkel az alap-, a járó, és a fekvőbeteg-szakellátásban egyaránt számolni kell. Ezért is indokolt, hogy az Európai Bizottság az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) által javasolt AB stewardship irányelvet valamennyi hazai szolgáltatónál bevezessék. Magyarországon az antibiotikum-felhasználás átlagos, azonban nem adekvát a humán orvoslásban – hangsúlyozta Orosi Piroska, aki szerint a guideline az optimális AB-használatot is támogatja.
A célzott AB-kezeléseket mikrobiológiai vizsgálatokkal lehet biztosítani, ebből azonban – az ECDC adatai szerint – meglehetősen keveset végeznek Magyarországon. A hemukultúra-incidencia 2014-ben is alacsony volt, ám 2015-ben romlott. Míg Szlovákia, vagy Románia – ez utóbbi országban az egy főre jutó egészségügyi kiadások alacsonyabbak, mint nálunk – az európai államok rangsorának középmezőnyébe tartozik ebből a szempontból, addig hazánk hátukról a negyedik a listán. Az empirikus kezelések provokálják az AB-rezisztenciát, szepszis esetében pedig magasabb halálozást okoznak, a mintaszám növelésével optimalizálható az AB-felhasználás, ami javítja a betegbiztonságot.
Kötelező pont-prevalencia vizsgálatok ősszel
Az antibiotikum rezisztencia globális, a határokon átterjedő népegészségügyi jelentőségű probléma – hangzott el az MKSZ kongresszusán. A Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) működtetéséért is felelős szakemberek a kormány bürokráciacsökkentő intézkedéseinek nyomán immár az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgoznak, így dr. Oroszi Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) korábbi főigazgató főorvosa immár a tárca Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztályának vezetőjeként adott elő.
Az AB rezisztencia nyomán nő a multirezisztens kórokozók (MRK) előfordulási aránya, a leggyakrabban előforduló Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) mellett előretörnek a Gramm-negatív kórokozók is. A főosztályvezető szerint az MRSA rezisztens törzseinek előfordulási aránya az átfogó IC-programnak köszönhetően – ezekben elsősorban az oktatásra és képzésre fókuszáltak – 2005 óta 40 százalékról 10 százalékra csökkent. Azonban a hazai betegellátásban is növekvő problémát okoz a multirezisztens Klebsiella terjedése, ami szintén a helyes AB-politikával, és a korai felismerést szolgáló szűrések bevezetésével előzhető meg.
A CDI-re 2015 óta alkalmaznak bővített adatgyűjtést az NNSR-ben – folytatta Hajdu Ágnes, az új főosztály munkatársa. Tavaly október és december között 45 intézmény vett részt a próba survillance-ban, a városi és megyei kórházak, valamint egyetemi klinikák 448 fertőzéses esetet jelentettek. Ezek alapján a CDI incidenciáját intézménytípusonként is vizsgálták, ami korrelált a mikrobiológiai vizsgálatok gyakoriságával. A hipervirulens 027 PCR ribotípus Clostridium difficile előfordulása valamennyi megyében dominált, ami a kórházhigiéné és az IC hiányosságaira utal. Az MRK-k visszaszorítását is célozza az a kötelező pont-prevalencia vizsgálat, amelyben szeptember 25-e és október 20-a között valamennyi aktív fekvő, és hosszú ápolási idejű intézménynek részt kell majd vennie. Az szolgáltatóknál koordinátorokat jelölnek ki a munka szervezésére.
Jövő az infekciókontrollban
Az orvosi technológia és a telemedicina fejlődése a kórházhigiénében is változásokat eredményez – mondta el még Orosi Piroska. Az NI-k kockázatát csökkenti a robotsebészet terjedése: a személyzet létszámának csökkenésével kisebb az esély fertőzésekre, és hasonlóan kisebb infekciókockázatot hordoznak a 3D-nyomtatással előállított implantátumok.
A székletbankokból származó liofilizált székletminták új lehetőséget nyitnak a faecalis bakterioterápia területén, ami forradalmasíthatja a CDI kezelését, és klinikai kísérletek folynak a Staphylococcus aureus elleni autovaccina előállítására a postoperatív sebfertőzések megelőzésére. Szintén a jövő feladata a kemizáció kiváltása például az ultraibolya sugarak fertőtlenítő hatását kihasználó UVGI-technológiával.
