A kezelés fő célja az önálló megbirkózási stratégia
Stressz és szorongás
A szorongás komoly népegészségügyi probléma, amely több formában jelenik meg az orvosi gyakorlatban. Kezelésére egyre több és egyre könnyebben alkalmazható, bizonyítékokon alapuló módszerrel rendelkezünk.
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség felmérése szerint a munkahelyi stressz és szorongás az egyik legnagyobb egészségügyi és üzembiztonsági probléma Európában. Minden negyedik munkavállaló érintett, a munkahelyi hiányzások 50–60%-a a stressz valamilyen következményével hozható kapcsolatba. Mindez pedig nemcsak a nagyvállalati kultúra része: a felmérés szerint minden ágazatban és minden szervezeti struktúrában jelen van, ami rendkívül visszafogja a termelékenységet, és nagyon sokba kerül (1). A stresszel, szorongással küzdő személyek pedig előbb-utóbb megjelennek az egészségügy színterein is: a szorongás, félelem, a leggyakoribb orvosi panaszok közé tartozik, az orvoshoz forduló betegek kb. egyharmada-fele küzd szorongásos panaszokkal is (2, 3). Ez nem feltétlenül jól körülírt tünettannal rendelkező, pszichiátriai kórképként leírható szorongásos zavarokat jelent, bár ez utóbbiak is nagyon gyakoriak: Baxter és munkatársainak számos felmérést áttekintő tanulmánya szerint az európai kultúrkörben a szorongásos zavarok gyakorisága 7,0–15,5% között mozog (4).
A szorongás formái
A betegségek és az orvosi beavatkozások gyakran társulnak szorongással, számos beteg számára már a gyógyszerhez csomagolt betegtájékoztató is annyira szorongáskeltő, hogy ez akadálya lehet a gyógyszer megfelelő használatának. A betegségekhez és beavatkozásokhoz társuló szorongások megfelelő kezelése kulcskérdés a beteg-együttműködés javításában, szerencsére azonban specifikus orvosi kommunikációs technikák alkalmazásával az esetek túlnyomó többségében jól kezelhető.
Az akut stressz zavar súlyos életesemények kapcsán kialakuló, átmeneti, súlyos szorongásos állapot. A rendkívüli eseményeken és katasztrófákon kívül az akut stressz zavar leggyakoribb forrásai olyan helyzetek, amelyek egészségügyi ellátást vagy azt is igényelnek. Ilyenek: közlekedési, háztartási vagy munkahelyi balesetek, bántalmazás, saját vagy hozzátartozó súlyos betegségével (esetleg halálával) való szembesülés – csupa olyan helyzet, amelyben az elszenvedő előbb vagy utóbb egészségügyi ellátásra kerül. Ez azonban a legritkább esetben pszichiátriai ellátás: az esetek többségében a betegek sürgősségi ellátásra kerülnek, és ennek keretében kellene alkalmazni az akut stressz zavart célzottan kezelő pszichológiai elsősegély módszerét (PFA), mint bizonyítékokon alapuló módszert is (5). Az akut stressz megfelelő kezelésének elmulasztása számos súlyos, következményes mentális zavar kockázatát növeli (depresszió, poszttraumás stressz zavar, alkohol-drog abúzus, öngyilkosság stb).
A betegségszorongást és szomatizációs zavarokat változatos (betegségszorongás) vagy többé-kevésbé állandó (szomatizáció) testi tünetek jellemzik, amelyek mögött a leggondosabb kivizsgálással sem tárható fel a panaszokat (és az ezekhez társuló szorongás mértékét) indokoló betegség vagy egészségügyi probléma. Az ezekben szenvedő betegek újra és újra felbukkannak az egészségügy különböző színterein, és természetesen jelentősen szoronganak is.
Noha a szorongásos zavarokat (pánikbetegség, fóbiák, generalizált szorongás, szociális szorongás stb.) már a laikus közvélemény is a pszichiátria, klinikai pszichológia kompetenciakörébe sorolja, az ezekben szenvedő betegek mégis gyakran felbukkannak az általános orvosi gyakorlatban, elsősorban a szorongás testi tünetei miatt.
És végül, de nem utolsósorban gondolnunk kell arra is, hogy a bizonytalan testi tünetekkel, alvászavarral, fáradékonysággal stb. jelentkező betegek egy tetemes részének panaszait a nem megfelelően kezelt hétköznapi stressz okozza. Ahogy a bevezetőben említettük, ez ma Európa egyik jelentős munkaegészségügyi problémája.
Hogyan kezeljük betegeink szorongásos panaszait?
A szorongásos zavarok gyakorisága és a betegek nagyszámú orvoshoz fordulása jól mutatja, hogy óriási igény van a szorongásos problémák kezelésére. Tudjuk, hogy a kezeletlen szorongás jó néhány egyéb betegség kockázatát növeli, miközben a betegek együttműködését erősen rontja (6). A szorongásos panaszok megfelelő kezelése elengedhetetlen az egészségmegőrzésben, a társbetegségek megelőzésében és optimális kezelésében. Bár számos, bizonyítottan hatékony eszközzel rendelkezünk a szorongásos zavarok kezelésére (6), a betegek sokasága miatt több európai ellátórendszer kapacitáshiánnyal küzd ezen a téren.
