Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

Bár a nagyszámú közönség évértékelő előadásra számított, Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár – ahogy fogalmazott – aktualitásokkal érkezett az IME egészségügyi szaklap évzáró konferenciájára.

Változtatni fognak az intézményi gazdálkodás szabályain, és megfelelő ösztönzők mellett nem a teljesítményt, hanem a gyógyítás eredményességét finanszíroznák a jövőben – festette fel egyetlen mondatban az államtitkárság jövőbeni terveit Ónodi-Szűcs, azonban részletesebben inkább a bérbeépítésről szólt.

Egyelőre nehéz tisztán látni az intézményi jelentések között, márpedig ezek alapozzák meg a béremelés beépítését a finanszírozásba. Most ugyanis sokkal több alkalmazottról szólnak az elszámolások, mint korábban, egyidejűleg a béremelésre nem jogosultak köre csökkent – vágott bele a szakpolitikus a menedzsmentek megszokott ostorozásába, kicsit enyhítendő a mondanivalót, szokás szerint hozzátéve, hogy tapasztalattal bíró kórházigazgatóként valószínűleg ő is hasonlóképpen cselekedne.

Ma mintegy 2000 fővel többen dolgoznak állásban az intézményekben, ezek nagy része orvos – derült ki a jelentésekből. Az államtitkár szerint a korábban vállalkozóként foglalkoztatott orvosok ismét státuszba kerültek a kórházakban – akadt intézmény, ahol 42 százalékkal nőtt az orvoslétszám egy év alatt –, „néhány adminisztrátorból pedig asszisztens lett”. Ónodi elismerte, hogy a szakdolgozók idei, 12 százalékos béremelésének egy részét „megette” a minimálbér és a bérminimum emelése –, ez azonban szerinte csupán egy százalékot tesz ki, így megállapította, hogy „11 százalékos béremelés így is volt”.

Míg a döntéshozók 75 százalékos bérigény-emelkedéssel számoltak, az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) küldött adatok között meglehetősen nagy a szórás. Volt kórház, amelytől létszámcsökkenés mellett is 160 százalékkal magasabb bérigény futott be – jelezte az államtitkár. A számokkal való taktikázás az egész ágazatra nézve problémás lehet, mert nehéz lesz az intézmények közötti szórást megmagyarázni, egyidejűleg az ágazat bérigényét alátámasztani a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékeseinek. Ónosi-Szűcs jelezte azt is, hogy a bérbeépítésnek lesznek nyertesei és vesztesei is.

Míg 2014-ben az intézmények eladósodása havonta 4,5 milliárd forinttal növekedett, 2015 közepe óta 2,5 milliárd forint a havi többlet – ismételte a korábban már bemutatott adatokat a szakpolitikus, majd az ez évi 54,6 milliárd forintos konszolidációról beszélt, amelyből 45 milliárd forintot kórházak gazdálkodásának javítására szánnak.

Azt, hogy az intézményekkel együttműködve, a szakmai szervezetek véleményét meghallgatva tervezik a jövőt, Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár mondta, akit többek között a HBCS korrekcióról is faggattak a közönség soraiból. Komoly szerepet kellene vállalnia ebben az Egészségügyi Szakmai Kollégium tanácsinak, és bár szakmai igény lenne a korrekcióra, „ebbe a fába nem időszerű a ciklus végén belevágni” – vélte Mészáros.

Nem szeretnénk, ha állami források magáncégekhez kerülnének – így felelt a szakpolitikus arra a kérdésre, hogy a kórházak gazdálkodásának javítására szánt konszolidációs keretből lehet-e az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT) kapcsolatos szoftverfejlesztésekre költeni, mert ez a szakemberek szerint elengedhetetlen. A helyettes államtitkár szerint azok a fejlesztések „férnek bele” a keretbe, amelyek magasabb minőséget hoznak az ellátásban. Megemlítette azt is, hogy amennyiben az egyes intézményekben felmerül olyan fejlesztéseknek a szükségessége, amelyeknek ágazati jelentőségük van, akkor azt jelezzék a fenntartónak, hogy ne szigetszerűek legyenek ezek az újítások. Jelezte: amennyiben jogszabályi változtatásokra van szükség az EESZT-vel kapcsolatos kényelmi igények befogadására, azt az államtitkárság megadja.

Szintén kérdésre válaszolva mondta el azt is, hogy idén nem éri el a négymilliárd forintot a kasszasöprés, ám pontos összeget csak a decemberi kiutalások után tudnak majd mondani.