Alacsony intenzitású beavatkozások
A szorongás kezelésére néhány hétköznapi módszer is alkalmas, ezek egy részét a betegek maguktól is megtanulják, ha megfelelően edukáljuk őket. Idetartozik a rendszeres testmozgás (ez a legfontosabb), a problémák megosztása másokkal és segítségkérés, rendszeres életvitel és alváshigiéné, megfelelő figyelem a mindennapi örömszerző, kikapcsolódást okozó tevékenységekre stb. Más stressz- és szorongáscsökkentő módszerek ennél bonyolultabbak, de pár órás tréningeken ezek is elsajátíthatók (ilyenek elsősorban egészségpénztáraknál és magánellátásban érhetők el). Ez utóbbiak kiváló alternatívái a robbanásszerűen fejlődő okostelefonos és internetes stresszkezelő alkalmazások. Ezek esetében figyeljünk oda arra, hogy csak olyan programot ajánljunk a betegnek, amelyet szakmai társaság fejlesztett vagy validált (7).
A hétköznapokban nagy segítséget jelentenek az orvosoknak a szorongások megfelelő kezelését célzó orvosi kommunikációs technikák, illetve az alacsony intenzitású pszichológiai intervenciók (LIPI, ide tartozik a pszichológiai elsősegély módszere is). Ezek olyan pszichoterápiás beavatkozások, melyek az általános praxis zsúfoltságába is beilleszthetők, egyszerűek, nem igényelnek többéves tanulást, ugyanakkor bizonyítottan hatékonyak. Ezekkel kapcsolatban egyre nagyobb az érdeklődés Magyarországon is, tömeges elterjedésük most várható.
Pszichoterápiás módszerek
A különböző pszichoterápiás módszerek a szorongásos zavarok bizonyítékokon alapuló kezelési módszerei. A legtöbb bizonyíték szorongásos zavarok esetében a kognitív viselkedésterápiával kapcsolatban áll rendelkezésünkre. Sajnos néhány központtól eltekintve a pszichoterápia Magyarországon és Európában még számos helyen elsősorban a magánpraxisban érhető el (8).
Gyógyszeres kezelés
A szorongásos problémák kezelésére számos, különböző támadáspontú gyógyszerrel rendelkezünk. A gyógyszeres kezelés számos esetben nélkülözhetetlen segítséget jelent, ugyanakkor fontos hangsúlyoznunk, hogy a kezelés egyik legfontosabb célja az, hogy a betegek a szorongásaikkal kapcsolatban megfelelő megbirkózási stratégiákat fejlesszenek ki, és így előbb-utóbb külső segítség nélkül is le tudják küzdeni azt. Mindebben pedig elsősorban a pszichológiai módszerek segítenek. Fontos tehát, hogy a gyógyszeres kezelést lehetőség szerint kombináljuk valamelyik pszichológiai módszerrel. Ugyanakkor azt is hangsúlyoznunk kell – elsősorban a gyógyszeres kezeléstől (is) szorongó betegeknek – hogy lehetnek a kezelésnek olyan szakaszai, amikor a gyógyszerre nélkülözhetetlenül szükség van.
Irodalom:
1. Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség: https://osha.europa.eu/en/themes/psychosocial-risks-and-stress
2. Somers JM, Goldner EM, Waraich P, Hsu E. Prevalence and incidence studies of anxiety disorders: systematic review of the literature. Can J Psychiatry 2006;51:100–13.
3. Martin-Merino E, Ruigomez A, Wallander MA, Johansson S, Garcia-Rodriguez LA. Prevalence, incidence morbidity and treatment patterns in a cohort of patients diagnosed with anxiety in UK primary care. Fam Pract 2010;27:9–16.
4. Baxter AJ, Scott KM, Vos T, Whiteford HA.Global prevalence of anxiety disorders: a systematic review and meta-regression. Psychological Medicine 2013;43(5):897–910.
5. Kavan MG, Elsasser GN, Barone EJ. A háziorvos szerepe az akut stressz zavar ellátásában. Orvostovábbképző Szemle 2013;20(1):23–37.
6. Katzman MA, Bleau P, Blier P, Chokka P, et al. Canadian practice guidelines for the management of anxiety, posttraumatic stress and obsessive-compulsive disorders. BMC Pychiatry 201;14(Suppl 1):S1 http://www.biomedcenttral.com/1471-224X/14/S1/S1
7. Purebl Gy, Szabó-Tóth MD. Alkalmazhatunk-e pszichoterápiát interneten keresztül? Orvostovábbképző Szemle 2015;22:(1).
8. Woelbert E. Psychotherapy for Mental Illness in Europe. An exploration on the evidence base and the status quo. JRC Science and Policy Report, European Comission. 2015. http://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/bitstream/JRC94870/psychotherapy%20for%20mental%20illness%20in%20europe.pdf
